Az egymillió forint körüli négyzetméterárak fékezik az Otthon Start hatását Csepelen és környékén, írta meg egy szaklap, a profitline.hu. Az okokon nem csak az eladóknak, hanem az önkormányzat vezetőinek is el kellene gondolkodni. Vajon miért nem vonzó Csepel az ingatlanpiacon, miközben a kerületvezetők mindenütt a kerület fejlődéséről, megújulásáról beszélnek, írnak ? Miért nem javul a kerület megítélése?
A szakcikk szerzője az egyik csepeli ingatlanközvetítő vezetőjének véleményét idézi: „..a fiatalok csak ritkán próbálják kihasználni a fix 3%-os kamatú hitel lehetőségét, és a befektetők száma sem nőtt meg ennek hatására. A leginkább csak a telkekre csaptak le azok a vállalkozók, akik az Otthon Start miatt vágnának bele ingatlanfejlesztésbe.” Az ingatlanközvetítő állítása egyrészt megerősíti más ingatlanszakértők, cégek véleményét, másrészt kimondja: a mostani áron nem nagyon lehet Csepelen használt lakásingatlanokat eladni. Példának az egyébként felkapott, sétányokon szerzett tapasztalatát hozta fel.
Ezek szerint az infláció miatt megnövekedett csepeli négyzetméterár ugyan budapesti szinten még mindig alacsonynak számít, de a
Vagy fogalma sincs a durcás Gulyás Gergelynek, hogy miről beszél, vagy nagyon is jól tudja, és tudatosan vezet félre mindenkit
Vigyázat, most egy visszatérő csepeli álomról lesz szó! Kijózanító az álom és a valóság közötti különbség, pedig volt és részben még ma is van realitása a hét évtizede még fantasztikusnak tűnő terveknek. 1955-ös őszi cikkből idézünk: „Csepelről utasunk Budafokra megy át — gondolatban a leendő Csepel—Budafoki hídon, a hídfőnél a már épülő albertfalvai új lakóteleppel találkozik.” A tíz éve újra felvázolt tervek mint annyi más, a legjobb esetben fiókok mélyén várják a feltámadást vagy végleg semmivé lettek. Hetven éve azonban még így írtak le egy fantasztikus csepeli utazást a Magyar Építőművészet című folyóiratban:
„Tegyük fel, hogy utasunk korszerű, új közlekedési létesítményünkre a csepeligyorsvasútra száll és kiutazik a magyar munkásság fellegvárába, Csepelre. Mit látnak ott?
A hatalom csúcsán levők már a látszatra sem ügyelnek. Balog Zoltán református püspök, az államfői kegyelmi döntés sugalmazója beszédet mondott a Magyarországi Református Egyház konferenciáján. Leszögezte: nem érez lelkiismeret-furdalást, hiszen Novák Katalin helyes lépéséből csak az ellenzéki média fabrikált „ügyet”. A konferencia levezető elnöke megkérdezte, van-e újságíró a teremben.
A polgármester kijelentése: „…a csapatából szinte mindenki a civil szférából érkezett, politikai háttér és tapasztalat nélkül.” – Borbély Lénárd állítása – na, hogy is mondjuk – félrevezető, hamis. Ő maga és Ábel Attila a kirúgásáig Fidesz-KDNP tag volt, Kovács Dávid Attila és Tóth Sándor 2019-ben az ellenzéki pártokkal kötött megállapodásuk alapján, ellenzéki jelöltekként lettek képviselők, majd azonnal beléptek a Fidesz-frakcióba. Pákozdi József korábban tagja volt a Jobbiknak, majd a Bucka Szövetség jelöltjeként lett képviselő, s ő is csatlakozott a Fidesz frakcióhoz. Tehát mindegyikük komoly politikai háttérrel és tapasztalattal rendelkezett. Ilyen pedigrével „frissen és őszinte elköteleződéssel” léptek be a Borbély által létrehozott civil csapatba. Így lettek 2024-re civilek.
Gulyás miniszter kapott egy üzenetet, amelynek a küldője azt állította, hogy sosem látott akkora visszavárást, mint ami Varga Judittal kapcsolatos.
A Csete Balázs 15. szám alatti ingatlanban (képünkön) hét évnyi huzavona, több furcsa fordulat után most egy csepeli egészségház, felnőtt és gyermek tüdőgyógyászati rendelőintézet kialakítására készülnek a „független” kerületvezetők. Igen ám, de ott jelenleg a Csepel Galéria és a Városkép Kft. működik. Mi lesz a sorsuk, hol kapnak helyet, mennyibe kerülhet az új helyszín/helyszínek kialakítása és mikor lesz kész a többször beígért új egészségügyi létesítmény, benne végre az új tüdőgondozó központtal?
Tíz éve már nincs közöttünk Göncz Árpád (1922-2015), a rendszerváltás utáni Magyarország első köztársasági elnöke. Manapság a politikusok többségéről – a megveszekedett rajongókon túl – inkább rosszakat gondolunk. Néha túlzunk is ebben. Talán, mert kevés a jó példa. Éppen ezért kell Göncz Árpádra és az ő életművére büszkének lennünk, felidéznünk: Lehet így is.
„Nemsokára újra lesz Csepp TV - többek között erről is döntöttünk a legutóbbi rendkívüli testületi ülésen” Ezt maga Borbély Lénárd fideszes polgármester jelentette be még 2018. július 14-én a helyi internetes közösségi oldalon. Azt már mi jelentjük olvasóinknak, hogy a televíziós műsorsugárzást azóta sem oldották meg az időközben „függetlenné vált” kerületvezetők.
Semjén Zsolt kérdezze csak meg Donáth Annát és a volt képviselő több társát, milyen könnyű is az ilyen karaktergyilkos mocskot levakarni. Őket pont önök rágalmazták meg a legocsmányabb, legszemetebb módon, a képviselő úr pedig finom mosolyával tapsikolt hozzá. Szóval öt-hat év, és már nem fogják az utcán a háta mögött suttogni, hogy a Nemzet Zsolti Bácsija. Fogja fel úgy, hogy a vártnál kissé korábban, már ideát elkezdődött a purgatórium.
A 2010-ben bekövetkezett vezetőváltás egyben szemléletváltást is jelentett Csepel kapcsolati politikájában. A kormányzat által erőltetett határon túli magyarlakta területekkel való kapcsolatfelvétel eleinte visszaszorította, majd megszüntetett több sikeres külföldi kapcsolatot is. A korábbi két erdélyi testvérvárosi együttműködés helyett székelyföldi testvérvárosokat kerestek, favorizáltak, miközben a finnt, a németet, a horvátot és az EU-t leépítették.
A Fidesznek elég volt bő fél nap arra, hogy felépítse az államellenes összeesküvés drámáját. Semjén Zsolt nemkívánatos parlamenti megszólalása kényszerpályára helyezte a kormányzatot: a Finkelstein-labor ennek megfelelően munkába lendült. Hiszen ennek már fele sem tréfa; Semjén magára és hatalomra borította a Szőlő utca-ügyét – vajh hogyan lehet ebből kimenekülni.
Nagy csata van kialakulóban az MLSZ és a szurkolók között, miután a szövetség bejelentette, hogy keményen büntetni fogja a pályára nem illő rasszizmust és verbális durvaságot.
A Szabadság-szobor talapzatára került kereszt – ahogy az lenni szokott – pár hétre felkavarta az állóvizet, de mára csak a nagy csönd maradt.
Csepelen már régóta utca, tér vagy iskola viselhetné Zsurzs Éva nevét. De ha eddig elmulasztották valamelyik közintézmény, közterület átnevezését a kerület vezetői, ha valamikor, akkor ezt az idén pótolhatták volna, hiszen néhány nappal ezelőtt, szeptember 29-én volt száz éve annak, hogy megszületett Zsurzs Éva (1925-1997) Kossuth-díjas magyar filmrendező, érdemes
Azt állította Orbán Viktor, hogy „ha a politikusok azért akarnak fegyverrel járni, mert fenyegetik őket, akkor nekem például ágyúval kéne járni”.
Feledékenység vagy valami más? A köszönet a fejlesztési lehetőségért elsősorban nem az Orbán- kormánynak járt volna. A kerületvezetők mégis neki hálálkodtak, pedig mások is megtették a magukét a csepeliek érdekében
Azt az ötletüket, hogy kopottas szekrényét mostantól vonszolná már el mindenki a „közeli” hulladékudvarba, még épp sikerült kisiklatni. Ám most itt volt az abszolút borítékolható sztrájk és újra utcán a szemét.
Kiderült: a „független” polgármester úr nem érti, nem érzékeli a helyzet visszásságát. A csepeliektől „független” környezetének folyamatos hajbókolása miatt már nem látja, hogy a hatalom nemcsak vakká és érzéketlenné tehet egyes vezetőket, hanem láthatatlan falat is emelhet a vezetettek és a vezetők közé.