Látták Goldonitól a „Két úr szolgájá”-t? Remek darab, az ember halálra neveti magát a pénz reményében egyszerre két urat szolgáló kisstílű szélhámos kétségbeesett ügyeskedésén. Amikor gyanússá válik, hogy némi suska is eltűnt a keze között, mindkét úr elveri, de a vége jó, ahogy az komédiákban illik.

Truffaldino, a szolga legendás alakítója az ötvenes évek végén Suka Sándor volt (rá tíz évvel pedig Bodrogi Gyula). Tudják, az a Suka, a jeles karakterszínész, akit a közismert anekdota is híressé tett. Amikor hiába kért fizetésemelést Major Tamás igazgatótól, próbált valami távoli ígéretfélét kipréselni belőle: „Legalább mondjon valami bíztatót, Major elvtárs!” Mire a válasz: „Hajrá, Suka!”.

„A felső határ az égbolt!” – mondta Rákosi Mátyás 1950-ben, a sztahanovistákhoz intézett üdvözlő beszédében. „Hajrá, magyarok! Határ a csillagos ég!” – köszöntötte híveit Orbán Viktor 2021-ben, felszálltában egy repülőre.

S valóban, azóta megindultunk, repülőrajtot vettünk, s nemcsak tempót, de stílust is váltott a fővezér:

„A tavalyi borongós ballada után idén a zúzós rock and roll következik, érdemes az öveket becsatolni” – buzdítja népét a miniszterelnök 2025-ben.

Az elmúlt év valóban „tragédia dalban elbeszélve”, lassú,

Már csak kevés hely van az országban, ahol még beszélnek a sajtószabadságról, ennél is kevesebben ünneplik meg az 1848-as forradalmárok vívmányát, s alig van hely, ahol a nap alkalmából köszöntik a sajtó munkatársait. Csepel nem a kivételek közé tartozik.

Amiről évek óta elfeledkezünk, pedig március 15-én a Magyar Sajtó Napját is ünnepeljük! Mint ismeretes 1848. március 15-én nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad lapszámait, benne a 12 ponttal, és Nemzeti dallal, ezen a napon hirdették ki a polgári sajtószabadságot. A győztes forradalom kormánya április 11-én törvényt is alkotott róla. A Rákosi rendszer február 10-én tartotta az ünnepet, majd 1990. március 15-én, pár nappal az első szabad, általános országgyűlési választás (március 25.) előtt, visszatértünk az 1848-as dátumhoz. 

    Azóta 35 év telt el, a Fidesz tevékenységének eredményeként a

Szia Ernő! Képzeld, 102 éves lettél. Egy százéves kisfiú. Még szobrot is kaptál 2 éve a 100. Születésnapod alkalmából a Práter utcában, amint a fiúkkal éppen golyót gurítasz abban a legendás pillanatban, amelyben teremtőd – bizonyos Molnár Ferenc – megállította feletted az égen a mulandóság napját.

Mondták már neked, hogy tulajdonképpen te vagy az első magyar sorozathős, hiszen először sorozatban jelentél meg egy újságban? Egy sorozathős, akinek olyan kicsi a lába nyoma, hogy üldözői se tudják felfogni ésszel. Hiába, a nagyság átka.

Te Ernő! Téged nem hívtak úgy, hogy Nemecsek úr, sem úgy, hogy Nemecsek Nemzettestvér, nem lettél sem Nemecsek Bajtárs, elvtárs polgártárs, te megúsztad a XX. századot. Igaz, ehhez korábban bele kellett halnod az életbe. Milyen fura, nem? A legendák halva születnek.

Tudsz valamit a többiekről? Képzeld, a jó Boka még 1916-ban meghalt, az úgynevezett első világháborúban. Az elsőben, amelyben már

A  csepeli fideszes képviselők  a csepeli Kölcsey iskola felújítás ellen szavaztak. Az egyik ellenző épp a csepeli tankerületi központ vezetőjének fia, ifjabb Tóth Endre Máté, a Fidesz-KDNP helyi képviselője volt. A háttérben Borbély Lénárd polgármester és Németh Szilárd, a Fidesz alelnökének, Csepel választókerületi elnökének konfliktusa áll. A gyerekek isszák meg a levét?

Csepel tulajdonában, de a Dél-pesti Tankerületi Központ kezelésében lévő Kölcsey Ferenc Általános Iskola felújítására vállalkozott a XXI. kerület önkormányzata mégpedig tisztán saját forrásból.

Nem ez lett volna az első eset. A Csepeli Gyermeksziget Program keretében eddig már öt intézményt újított fel a kerület ingatlanos cége, a a Csepeli Városfejlesztési Nonprofit Kft. A felújításokhoz az iskolákat működtető tankerületi eddig minden esetben partnernek mutatkozott, Tóth Endre tankerületi igazgató egy február 5-i, a Kölcsey Ferenc Általános Iskola felújításáról szóló egyeztetésen kifejezetten támogatta az intézmény megújítását. Az önkormányzat legutóbbi testületi ülésén azonban fordulati történt.

A vonatkozó napirendi pont tárgyalásánál Tóth Endre váratlanul szót kért, és egy láthatóan előre megírt szöveget felolvasva elutasította a fejlesztési terveket arra hivatkozva, hogy

Megvilágosodás ingyen osztogatott felismeréssel: a tehén tőgye nem a szarva közt van.

Mint tudjuk, a kisboltok számlái nem alkalmasak az áfa-visszatérítésre. Csak végösszeget tartalmaznak, tételes vásárlási listát nem.

De nemcsak a kisboltokéi, hanem a termelői piacokon árusító őstermelőkéi sem, miután mindössze nyugtaadási kötelezettségük van, és azon is csak összeg szerepel.

Kérdés, mi lesz az őstermelőkkel, a  kofákkal, összességében a vidéki kis piacokkal, ha

Ma ünnep lesz Magyarországon. Az 1848-as polgári forradalom és az 1848-49-es szabadságharc kitörésének napja. A 177. évforduló. Szimbolikus tartalmakat hordozó ünnep. A szabadság, a fejlődés, a modernizáció és a nemzeti tudat érzésének ünnepe. Szabadságunknak, haladó európaiságunknak az ünnepe.

Ünnepelnénk tiszta szívvel, ha a felidézett történelmen kívül volna mit. A nemzet mai állapotában nem méltó örököse 1848-nak. Az a hatalom, amely 15 éve  került hatalomra, erőszakot tett mindazon, amiért 1848–49-ben a nép küzdött. Erőszakot tett mindazon, amit a nemzet azon a márciusi napon kívánt.

Nincs béke e kettészakított honban, nincs egyetértés, mert 

Ha nem is nekünk, de a csepelieknek, az érintett pedagógusoknak, szülőknek, diákoknak,  egyszer már illene őszinte, konkrét válaszokat is adni a jövőjükkel kapcsolatos kérdésekre a kerület vezetőinek, a hivatalos helyi sajtónak, legyen szó óvodákról vagy iskolákról vagy a kerület ezernyi aktuális gondjai közül legalább néhányról

Ami a Csepeli Hírmondó március 12-én megjelent idei 5. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

    A lap nyolcoldalas, aktuális, önkormányzati ügyekkel foglalkozó rovatában másfél oldalt kapott a botrányosan hiányos tájékoztatás a február végi képviselő-testületi ülésről, alig fél oldal jutott az iskolabezárásokra, összevonásokra, három pedig a már lefutott Kölcsey iskola felújítása kapcsán kirobbant, mesterségesem felszított, kampánycélokat szolgáló álvitára. 

    Belefért még a rovatba a kukatárolás új szabályozása, a lomtalanítás idei tapasztalata, illetve egy hír az aranyérmes tortáról is. A kultúra és a civil élet hírei mellett és után pedig a szokásos programismertetések, reklámok, hirdetések adják a 24 oldalas lap további részét.   

    Most sem jutott hely az embereket foglalkoztató mindennapi megélhetési gondokat bemutató írásokra; a korábban megígért fejlesztések végrehajtására vagy az egyre szaporodó bűnügyi és közlekedésrendészeti ügyekről szóló hírekre; stb. 

Véleményünk a lap néhány írásáról:

A történelemből Semjén Zsolt és elvbarátai  pontosan tudhatják, hogy a mások jogait csorbító, vagy azokat teljesen megvonó törvényi  szörnyszülöttek, Frankensteinek hogyan kezdenek önálló életet élni, saját beteg logikájuk nyomán hogyan radikalizálódik a gyakorlat, a politikai elit paranoiája hogyan válik szürke párthivatalnokok kezében szenvtelenül alkalmazott bunkósbottá, napi gyakorlattá.

Ha hihetünk Semjén Zsolt veretes megállapításának, úgy Magyarországon legalább 1,1 millió kettős állampolgár várhatja, hogy a Kocsis Máté frakcióvezető által beígért „iszonyatosan fájdalmas, meglepő, meghökkentő, brutális” jogszabályok pontosan mit fognak jelenteni számukra.

Például, hogy a Fidesz kétharmad mindig felkészült jogalkotói ugyan hogyan fogják meghatározni, hogy ki az a kettős állampolgár, aki veszélyt jelent Magyarország „szuverenitására”. Megkockáztatom: sehogy, mivel pontosan a jogbizonytalanság fenntartása lesz a cél. A sokat hangoztatott „szuverenitás” eleve egy jogilag körbeírhatatlan, meghatározhatatlan fogalom.

Azzal, pedig hogy a Fidesz egy pártpropagandistát tett meg a szuverenitást védeni hivatott hivatala élére lényegében megüzente, hogy politikai alapon fogják megítélni, hogy ki és miért lehet veszélyes a „szuverenitásra”. Röviden: bárki, bármikor, bármiért.

Pontosan az a cél, hogy

„Ez egy újabb lépés az önkormányzatok függetlenségének, autonómiájának felszámolására, hiszen a települések korábban hitelt sem vehettek fel, majd elvonták bevételeiket a szolidaritási hozzájárulással, és most már a megmaradt pénzüket sem kezelhetik szabadon.” - Ez a tény sújtja a csepeli önkormányzatot is, de az idézet nem a Szent Imre térről származik.

Már megint az önkormányzatok zsebében turkálnak – írta Karácsony Gergely főpolgármester, a közösségi (fb) oldalán, válaszul az Orbán-rendszer újabb állami pénzelvonó intézkedéseire. 

További milliárdokat von ki az önkormányzatok zsebéből a kormány, derült ki Navracsics Tibor miniszter Gödöllőn, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége által szervezett konferencián. A gazdálkodás szigorításán túl, a döntés értelmében „…az 50 millió forint feletti fejlesztési célú támogatás kizárólag a kincstárnál vezetett számlára folyósítható…”  https://mti.hu/hirek/2025/02/03/navracsics-tibor-2025-os-koltsegvetes-szigoritja-az-onkormanyzatok-gazdalkodasat A főpolgármester fb oldalán az alábbiakat írta:

Orbán Viktornak hátrányos gyerekkora volt, csak úttörő lehetett. Ennek ellenére ismerheti a cserkészek köszöntését: Légy résen! Ezt üzente beosztottjának, kormánya nemzetgazdasági miniszterének, miután az árstopos kaland balul sült el. Nagy Márton a tettek és az élelmiszerárak mezejére lépett.

Valamit tanulhatott a kormány az árstopok kudarcából. Legalábbis ezt tükrözi, hogy bár belengették, mégsem merték direkten korlátozni a kirívóan emelkedő élelmiszerárakat, hanem óvatosabb, bár végsősoron szintén árkorlátozó eszközhöz nyúltak, miután februárban 7 százalék fölé gyorsult az élelmiszerinfláció. 

Az árrést támadják a kiskereskedelmi láncoknál, pontosabban arra húznak sapkát, és első körben 30  - zömmel korábban árstoppal érintett - termék esetében 10 százalékban maximálják annak mértékét. A nagyközönség csak annyit tud a dolgok hátteréről, hogy

Biztos, ami biztos, gránit szilárdságú törvénybe kellene foglalni, hogy „Orbán Viktor nem lop.”

Kormányzati körökben  azt tervezik alaptörvénybe íratni az országgyűléssel, hogy „az ember vagy férfi, vagy nő”. Zseniális megoldás.

Következő lépésként becikkelyezném, hogy „hazánkban az árak nem nőnek”. De hogy gyakorlatiasabb vizekre evezzünk, rendeleti úton lehetne mostantól az órákat igazítani a vonatokhoz. Alaptörvénybe kívánkozik az is, hogy

A közterület-felügyelők szükség esetén a forgalmat, az önkormányzat vezetői teljesen szükségtelenül, de tudatosan, a vitákat terelik el. Miközben a kerületi vezetés a rá vonatkozó legfőbb törvényt, a saját ígéreteinek a megvalósítását, a kt-határozatok végrehajtását 15 éve rendszeresen megszegi, addig a csepelieket szabályszegés esetén megbünteti. Nincs itt egy kicsinyke ellentmondás?

Az önkormányzat közösségi oldalán közölték, hogy nem rég ellenőrizték a parkolási szabályok betartását a Csepeli Piac környékén. Az ellenőrzők figyelmeztettek, büntettek, feljelentéseket tettek. Ez a dolguk, hiszen az ismét megválasztott polgármester 2025-re fokozott ellenőrzést ígért a kerületi rend fenntartása érdekében. 

    Arra viszont nem tért ki a hír készítője, hogy a rend megteremtése, a közlekedés biztonsága nem csak rendészeti feladat.

Az önkormányzat vezetését is

Összedugta a fejét a kormány, azon tanakodtak, mi jót tudnának tenni még a magyar néppel. Már eddig is számos jó hírt tudtak közölni a lakossággal, de ha már repülőrajt, legyen kövér. Nem voltak könnyű helyzetben, már úgyszólván minden jót megcselekedtek: a két-és háromgyermekes anyák adómentessége kipipálva, a zöldséget és tejterméket vásárló nyugdíjasok ügye elrendeződött, a prájdosok négy fal közé szorítása is sínen van.

Vakarták a fejüket a miniszterek napestig, hogy van-e még valami, amiben tudnának kedveskedni a népnek. Az egészségüggyel nincs baj, az köztudottan a XXI. század színvonalán van, a független sajtó megfékezése is folyamatban, hamarosan pedig már nemcsak az lesz benne az alaptörvényben, hogy az apa férfi, az anya nő, hanem az is, hogy az ember vagy férfi vagy nő. (Kivételek persze lehetnek, például, ha az érintett illető hölgy, és a Fidesszel szövetséges szélsőjobboldali párt vezetője.)

Törték a fejüket rendületlenül a kormánytagok, már meg is bánták, hogy nálunk minden annyira jó, hogy jobb már nem is lehetne. Márpedig, még a jövő évi választás előtt, további örömhírekkel muszáj kedveskedni a népnek – a zsák krumplit már unják, attól nem fognak a Fideszre szavazni. Valaki, talán épp a futballt kedvelő miniszterelnök javasolta, hogy

A papírvilág provinciális füstje akkor csapja meg igazán a beteg embert, ha az orvosi rendelő után egy másik intézménybe kanyarodik a betegútja. Hol a beutaló? Hol vannak a korábbi leletek? Zárójelentés? A röntgenfelvételeket nem hozta? Mire idejutunk, már egészen apró az ember és habog, hogy nem adták oda. Kérni kell -szól a dorgálás-, mert így itt is csinálni kell új felvételeket. Nincs benne az EESZT-ben? Hogy lenne, azokat nem teszik fel! Minek is…

Magyarországot soha nem fogja letarolni a mesterséges intelligencia. Nem lesz hozzá türelme. Most ne menjünk bele az eleinte orosz mérőkóddal futó Ügyfélkapu+ problematikájába, se a sok milliárdért fejlesztett államkincstári informatikai rendszerek bizonytalanságába.

Inkább csak süppedjünk bele kicsit az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) felhőjébe, amit ugyebár azzal vezettek be, hogy „Magyarország egész területén összekapcsolja egymással a kórházi-, a járóbeteg- és a háziorvosi ellátást, a gyógyszertárakat és a lakosságot. Nem kell gyűjtögetni a leleteket.”

A láblógatós felhőélmény azonban gyorsan szertefoszlik, ha

A kormány öt évvel ezelőtti Covid elleni „sikeres” védekezéséről megemlékező rövidfilmből kimaradtak a leghatásosabb és legmagyarabb furfangjaink. Igazán sajnáljuk, pedig Müller Cecília tiszti főorvos szívhez szóló „nyunyókás parancsolatai” voltak ezek.

Szerintünk se szeri, se száma azoknak a betegeknek, akik az alábbi javallatoknak köszönhetik életüket: „Érdemes egy pici fertőtlenítési eljárásnak alávetni a tojást. Mégpedig úgy, hogy a mechanikus tisztítást követően egy kis hipós vízben megmosogatjuk őket… Nem kell a szerelőnek a nyakába borulni, elvégzi a feladatát és távozik a lakásból… Aki esküvőre megy, kerülje a menyasszonytáncot… A rendelkezésre álló gyógyszerek rendelkezésre állnak.”
És a legeslegfontosabb:

Nem is voltam Metrós. Ez egy identifikációs mondat a hatvanas-hetvenes évekből. Azoknak a bizonyos félszavaknak az egyike, amelyikből korosztályunk azóta is, pártok és traktorok között, akárhány Magyarországon felismeri egymást.

Aki Metrós volt, avval a szülei nem üvöltöztek annyira, ha koncertre ment vagy éppen onnan érkezett. Az viszonylag jó tanuló volt, leckét írt, délután tanult, és ha az iskolaköpenyét betette pénteken a szennyestartóba, nem felejtett a zsebében cigarettát.

A barátnőm Metrós volt. Néha el kellett menni vele a Gellért térre Zorán-lesre. Voltunk néhányan. Ők, akik a koncertekről ismerték egymást, tudták melyik ház előtt kell állni, melyik kaput lesni. Meg mi, a kísérő barátnők, akik megértően megmosolyogtuk őket. Inkább néztük volna Kóbort szőkén, a rőt sövény előtt.

Ráadásul én leginkább a Pressert. Lehettünk vagy tízen, néha többen. A szombati suli után éppencsak lehajigáltuk a cuccainkat, köpenyt a szennyesbe, és

A csepeli helyzet fokozódik. Miközben Borbély Lénárd polgármester és közpénzen tartott profi csapata a Kölcsey iskola felújításáért az Iskola tér egyik oldalán utcafórumot szervezett az ugyancsak közpénzből felállított hangszórókkal, előregyártott demonstrációs táblákkal, addig tőle néhány méterre, az Iskola tér másik oldalán, a Füstifecskék óvoda kerítésén fájdalmas felirat figyelmeztetett egy keserű tényre, ami az utcafórumot szervező polgármesternek és csapatának a lelkén szárad: 65 év után bezáratják a Füstifecske óvodát.

Borbély Lénárd és Németh Szilárd a csepeli szülőket, pedagógusokat belekényszerítette egy olyan helyzetbe, vitába, amelyet egyetlen porcikájuk sem kívánt.

Szerdán a Kölcsey iskola volt soron, a közkedvelt, népszerű intézmény felújításának ügyét

Azt állította  Orbán, hogy „Magyarországon a rezsiárakat mi továbbra is lenn tartjuk, de úgy látom, hogy a nyugatiak nem tudnak belelépni ebbe a folyóba, és Európában továbbra is magas energiaárakkal kell számolni, az pedig lelassítja és megöli a gazdaságot”.

Ezzel szemben a tény az, hogy a háztartásokban használt energia árát ugyan a magyar kormány valóban alacsonyan tartja, a magyar vállalkozások számára azonban a villamos energia ára az ötödik, a földgázé pedig a tízedik legmagasabb az Európai Unióban. Kit is öl ez meg? Az unió gazdaságát vagy a miénket?

Azt állította továbbá Orbán