
Mindazokért, kiket nem láttunk már régen,
Akik velünk együtt ünnepelnek az égben,
Kiknek őrizgetjük szellemét,
Mindazokért egy-egy gyertya égjen.

Mindazokért, kiket nem láttunk már régen,
Akik velünk együtt ünnepelnek az égben,
Kiknek őrizgetjük szellemét,
Mindazokért egy-egy gyertya égjen.
Sokan mai napig nem tudják, hogy pontosan mikor mit ünneplünk, és mitől más a mindenszentek, mint a halottak napja, vagy az országunkban már egyre nagyobb népszerűségnek örvendő halloween. Az alábbiakban ennek jártunk utána.
Elsősorban azt érdemes tisztázni, hogy a katolikus hagyományok szerint a mindenszentek napja és a halottak napja nem egy és ugyanaz. November 1-jén ünnepeljük a mindenszentek napját, míg 2-án a halottak napját. Az utóbbi évtizedekben pedig már egyre többen ünneplik Magyarországon a halloweent is, ezt pedig tegnap, október 31-én tartották meg sokan.
Mindenszentek napját november 1-jén ünnepeljük. Eredete – minden téves információ ellenére – nem kizárólag a katolikus kereszténységre vezethető vissza, hanem annál sokkal távolabbi korra eredeztethető. Az ősi pogány kelta
Nagy Márton gazdasági miniszter a főnökével, Orbán Viktorral együtt teljes magabiztossággal tud tévedni mindenfajta előrejelzésben, amely a gazdaságra vonatkozik. A miniszterelnök által januárra megjósolt repülőrajt elmaradt, de júliusban majd újraindul, mert Orbán Viktor csak az időpontban tévedett, a fejlődés erejében és irányában nem. Most, október, november fordulóján híre-hamva sincs a repülőrajtnak.
Néhány héten belül nálunk teremti meg az ukrajnai békét Trump és Putyin, kürtölte világgá a kormányfő. Trump megmondta, hogy ebből mostanában nem lesz semmi, talán majd egyszer, meglátjuk, de Orbán szerint csak az időpont kérdéses, a hely és a békekötés biztos.
Anti-Kasszandrák hitegetik a hívőket, és sokaknak
Király Nóra, a Fidesz országgyűlési képviselője a 11. kerületből és a csepeli „független” Borbély Lénárd a legutóbbi, Idősek Napja alkalmából csepelieknek szervezett hajókiránduláson együtt köszöntötték a résztvevőket.
Borbély Lénárd „független” csepeli polgármester már beszállt, a Fidesz oldalán a jelenlegi országgyűlési választási kampányba. Több 21. kerületi társával együtt ugyanis Hiába rúgták ki a Fideszből, fideszes maradt, amit egyébként, nézetei hangoztatásával korábban maga is bevallott.
Külső pártkatonája lett pártjának, de leginkább Orbán Viktornak. A Közösen Csepelért Polgári Egyesület meg tulajdonképpen fedőszervezet, amely
Bár... ha Orbán kicsit jobban hasonlítana a szerinte félnótás Károlyira, azt azért nem bánnám. Kezdetnek mindjárt szétoszthatná a birtokait, ahogy Károlyi tette.
Orbán a Harcosok órájában:
"Károlyi Mihály, aki szintén egy félnótás volt, és tönkretette az országot, azt a franciák küldték ránk. A Szálasit a németek. A Rákosit, aki szintén bolond volt, azt meg az oroszok, illetve a szovjetek. Magyar Pétert meg a brüsszeliek akarják... Valahogyan a külső megbízásból itt föllépő emberek egy nagy része bolond. És komolynak is tud kinézni, de aztán óriási bajt hoz az országra."
Ezt már mégsem hagyhatom szó nélkül. Meg kell védenem a miniszterelnököt!
Ugyan nagyon úgy néz ki, hogy sokszor Putyinék megbízásából lép föl, de
Egyre kisebb szerepet szán a csepeli képviselő-testületnek a polgármester, amit több tény is bizonyít a csepeli önkormányzat ma reggel 9 órakor kezdődő ülésén is.
A polgármesteri hivatalban tartandó szerdai tanácskozáson a meghívó szerint, várhatóan 6 napirendre tesz javaslatot a polgármester.
Úgy látszik, egy évvel a grémium megalakulása után, egyre kisebb szerepet szán a testületnek a polgármester, amit bizonyít a napirendek meredeken csökkenő száma, és több be nem terjesztett téma is. Így például most sem tudhatnak meg semmit a csepeliek a Kossuth Lajos utca városközponti részének tervezett átalakításáról; a városközpont parkolási feszültségeinek csökkentését célzó tervekről, továbbá az
Egyelőre nem tudhatom, mi volt annak a rendőr ezredesnek a motivációja, aki a felettesei parancsa ellenére a hátsó kijáraton kiengedte Ruszin-Szendi Romuluszt a kaposvári rendőrkapitányság épületéből, hogy ne kelljen a Fidesz heccsajtójával találkoznia.
Tippem azért lenne. Ruszinnak azért volt jelenése gyanúsítottként Kaposváron, mert Kötcsén odébb lökött egy mikrofonnal hadonászó, újságírót játszó propagandistát, aki a kamu „Tisza-adóról” szóló hazugsággal próbálta heccelni a párt biztonságpolitikusát.
Itt jegyzem meg, hogy a mundérjából
Csepel és az egész főváros tisztaságával teljesen ellentétes az a törekvés, hogy a szemétszállítást árán fizesse meg a lakosság! Erre ugyanis a lakosság és a szolgáltató is jelenleg képtelen. A rendszer ennek ellenére való bevezetése, kiszámíthatóan a fővárosban további szemetet, koszt fog jelenteni!
Majd egy fél évtizedet eltöltöttem az FKF (Főkefe) -nél ezért abban hitben ringatom magam, hogy Budapest főváros hulladék problémájának néhány kérdése előtt talán nem állok ismeretlenként. Ebből a megközelítésből látom nagyon problémásnak azt a folyamatot, ami mostanság érződik hulladékkezelés területén a városban.
Mindenki tudja, hogy a nem is távoli múltban az FKF. mint fővárosi céget átalakították. A vállalatot, a MOHU keretei között, egy privát vállalat üzletágaként beszervezték a MOL multinacionális vállalatbirodalomba. A döntésnek vannak pikánsnak tűnő hátterei, és vannak racionális és irracionális részei is.
Teljesen érthető egyrészt, ha
Képtelenség ebben az országban élni, mondta csöndesen a taxisofőr. Uram, ez megy minden nap. Mindenki azonnal ordít, nincs türelem, belátás, nem kérdez senki, csak odacsap, odavág, leanyáz, mielőtt rájönnél, mi baja van. Az egész ország egy őrjöngés.
Az Erzsébet-hídról kanyarodott le jobbra, amikor balról beelőzték, szabálytalanul egyébként, amire az arca megrándult, de nem szólt: aki egész nap az utakon van, ugyan mindent átél, de mindent nem élhet meg, különben percenként kaphatna gutaütést. A szabálytalankodó azonban mellé gurult, letekerte az ablakot, és üvölteni kezdett vele. Hogy miket, könnyű elképzelni
A mocskos szavak betörtek a taxiba, bekoszolták a teret, redvát hagytak a padlón, megütötték a baltaarcot, aztán a másik kocsi kielégülten elhúzott, a taxis meg
Csepeliek! Nincs új híd, nincs új út, nincs fejlődés, de az ingyenes bulik mellé itt van nektek az ingyen krumpli és az ingyen hagyma idén is! Vitán felül áll, hogy Csepelen a múlt hét legnagyobb tömeget vonzó eseménye az október 25-i ingyenes krumpli és hagymaosztási akció volt, amelyet a kerület hét pontján szervezett meg a „független” Borbély Lénárd-csapat. A „független” polgármester fb oldalán készült képsorozat szerint a kincstári fotósok most tartózkodtak a hosszú sorok mutatásától.
Összesen 22 tonna burgonyát és 13 tonna hagymát osztottak ki.
Hogy tényleg ez a módja a szegényebb, nehezebb körülmények között élő csepeli családok megsegítésének? Az koránt sem biztos. Véleményünket
Azt állította Orbán a Kossuth rádióban, hogy Európa arra adott Ukrajnának „180 milliárd eurót, hogy keresztény emberek Európa szélén egymást öljék”.
Ezzel szemben a tény az, hogy az EU nem erre adott pénzt, hanem arra, hogy az ukránok megvédhessék magukat és közvetve Európát az oroszoktól. Akik keresztény embereket ölnek Európa szélén.
Azt állította szintén Orbán, hogy „Ukrajna ellenséges Magyarországgal szemben”.
Ezzel szemben a tény az, hogy nem Ukrajna ellenséges, hanem az Orbán-rendszer és személy szerint Orbán Viktor folytat Ukrajnával szemben ellenséges politikát, hiszen még azt sem engedte meg, hogy magyar területen át NATO-fegyvereket küldjenek az ukránoknak, mindig igyekezett gyengíteni az oroszellenes szankciókat, és megpróbálja megakadályozni Ukrajna felvételét az Európai Unióba. Vagy Ukrajnának a másik orcáját is Orbán baráti ökle felé kellene fordítania?
Azt is állította a kormányfő az
„Kardinális kérdés például a közbiztonság ügye…” Ezt Borbély Lénárd polgármester jelentette ki abban a CSH-s interjúban, amelyben főként saját egy évnyi munkáját minősítette, leginkább dicsérte.
Tavaly ősszel az új csepeli képviselő-testület, átszervezte a témával foglalkozó egységeket, növelte létszámukat. A lakosság biztonságérzetének jelenlegi helyzete azonban egyelőre nem ad okot a polgármesteri szövegből kiolvasható elégedettségre. Sőt, idézve
Történelmet írt Menczer Tamás (képünkön): alighanem ő az első kormánypárti politikus, akit saját körzetének településéről, Pilisborosjenőről eltanácsoltak, hogy mindenkinek jobb, ha inkább nem tart beszédet egy nemzeti ünnepen. Ami eleve mélyütés, mivel a „béke” szót napi ötszázszor emlegető Menczer Tamásról látta úgy a polgármester, hogy „megosztottság-növelő hatású”.
Ráadásul duplán fáj a pofon, ha az embernek az övéi adják: Pilisborosjenő - németül „Weindorf” - kifejezetten büszke a sváb hagyományaira, a szintén sváb származású Menczer pedig a magyar-német társadalmi kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkár.
Menczer válaszából kiderül, hogy a weindorfiak (pilisborosjenőiek) jól ítélték meg őt.
Menczer ugyanis előbb igazi fideszes-döbrögista lendülettel előadta, hogy minden fejlesztést ő, a környék Isten által rendelt kegyura adta a községnek, majd valamivel később egy magához képest is ziláltabb videójában megígérte a jenőieknek: leshetik, hogy ezután egy petákot is kapnak. Ami persze a
Ingyen és bérmentve lemondott az önkormányzat az Ady Endre u.- és Jókai u. által határolt nagyobb építési telekről, illetve az azon létesülő ingatlanok elővásárlási jogáról a legutóbbi képviselő-testületi ülésen.
A 8. napirend, 94. számú előterjesztése szerint a vállalkozó 223 lakásos társasházat kíván létesíteni, ami jelentősen befolyásolja majd az ottani városképet, a parkolási, közlekedési, infrastrukturális körülményeket.
A kérdés csak az, hogy
A közbeszéd orvlövészei eddig csak a közoktatás proletárjaira alkalmazták a maradékelvet, miszerint csak abból lett tanár, aki magasabb beosztásban nem felelt volna meg – hiszen a pedagógusokkal ellentétben a most megsértett háziorvosok alkalomadtán érzékeny pontjukon markolhatták volna meg azokat, akik ily módon rágalmazták meg őket.
Állami minimum volt mindeddig, hogy a közoktatás munkavállalóit képzettségüknek, felelősségüknek, munkaterhelésüknek megfelelő díjazás és tisztességes munkakörülmények híján az erkölcsi megbecsülés hangzatos szóvirágözönével fizették ki.
A pedagógusokra éppen azért lehet szép szavakkal hatni, mert
Véget ér a nyári időszámítás, holnap, október 26-án, vasárnap hajnali 3-ról 2-re kell visszaállítani az órákat.
Míg tavasszal előre, addig ősszel visszafelé állítjuk az óramutatókat, ezért egy óra alvást ajándékba kapunk. Kevésbé örömteli azonban, hogy hamarabb kezd majd sötétedni.
Évek óta vita tárgya, hogy az energiamegtakarítás szempontjából számít-e egyáltalán az óraátállítás, de eddig nem történt érdemi változás – most azonban újra azt ígéri az Európai Bizottság, hogy eltörlik a nyári időszámítást.
Vagyis esélyes, hogy a tagállamok nyomására 2026-ban vagy a következő évben végre már elmarad a
Megállnék Orbán Balázs gondolatánál, miszerint Hatvanpuszta ügye lezárult. Vagyis, nincs Hatvanpuszta ügy. Nono. A Schadl-ügy sem zárult le, a Pegazus-ügy sem, most meg sötét fellegek gyülekeznek, pedofil-ügyben semmi előrelépés.
Tartalmilag, stílusában is Zuschlag János ötlik emlékeztebe, akit azzal vádoltak, hogy civil szervezetek közbeiktatásával szabálytalanul használt fel a költségvetéstől, a Fővárosi Önkormányzattól, a Táncsics Alapítványtól és az Európai Uniótól pályázatokon elnyert támogatásokat.
A gyanúsított az újságíróknak az első meghallgatást követően azt mondta, „Nincs Zuschlag-ügy!”. Aztán először tizenegy év börtönbüntetésre ítélték, amit a
Az önkormányzatinak nevezett 21. kerületi lap 15 éve következetesen nem ír arról, hogy mi a véleménye az itt élőknek napjaink társadalmi, politikai eseményeiről, a megélhetésüket befolyásoló gazdasági helyzetről vagy az inflációról és arról sem, hogy mi foglalkoztatja a csepeli közéletet.
Ami a Csepeli Hírmondó október 22-én megjelent idei 20. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket.
Október 12-én volt 15 éve, hogy az önkormányzat újonnan megválasztott képviselő-testülete Borbély Lénárd frakcióvezető javaslatára, megszüntette a Csepp TV Kft. által hetente kiadott CSEPEL c. kerületi közéleti lapot. A következő testületi ülésen pedig, Ábel Attila alpolgármester előterjesztését elfogadva, döntött a Csepeli Hírmondó c. önkormányzati lap létrehozásáról.
A következő, a 2011-es évben már csak
Negyvenmillió forintért vásárolt háromezer-háromszáz bértapsolót a közmédia. Erről jut eszembe: ha én lennék a felcsúti Puskás Akadémia elnöke, igencsak kapaszkodnék a székembe. Most elmondom, hogy miért.
Nincs új a Nap alatt.
Amikor valaha Franciaországban dolgoztam, éppen az idő tájt érkezett új elnök a Strasbourgi Futballklub élére. A derék honfi egészen addig sportminiszter volt Párizsban, amíg ki nem derült, hogy a francia köztársasági elnök egy stadionban tartandó beszéde nagyjából a kutyát se érdekli.
A miniszter úr a kínos helyzetet akként oldotta meg, hogy megtöltötte a széksorokat közpénzen felfogadott bértapsolókkal. Simán megúszta volna a dolgot, ha

Az első csepeli áldozatokat itt érték a halálos lövések. A kerület történelmi terei, utcái, üzemei az itt élt és a ma is itt élő csepeliekkel együtt sokat tudnának mesélni 1956 októberi, novemberi napjairól. Az archív felvételen a 69 évvel ezelőtti Tanácsház (korábban és ma is Szent Imre) téri ostromállapot egyik pillanata látható a volt pártháznál és a vele egy épülettömben lévő hadkiegészítő parancsnokságnál (ma a kormányablak székhelye).
A következőkben változtatás nélkül közlünk részletet Dr. Bolla Dezső csepeli helytörténész mai napig egyedülálló tanulmányából.
A helyszín Csepel, egykori község, nagyközség, város, hat éve Budapest XXI. kerülete. Az időpont: 1956. október 23., 24. és 25.
Dr. Bolla Dezső így idézte fel a 68 évvel ezelőtti napok történéseit:
1956. október 23-án hat órakor a csepeli gyárban a reggeli műszak megszokottan kezdődött.
Délelőtt azonban az Eötvös Lóránd Tudományegyetem és a Műszaki Egyetem hallgatóinak küldöttsége jelent meg a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságán. A gyári munkás ifjúsággal kívánták felvenni a kapcsolatot az összefogás és a
Így kezdődött Budapesten 1956. október 23-án, azon a kedd délutánon: békésen, bizakodva, bátran, szervezetten, kart, karba öltve...
Tamási Lajos (1923.01.01., Nagykónyi - 1992.11.26., Budapest) József Attila-díjas költő, a Csepeli Munkásotthon legendás Olvasó Munkás Klubjának egykori vezetője, későbbi névadója, a Csepel újság irodalmi mellékletének szerkesztője. Ő írta az 1956-os forradalom egyik legismertebb versét: