Nem kérnek stadiont Csepelre, így is jól érzik magukat
Csak a botrány biztos. Csepelen már sokan eltévednek stadion ügyben. Napjainkban három stadionról és két hatalmas beruházásról van szó.
A békebeli Béke téri stadion változatlanul a helyén van. A csepeli önkormányzat fideszes vezetői mindent elkövetnek azért, hogy - akár csak a Csepeli Munkásotthont - megkaparintsák a legendás sportlétesítményt, de ha ez nem lehetséges, akkor lassan, de biztosan pusztuljon el. Németh Szilárd a saját nevére és lakcímére bejegyeztetett alapítványhoz terelt kétezer millió forint felhasználásával több célú birkózó stadiont akar építeni. Már azt is tudjuk, hogy a gigantikus gépkocsiforgalmat generáló beruházás a Hollandi úti ifjúsági tábor területén fog létrejönni fákat irtva, zöld területet elfoglalva.
Alig ocsúdtunk fel Németh úr lázálmából, már szembesülhettünk is az újabb agyrémmel: Ötmilliárd forintos csepeli stadionépítést tüntet fel a kormány hitéleti célú beruházásként. Erről a hibridről azonban egyelőre senki sem hajlandó elárulni, hogy Csepel melyik részét akarják boldogítani vele.
Az Orbán-kormánynak mindenről ugyanaz, vagyis
a stadionépítés jut eszébe. A Ferenc pápa döntése alapján 2020. szeptember 13. és 20. között Budapesten megrendezendő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz (NEK) kapcsolódó állami támogatásról szóló – a nyár miatt visszhangtalanul maradt – júniusi határozatában a kabinet megerősítette azt a korábbi döntését, hogy ötmilliárd forinttal támogatja egy „sport- és kulturális rendezvények lebonyolítására alkalmas, multifunkcionális” csarnok megépítését. A csepeli létesítményre idén 700 millió, jövőre 1,3 milliárd, 2019-ben pedig 3 milliárd forintot folyósítanak a kedvezményezettként megjelölt Esztergom-Budapesti Főegyházmegyének.
Csakhogy a katolikusoknak valójában semmi szükségük ilyen „stadiontemplomra”. A HVG információi szerint az építkezés gondolata nem is egyházi körökben fogalmazódott meg. Még a 2024-es olimpiai pályázat előkészítése idején merült fel, hogy ha a 2020-as vallási rendezvényre hivatkozva állami támogatásból felépülne a sportcsarnok, akkor azt az ötkarikás játékok budapesti megrendezése esetén kölcsön lehet kérni a katolikusoktól. Így az építkezés költsége – papíron legalábbis – nem az olimpiai büdzsét terhelte volna. Bár a kormány időközben elállt az olimpiai pályázattól, a tervezett létesítmények megépítéséről nem mondott le. Most például arra pályázik, hogy Magyarország rendezhesse meg 2023-ban az atlétikai világbajnokságot, amelynek több versenyszámát Csepelen tartanák meg. E célból 15 ezer férőhelyes stadion építésére írtak ki a napokban pályázatot; s ennek a „kistestvére” lehetne a katolikusok csarnoka, amely edzőpályaként szolgálna a vb idején.
Forrás: HVG.HU és CSÚ