A politikusok bruttó havi átlagkeresete eléri az 1 millió 240 ezer forintot – ismertük meg a vs.hu-ból a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat statisztikáját. A politikusok élre törnek. Náluk már csak a légiforgalmi irányítók keresnek többet (1,8 millió forintot), a brókerek csak utánuk következnek.

Az 1,24 milliós havi fixből persze még adózni is kell, az így kijövő 811 ezer forint már jóval szerényebbnek tűnik, érthető, hogy kevéske útiköltséggel és más juttatásokkal még meg kell fejelni a politikusi fizetéseket. Sajátos a helyzet, hiszen a politikusok saját maguk szabják meg, hogy mennyit keressenek. Nem szerénykednek, viszont

érvényes a „ne mi nyerjük a legtöbbet” elve, ha akarnák, simán lekörözhetnék a légi irányítókat is.

A statisztikában a harmadik helyre lecsúszó brókerek (lásd a politikafüggetlen Quaestor-botrányt) mellett csak a futottak még kategóriában szerepelnek a pénzintézeti és humánpolitikai vezetők, az értékesítési és marketingfőnökök épphogy csak felkerültek a listára, és végképp nincsenek ott a jegybankelnöki unokatestvérek, a politikusfeleségek földbérlőtársai és a sima, egyszerű strómanok sem, ami jelzi, hogy pusztán a politikusokkal való barátkozásból méltóképpen megélni minálunk bajos.

És kimaradtak a sorból az életüket közpénzek ellopásából tengető lobbisták, a Raffaello-festményeket kikölcsönző miniszterelnöki vagy polgármesteri tanácsadók. A tanulmányírókról, akik a kazah sonka- és kolbászkészítés ősi hagyományairól értekeznek, meg akik a straté­giai felmérésekben a szóközökért is honoráriumot kapnak, most pedig még csak ne is tegyünk említést.

Ahogy nem fértek be a statisztikába az országot letérköveztető dolomitszakemberek, a sportszövetségi pénzek fölött diszponáló képviselők, a kormánynak milliárdos elemzéseket végző stratégiai analizátorok, a civilek parlagfű-mentesítésre összegyűjtött pénzeinek miniszteriális lenyúlói, s nem szerepel az adatok között az a jövedelmező szakma sem, amelynek reprezentán­sait a Fidesz-érában (is) Mr. 20 százalék néven emlegetik.

Az oktatásból és az egészségügyből eltűnő, elillanó milliárdokat tekintve az 1,24 millió forint nem is tűnik olyan veszedelmesen nagy összegnek, még ha majd öt kört ver is az országos átlagra, ami bruttó 259 ezer forint. Lehetne a politikusok fizetése jóval több is, hisz a versenyszférával ellentétben, ahol minden ballépésnek súlyos megmaradási kockázatai vannak, ők annyit kereshetnének, amennyit nem szégyellnek.

Szerencsére önérzetes, tisztességes politikusaink vannak, akik általában bölcsen meglátják mások fizetésében a pofátlanságot. Az Orbán-kormány is nyomban felháborodott hatalomra kerülése után azon, hogy milyen magasak az állami vezetők bérei, amelyeket ezért kétmillió forintban maximáltak. Most viszont a gazdasági válságnak ­vége, indulhatunk fölfelé. Ők a fizetéseiken kezdték ezt. Ennek is köszönhető a nehezen kiküzdött ezüstérem, és bizonyára nem torpannak meg a csúcs előtt. 

RAB LÁSZLÓ

Forrás: Népszabadság