Azon a 45 évvel ezelőtti tavaszon tovább gyarapodott Csepel. A fájdalmas szanálások, magyarán a drámai, többször tragikus bontások után a hetvenes évek végére, a nyolcvanasok elejére felgyorsult a lakásépítés. Ennek egyik csepeli állomását örökítette meg az Esti Hírlap 1980-as tudósítása. Négyezerötszázan költöztek új otthonba. A kor népszerű délutáni újsága a címoldalán ezt írta: „Ma délelőtt Gérnyi Kálmán, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese avatta fel, s adta át lakóinak Csepelen a Királymajor negyed lakóépületeit és gyermekintézményeit. E szépen csengő név — Királymajor — valójában egy romantikusnak, szépnek aligha mondható szeglete volt a munkások lakta szigetnek, Csepelnek."
A tudósítás így folytatódott:
"A Duna partján találni ezt az alig 12 hektárnyi területet, ahol ma egy felvonulási épületté alakított földszintes házikó idézi csak a múltat, s ahol e „csepeli Mária-Valéria telep” — a helybéliek mondják így — helyén fölépült a kerület új lakónegyede. Tegyük hozzá: igen gyorsan.
Három évvel ezelőtt kezdték el a bontást, a lakók elköltöztetését, s néhány hónap után, 1978-ban már átadták az első tízemeletes épületet. S azóta az összes többit, az utolsót a múlt év szeptemberében; négy épületcsoportot, hat önálló házat, összesen 1216 lakással. Ma már
mindegyik lakott, mindegyikbe beköltöztek az újdonsült lakók.
Lebontották az egykori Makarenkó óvodát is, amely az ötvenes éveket idézte
Két év alatt újjászületett a Királymajor.
S áll már az ABC- áruház és a szolgáltatóház váza, néhány hónap múltán ezeket is fölavatják az iskola mögött.
Az iskola mögött — amelyben január 14-e óta tanítanak — már büszkén mutogatják a nagyon-nagyon szépen díszített tantermeket, szemléltető ábrákat, diákok készítette plakátokat.
Tizenhat oktatási és négy napközis tanterem szolgálja a királymajori diákokat, s hatszáz adagos konyháról kapják a saját főzésű ebédet. Valamivel korábban, már decemberben birtokba vették a kisebbek az iskola szomszédságában álló vadonatúj, kétszáz helyes óvodát, s bár igazából ma van a hivatalos átadás napja, hétfő óta benépesült a bölcsőde száz helye is.
A lakóépületeket a 43-as számú Állami Építőipari Vállalat készítette, a budapesti házgyár elemeiből, (legelőször az ötszintes munkáslakásoknak épült sorház készült el), a szociális létesítményeket pedig a 23-as számú ÁÉV építette föl.
Az óvoda és a bölcsőde hagyományosan vázpaneles technológiával, az iskola pedig — az újpesti, s a békásmegyerihez hasonlóan — a legfrissebb technológiával, Clasp-rendszerrel épült. Ez gazdaságosabb a korábbi módszereknél, s jóval megrövidíti az építkezés határidejét.
Négy és fél ezer ember költözött a megújhodott Királymajorba, ennyien kaptak új, korszerű, kényelmes otthont. Az építkezés teljes költsége mintegy 890 millió forint volt.”
Forrás: Lukács Ákos – Esti Hírlap, 1980. március 14.
