CSEPELIEK ÚJSÁGA

Hírek, tudósítások, tények, vélemények

Egyszer volt: amikor három tenger mosta CSEPELT

2022. május 21. 00:02 - csú

csepel_tengerjaro_keret_nelkul.pngA feljegyzések szerint 1960. május 17-én Csergő János kohó- és gépipari miniszter, Kossa István közlekedés- és postaügyi miniszter jelenlétében a Gheorghiu Dej Hajógyárban bocsájtották vízre az 1300 tonnás CSEPEL nevű új Duna tengerjáró hajót, amely ezzel megkezdte karrierjét. A Csepeli Szabadkikötőből Három tengert (Földközi, Fekete, Balti) járt be. 34 évig élt, dolgozott, szállított. Az 1980-as években közel kétezer magyar tengerész dolgozott a MAHART-nál. A CSEPEL tengerjáró 1994-ben fejezte be pályafutását,  akkor már nem szerepelt a hivatalos regiszterben

A Duna-tengerjáró hajók olyan teherhajók, melyeket arra terveztek és használtak, hogy teherárut szállítsanak a csepeli szabadkikötő és a Fekete-tenger, valamint a Földközi-tenger kikötői között. Ezzel részben pótolták azt a hiányt, ami a trianoni békeszerződés következtében Magyarországot érte a fiumei tengeri kikötő elvesztésével.

A Duna-tengerjárók magyar tervezésű, gyártású és üzemeltetésű hajók voltak és a konténeres szállítás elterjedéséig sikeresen versenyeztek a vasúti és közúti szállítással és külföldi kikötőkben az áru átrakásával. Ezek a hajók kellően sekély merülésűek, hogy alacsony vízállás mellett is hajózni tudjanak a Dunán, eléggé alacsony felépítménnyel készülnek, hogy magas vízállás mellett is átférjenek a hidak alatt, elég erős motorral épülnek, hogy

a helyenként erős sodrású szakaszokon is haladhassanak árral szemben és kellően tengerállóaknak építik.a_csepel_tengerjaro_sziriaban_latika_kikotojeben.jpg

A Csepel Szíriában, Lattakia kötőjébencsepel_tengerjaro_a_kazan_szorosban.png

A CSEPEL a Kazán-szorosbana_csepel_tengerjaro_hajo_vizrebocsatasa_1960.png

Három tengert járt be a CSEPEL névvel

***************

Nincs tengerünk, mégis létezett magyar tengerhajózás. Korábban, az Osztrák-Magyar Monarchia idején Fiuméből (ma Rijeka) az Adria Tengerhajózás Rt. gőzősei rendszeresen járták Amerika, Ausztrália, Afrika és a Távol-Kelet kikötőit. Fiuméig azonban szárazföldön vagy vasúton kellett eljuttatni az árut. Ahhoz, hogy Budapestről indulhassanak hajók a tengerek felé, a Duna alsó szakaszát is szabályozni kellett. Trianon után egy új hajótípussal, a magyar tervezésű, gyártású és üzemeltetésű Duna-tengerjárókkal szállították a teherárut a Csepeli Szabadkikötő és a Fekete- valamint a Földközi-tenger között.

  1. elején a magyar királyi kereskedelemi miniszter utasítására a Magyar Folyam és Tengerhajózási Részvénytársaság (MFT RT.) a Kelet felé irányuló magyar árukivitel fellendítése érdekében az átrakodás nélküli, közvetlen Budapestről kiinduló szállításra rendelt meg a Ganz Hajógyár Rt.-nél egy Duna-tengerjáró hajót. A Budapest 1934. október 6-án indult el az első tengeri körútjára a Földközi tenger keleti medencéjébe, Alexandriába.

1936-ban megépült a Budapestnél nagyobb hordképességű és korszerűbb Duna-tengerjáró, a Szeged, és folyamatosan bővült a flotta a Tisza, a Kassa, a Kolozsvár és az Ungvár motorhajókkal. Sajátos felépítésük miatt ezek alkalmasak voltak alacsony, illetve magas folyami vízállás mellett, erős sodrású szakaszokon árral szemben is haladni, és kellően „tengerállóak” voltak.

A II. világháború a magyar kereskedelmi flottát is megtizedelte. Az 1936-ban alapított Duna Tengerhajózási Rt. (Detert) hajói közül megmaradt négy Duna-tengerjáró a megalakuló Magyar-Szovjet Hajózási Rt. (Meszhart) tulajdonába került, a Közel-Kelet kikötőibe szállítottak. A Ganz Hajógyárban újrainduló építés során háborús jóvátételként, kelet-európai megrendelésre Budapesten több mint száz 1100-1300 tonnás tengeri hajót készítettek. A hajógyár 1955-től 1967-ig évente folyamatosan bocsátotta vízre új fejlesztésű hajóit, köztük 11 Duna-tengerjárót és kilenc tengerjárót. A Ganz 1993-ban építette meg utolsó tengeri hajóját német megrendelésre.

A II. világháború után kifejlesztett új hajóosztály első példánya és névadója, a Hazám 1958-ban épült. Ezek a hajók megnövelt befogadóképességgel, dízelmotorokkal és kettős fenékkel készültek. A kisebbek a Dunán feljöttek egészen Csepelig, a nagyobbak, mint a Vörösmarty, a Radnóti, vagy a Csokonai általában Amszterdamban állomásoztak, bérfuvarozást végeztek. A flotta az 1990-es évek végére kiöregedett.

Az 1980-as években közel kétezer magyar tengerész dolgozott a MAHART-nál. A huszonegy magyar lobogójú tengerjáró közül a legnagyobb, a flotta zászlóshajója a tizenötezer tonnás Vörösmarty volt, 2000-ben adták el és darabolták szét.

A CSEPEL tengerjáró sorsának krónikája

VITTORIA exCSEPEL

ADATLAP

MŰSZAKI ADATOK

  • Besorolás:

Ganz-HAZÁM típusú tengeri áruszállító hajó

Callsign:

HAAK

Állapot:

szétbontva

1960-CSEPEL, Detert, Budapest, HU
1964-CSEPEL, Mahart, Budapest, HU
1970-VITTORIA, Donau-Levante Reederei, Vienna, AT
1975-AREF, Ali Ahmed Nayed Shipping Dept., Tripoli, LYB
1980-HALA, Rifat el Nesser, Beirut
1982-ARET, Rifat el Nesser, Beirut
1982-CARIBI, Beirut, LEB
1994-ben már nem szerepel a Lloyd's Registerben.

CSEPEL, 1964-1970, MAHART Tengerhajózás Budapest, HU

Forrás: Hajóregiszter, MTVA Archívum, MTI és internet

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://csepeliek.blog.hu/api/trackback/id/tr1717835373

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása