Évek óta ígéri a polgármester Háros belterületbe vonását, amiből eddig semmi sem lett. Így milyen jogi és szakmai feltételek alapján fog dönteni a képviselő-testület a művelés alól kivonásra szánt területek ügyében?

    Három hónap után, ma 9.00 órakor, a Polgármesteri Hivatal Nagytanácstermében, ül össze a csepeli képviselő-testület, Borbély Lénárd és csapata vezetésével. Szerda reggelig mindössze 10 napirend összehozatalára tellett. Annak ellenére, hogy a polgármester, élve jogosítványával, a két testületi ülés között hét alkalommal hozott saját határozatot. A jövőben várhatóan még kevesebb téma kerülhet a testületi ülés nyilvánossága elé, hiszen Borbély úr, hogy elkerülje a nyilvánosság miatti kényelmetlenségeket, ma, többek között, azt javasolja a testületnek, hogy inkább a bizottságok szintjén hozzanak fontos kérdésekben is döntést, amelyeket egyébként nem szokott közvetíteni az fb-n az önkormányzati média. 

    Néhány kérdés a fontosabb napirendekkel kapcsolatban: 

Már több mint két hete van annak,  hogy Kuslits Gábor elmondta a nyilvánosságnak, amiről addig csak a gyermekvédelmi szakma beszélt: két, nagy hatalmú politikusnak szállított gyerekeket J. Péter Pál, a Szőlő utcai javítóintézet igazgatója, ezért tudott egy évtizedig lebukás nélkül működni. Ami az elmúlt hetek során történt, ahogy a hatalom próbálja elhallgatni és elhallgattatni a minden eddiginél elsöprőbb botránnyal kecsegtető helyzetet, az Kuslits igazát valószínűsíti.

Mi az, amit biztosan tudni? 2015-ben Kuslits és ifjúságvédő társai a rendőrséghez fordultak segítségért. A rendőrségtől, a rendőrség nevében kiérkező valaki láthatóan titkosszolgálati szintű trükkel vette rá őket a hallgatásra: a feljelentő civileknek teljesen érthetetlenül elárulta, hogy fedett nyomozás van az igazgatóval szemben, majd erre hivatkozva titoktartási nyilatkozatot íratott alá velük

. Eltelt tíz év. J. Péter Pál ezalatt zavartalanul tudott működni, láthatóan veszélyérzet nélkül járt-kelt, fideszes politikusok környezetében bukkant fel, kitüntetést kapott, közben óriási, százmilliós vagyont halmozott fel.

Majd tíz év után egy piti,

Csak az maradt ki a Hírmondós hírből, hogy tényleg hány károsultja lehet a kerületben az online csalóknak, vagy miért nincs a bemutatott áldozatsegítő központnak kerületi irodája, illetve, hogy vannak-e rendőrséggel közös tervei az áldozatok megsegítése, illetve a károkozás megelőzése, csökkentése érdekében.

Csepelen is egyre többen lesznek online csalás áldozatai – közölte egyik cikke címében a Csepeli Hírmondó

    A rövid hírből megtudtuk, hogy Király Nóra (a Fidesz újbudai volt önkormányzati képviselője, majd alpolgármestere, polgármesterjelöltje, többszörös miniszteri biztosa, friss országgyűlési képviselője, a Patrióták Magyarországért Egyesület alapító tagja stb.), most az Áldozatsegítő Központokért felelős miniszteri biztosként, a

Az Orbán-ormány képviselője azt indítványozza, hogy az antifasizmust az Európai Unió, amelynek genezisében egyik alapgondolat az volt, hogy „soha többé fasizmust!”, minősítse terrorizmussá. Hogy csak az „antifát”? Nincs olyan, hogy „antifa” - persze, az autodafékhoz sem kellettek boszorkányok, csak egy rakás perverz pap, a hatalom, meg a halálra rémisztett emberek. Hogy ki antifasiszta, azt majd Orbánék mondják meg.

Nyolcvan éve meglehetős egyetértés uralkodott a világban arról, hogy soha többé nem lesznek népirtások, és nem lesz fasizmus. Ezt akkor még a politikusok zöme is így gondolta, és mindegyikük ezt is hangoztatta. Ez volt az egyesült Európa koncepciójának egyik vezérfonala.

Mert az emberiség, ha borzalmas áron is, de tanul, így szólt a közvélekedés.

Aztán teltek-múltak az évek; akadtak népirtások bőven, akadt fasizmus is a világban jócskán. Legkésőbb 1973-ban, Pinochet USA-hátterű chilei puccsával és fasiszta diktatúrájával, majd 1977-ben, Pol Pot tömeggyilkos rémuralma láttán a mondat kiegészült

A hajókirándulások szervezése mellett, végre már a csepeli nyugdíjas társadalom mindennapjaival is foglalkozni kellene. 

Idei harmadik hajókirándulását szervezi az önkormányzat. A nyugdíjasoknak, az Idősek Világnapja alkalmából, október 1-re tervezett program, mesés dolgokat ígér a résztvevőknek: csodás hajókirándulást, majd nagyszerű, teljes körű vendéglátást, amelynek helyszíne, valószínűleg, az eddigi gyakorlatnak megfelelően, a volt Nagy Imre Általános Iskola tornaterme lesz. Jelentkezni csak személyesen, a Csepeli Nyugdíjas Közösségi Házban lehet. Nem tagadva a hajókirándulások jelentőségét, mindössze két megjegyzésünk van:

> A kiránduláson – évek óta –, a csepeli nyugdíjasok 3-4 százaléka tud csak részt venni, ráadásul sok közöttük évek óta rendszeres résztvevője az események. Igen kevés csepeli nyugdíjas juthat fel a hajóra, részesülhet az ingyenes szolgáltatás élményeiben Átgondolva a résztvevők körét, meg kellene vizsgálni, hogy

Ha az elbutulás ellen például mély, intellektuális beszélgetéseket akarunk folytatni, az eszmecseréhez az utcai vita, Lázár János és Menczer Tamás mellett ráadásként több megnyerő helyszínre is szükség van. Ezért épített az Orbán-kormány stadionokat. Ezekben a szentélyekben számtalan fontos kérdést meg lehet vitatni; a játékvezetővel, illetve az édesanyjával összefüggésben a családi élet szépségeit, és a homoszexuálisok helyzetét is meg lehet beszélni, ha pedig valaki esetleg nem ugrál, máris szót ejthetünk a kisebbségek nehéz helyzetéről.

Köszönöm önnek, hogy még nem butultam el – valami ilyesmit mondanék most Orbán Viktornak, ha találkoznék vele. A miniszterelnök öt.hu-nak adott interjújából ugyanis megtudtam, hogy a társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása miatt manapság már a témák, gondolatok és ideák kellő mélységben való kitárgyalása helyett napi impulzuskampányok zajlanak. Ez egyébként figyelemreméltó gondolat, kár, hogy nem fér rá egy kék plakátra.

Orbán Viktor viszont próbálja a politika komolyságát is fenntartani azzal, hogy hosszabb beszélgetős műsorokban szerepel, hogy legyen egy másik tartalma is a politikának, mert el fogunk butulni. A botrányszerű ügyekből gyártott kampányokból ugyanis

A filmkockákon látott csepeli  képviselők a magamutogatásukkal váltak ismertté!

A propaganda velejárója a helyi politikának. Nagy baj azonban, ha a propagandát a politikai, szakmai munka helyettesítőjeként alkalmazzák!

A filmkockákon látott csepeli  képviselők a magamutogatásukkal váltak ismertté! Sajnos az eltelt egy év alatt még egyetlen egy módosító indítványukkal, jobbító javaslatukkal nem hívták fel magukra a figyelmet.

A polgármester is ahelyett, hogy futkározik, inkább azon iparkodna, hogy

„Szerénység! Ne tömjénezze magát! Szerénység! Ha én valamit szeretek magamban, az a szerénység." - sütötte le a szemét Bástya elvtárs. Ugye, hogy valami ilyet érzünk ki az orbáni kijelentésekből? Mert valóban, a visszafogottság látszatára szép példákat látunk tőle. Egy puritán ember, aki a feleségével együtt fapados repülőgépen szundikál átlagemberek között.

Egy szerény bankszámla. Élére kell raknia a forintot, erre tessék, egy parlamenti képviselő, Hadházy Ákos megélhetése is az ő nyakába szakad. Orbán szerint ugyanis Hadházy Ákos köszönettel tartozik neki, mert őbelőle él, ő tartja el; ha ő, azaz Orbán nem lenne, akkor Hadházynak nem lenne politikai karrierje; a képviselő egyebet nem tud felmutatni, csak, hogy magánterületre mászkál, őutána szaglászik. Az nem számít Orbán szerint, hogy Hadházyt is megválasztották.

Ugye, milyen jó dolog, ha egy politikusnak van humorérzéke. De hát hogy is ne lenne  a vicc iránt vonzódása valakinek a legvidámabb barakkban? Példának okáért gyakran megesik, hogy

Óvoda volt a Gyömbér utcában, de 15 évig ebek harmincadján hagyta a Németh-Borbély duó.

Borbély Lénárd írta meg fb oldalán, hogy „Hosszú ideje elhagyatottan állnak Királyerdő szívében a Gyömbér utca romos épületei, amiket évek óta hajléktalanok és rendbontók használnak. Az épületek életveszélyesek, ezért a héten megkezdjük az épületmaradványok elbontását.” A polgármester azt nem írta meg, hogy miért állt elő ez az állapot egy ilyen értékes területen. E hiányosság pótlásához szolgáltatunk egy kis adalékot: 

Az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlant 2008 előtt, bérbeadás során óvodaként hasznosították. A bérleti jogviszony megszűnt, 2009. június 23-án a testület pályázatot írt ki, óvoda, bölcsőde célú hasznosítására. A pályázatot végül, egy évvel később, 2010 júniusában a testület eredménytelennek nyilvánította, de 2010 év végéig jóváhagyta az ingatlan őrzését is.  

    Azóta több mint 15 év telt el, az ingatlannal senki nem foglalkozott, épületei életveszélyesek lettek, bontásuk

A négy éves kísérlet előre jelzett  előnyei beigazolódtak, ezért Izlandon 2019-ben bevezették a négynapos munkahetet. Az ott dolgozók 90 százaléka 36 órás munkahétre állt át – fizetéscsökkenés nélkül. Szerencséjükre olyan messze élnek tőlünk, hogy senkinek eszébe se jutott a magyar modellt tanulmányozni, ahol a kormány még A munka törvénykönyvét is átírja a munkavállalók rovására

Izland kicsi, de cseppet sem becsvágyó népe nem büszke dicsekvéssel kezdi és fejezi be a napot, szeret komfortosan élni. Ezért nem építenek ott százmilliárdokért stadionokat, hogy aztán pár ezren lődörögjenek benne – szóval nyugalom honol. Mikor az ott élő Z generáció felvetett  e, hogy elég lenne négy napig dolgozni egy héten, nem írták át az alkotmányt, nem tartottak nemzeti konzultációt, rábízták az érdekeltekre. A munkáltatók és a munkavállalók állapodjanak meg, mi elfogadható a számukra, aztán

„Budapest egyik legizgalmasabb titka Csepel”. Kétségtelen, hogy elfogult hangütéssel kezdi cikkét egy szerzőpáros. Írásukból kiderül: a kerületen kívüliek is miért szerethetik a százszor elátkozott és százszor áldott Csepelt. Miként írják: „A Nagykörúttól alig tíz perc alatt elérhető egykori gyárvárosban minden az alkotásról szól. Nagyvonalú csarnokok, aprólékosan kidolgozott domborművek, az angol kisvárosi idillt idéző villanegyed, Bauhaus kórház és szecessziós színházterem vár ránk - mégis csak az megy Csepelre, akinek elintéznivalója van ott.

„A kiegyezés után Budapesten egymás után épültek a hatalmas gyárak, amelyek sorra kiszorultak az egyre nagyvilágibb belvárosból. A gyárosok – az ország leendő leggazdagabb emberei – így találtak rá Csepelre, ahol még volt hely és olcsó munkaerő. (...) Fény és árnyék, luxus és nyomor: így fejlődött egymás mellett Budapest és a külvárosok világa, ellentétek között, mégis kölcsönös egymásrautaltságban. ”

(Koniorczyk Borbála - Merker Dávid: Hosszúlépés a körúton túl - részlet) 

Csepel berögződött, elnagyolt képén   változtat a

Oka van annak, hogy Orbán több, mint másfél évtizede egy-két kivétellel nem ad interjút tőle távol álló újságírónak, és ára van annak, hogy mostanában naponta médiabevetéseket hajt végre. Képünkön a Dopeman-nel készült interjú előtt.

Arról persze nincs szó, hogy független zsurnalisztákkal beszélgetne, de néha elvisel tőlük néhány kérdést, illetve rákényszerül, hogy ezeket a kényelmetlen topikokat a fizetési listáján szereplőktől is megrendelje. Ha nem tenné, a közpolitika tematizálását szinte teljesen át kellene adnia az ellenfeleinek. Ezért aztán a csicskák olyasmit kérdeznek tőle, amit soha eddig nem tettek, és hogy mégis megteszik, láthatóan fizikai fájdalmat okoz nekik. Bocsánatkérő vigyorok némi kínos szemkontakt kerülés után.

Hatvanpuszta, beomló egészségügy, muszkavezetés, döglődő gazdaság, yachtok és magánrepülők, amelyekkel O.V. is jár, Európa egyik legszegényebb országának a képébe vágott luxus, infláció, uniós pénzek, a MÁV csődje, hagyjuk is abba, mert

Van egy csepeli út, amit nem kell felújítani, mert már régóta bejáratott, jól működik, de csak kevesen kapnak helyet rajta. A volt Pedagógus Szálló ingatlanát 130 millió forintért kapta meg a Gerulus Kft.. Az oda tervezett 153 lakás megépítése ellen tiltakozók ellenállása, aláírásgyűjtési akciójának hatására a vállalkozó tavaly elállt terve megvalósításától. A telek azóta is üres. Meddig?

Folytatódtak a kerületben az útépítések például az Erdősor u. végén, s megtörtént a Puli sétány sokat bírált Erdősor u-i bejáratának javítása is.

A téma kapcsán egy olvasónk ajánlotta figyelmünkbe az atlátszó.hu két korábbi írását. Mindkettő az önkormányzatok közbeszerzési gyakorlatával foglalkozik. Az egyik a főváros XII. kerületi polgármester (atlatszo.hu, július 17.), a másik a gödi városvezető döntését veszi górcső alá (atlatsz.hu, augusztus 6.). 

    Az elsőben a kutyapártos polgármester felszámolta az eddigi közbeszerzési eljárások lényegét, a korlátozó kiírásokat, a cégirányos tendereket, keretmegállapodásokat. Eredmény: 

„„„…épületüzemeltetésre az eddigi 1,3 milliárd helyett most 600 millió forintot költenek, a mélyépítési feladatoknál 58%-os megtakarítást értek el, a parkolás és a közterület-felügyelet 210 millió helyett csak 90 millióba kerül,...”

    Göd város Fidesz által támogatott polgármestere viszont az

A Vezér elkezdett árulókat látni maga körül. Sokan találgatták: kinek is üzent Orbán Viktor  a kötcsei beszéde végén. Ezt mondta: „Semmi nem lesz elfelejtve, minden fel lesz jegyezve és minden el lesz rendezve”.

Nem állítom, hogy engem meglepett a mondat, de azért mégis furcsa volt: egy nagyívűnek szánt előadás zárásaként, amelyben a szónok lényegében elrendezte a világ dolgait, elhelyezte Magyarországot azon a koordináta rendszeren belül, amelybe ő tette hazánkat, elemezte a nagyhatalmi politika lényegét, felosztotta Ukrajnát különböző zónákra, feloszlatta az Európai Uniót, szóval igazán komoly víziót rajzolt fel, és ezek után bedob egy olyan mondatot, amely a „kötelező követnetek engem” felszólításon túl, még meg is fenyeget, ha nem ezt teszed.

Ez  igazán váratlan volt és nem illeszkedett  a

„A polgármester úr itt miért nem fényképezkedik? Ki kötötte ezt a szerződést? Biztos nem a saját fizetéséből fizeti. Majd minden nap járok arra de még egy árva lelket sem láttam dolgozni. Feltorlódott autósokat, buszokat, amik szinte ki sem tudnak jönni a megállóból azt viszont igen.” – Íme néhány csepeli vélemény egy feleslegesen bosszantó útlezárás miatt.

Már legalább egy hónapja lezárták az útterületet, és még egy hónapig így is tervezik tartani a képen látható kereszteződést? Nem csak a járdát és a kerékpárutat, de a Kossuth Lajos utcáról a II. Rákóczi Ferenc útra kanyarodó egyik sávot is elkerítették.

Elkerítették, „oszt annyi”. Otthagyták!

Azért, mert a kivitelezők, ha úgy akarják szívtájak a népet! Mindenki tudja, hogy

Gondolom elég sokan emlékeznek arra, hogy mekkora nevetésbe fulladt, amikor Orbán azt mondta az európai parlamentben, hogy ”mi sohasem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek egyet velünk.” A Népszabadságot megszüntették, az Origót és az Indexet elrabolták és a szolgasajtó sorába süllyesztették. A Klubrádió frekvenciáit elzabrálták és kiosztották hűséges vazallusoknak. Az egykor erős és fontos megyei sajtóból maximum csomagolóanyagnak hasznos terméket alakítottak ki.

És akkor ne beszéljünk az állami propagandatévékről, -rádiókról – amelyeket tíz- és százmilliárdokból tömtek ki. Propaganda-sajtó, agymosás, gátlástalan uszítás és hazugság – nagyjából így jellemezhetőek mindezek. És akkor még a közösségi médiát irtózatos közpénzekből elöntő uszításcunamiról ne is beszéljünk.

S bár ma már európai uniós előírás is kötelezné a reklámra sokat költő nagy állami cégeket, megrendelőket, hogy olyan médiumokban is hirdessenek, amelyek nem feltétlen a kormány szekerét tolják, az eredményt tudjuk. Ráadásul az úgynevezett reklámköltések igazán ideálisak arra, hogy milliárdokat lapátoljanak ki a köz zsebéből, hiszen kell a 19 lépcsőházas Hatvanpusztára, a jachtokra, a felvásárolt szállodákra és a többi.

A Klubrádió e környezetben működik. És fennmaradását az elmúlt években csak annak köszönheti, hogy hallgatói most már évről évre összedobják a működéséhez szükséges pénzt. Tegyük hozzá, hogy

Borbély Lénárd és csapata több száz ingyenes jeges nyalókával népszerűsítette magát Szent István ünnepén. Ki fizette meg  a nyalókák számláit? 

A csepeli önkormányzat idén is megrendezte a tűzijátékot, illetve szokásos augusztus 20-i ünnepi programját a Daru dombon.

Az ingyenes játékok, programok között jelen volt a Közösen Csepelért Polgári Egyesület – Borbély Lénárd választások előtt létrehozott csapata,

Az Orbán-kormány nyilvánosságra hozta a 2035-ig szóló állami építési beruházási keretprogramját, tervét, amelynek értéke meghaladja a 9500 milliárd forintot. Több, Csepelnek megígért, fejlesztés - a csepeli gerincút meghosszabbítása, a Corvin csomópont kétszintessé tétele, a Gubacsi közúti híd teljes felújítása, a HÉV észak-déli meghosszabbítása - már nem is szerepel a tervek között.  Csepelről  - tudomásunk szerint - a "független" Borbély Lénárd vezette az önkormányzat egyetlen észrevételt sem küldött a tervezethez.

> Csepelt érinti a 480 milliárdba kerülő Galvani híd, és a szigetcsúcsra tervezett 36 hektáros rekreációs közpark régi ötletének felmelegítése. Korábban szakmai, pénzügyi gondokra hivatkozva, amelyek azóta csak súlyosbodtak, mindkettőtől

Velünk ásatják meg a saját sírunkat – fakadt ki Csőzik László, Érd polgármestere. Nem hiányzik már sok. Az önkormányzatok jó része alig látszik ki a gödörből. A települési költségvetések több sebből véreznek. Az Orbán-kormány módszeresen megfosztotta őket a bevételeiktől – pl. gépjárműadó –, cserébe egyre emeli a szolidaritási hozzájárulást.

Az iparűzési adót még meghagyták, de a növekményt már elvonják a Versenyképes Járások Program révén. A feladatellátásra adott állami normatíva messze elmarad az infláció és a rezsiválság miatt elszálló kiadásoktól, az önkormányzatoknak kell saját zsebből kipótolni.

Csakhogy nincs miből, régen eladták már a családi ezüstöt is. A hitelfelvételi tilalmat kijátszva sokan éven túli adósságot nem keletkeztető folyószámla-hitelből pótolják a működési hiányt, egyre nagyobb mínuszt görgetve maguk előtt. A városok többsége bevétele 85-90 százalékát a kötelező feladatokra költi, a falvaknak

Az indulatok még ma is hullámokat vetnek Csepelen, miután a Móra Ferenc és a Vermes Miklós iskolák egyesítéséből létrejött csillagtelepi tanintézményt Farkas Bertalanról, a ma is élő első magyar űrhajósról nevezték el. A döntés vitát váltott ki a csepeliek körében, több ok miatt. Egyrészt Móra Ferenc ismert és elismert író, költő, újságíró, régész és muzeológus volt, Vermes Miklós pedig országos hírű fizika tanár. Mindketten beírták nevüket a magyar kultúrtörténetbe, másrészt a közéleti viták miatt sokan nem értenek egyet, a magyar  intézmények élő személyekről való elnevezésével.

Augusztus 31-én névadó és tanévnyitó ünnepség volt a Tejút utcai iskolai sátorban-adta hírül a CSH és az összes önkormányzati hírportál. Az összevont két intézmény Farkas Bertalannak, az első magyar űrhajósnak a nevét vette fel.

A névadó 2019-ben lett Csepel Díszpolgára. A polgármester akkori Fb oldalán megjelent hír alá egy kommentelő az alábbi bejegyzéssel reagált: „Csillagtelepen még közteret is kaphat.” Nem közteret, hanem iskolát kapott a neve.

Közteret nem kaphatott, mert a