Legutóbb a tandíjjal kapcsolatos Orbán nyilatkozatról írtam. Írás közben, az interneten rendelkezésre álló dokumentumokban „szörfölve”, népünk, pártunk és kormányunk Kedves Vezetőjének egyik nyilatkozatán akadt meg a szemem. A kormányfő, a Fidesz elnöke a 2010. évi országgyűlési képviselő választások előtt, február 9-én, a következőket találta mondani a TV2 Tények c. műsorában, a személyi jövedelemadóval kapcsolatban: „nem lehet egy kulcs, több kategóriának kell lennie.”. Nyolc hónappal később, 2010. októberében, az önkormányzati választások után, Orbán Viktor jobb-keze, a nemzetgazdasági miniszter, semmibe véve főnöke korábbi nyilatkozatát, egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetését javasolta a parlamentnek, amit a fülkeforradalmi többség természetesen megszavazott.
De nem ez, amiről írni akartam. Mindannyiunkat érintő – a fenti Orbán idézettel szorosan összefüggő –, hírt olvastam az egyik hírportálon: „Megzuhant a magyar gazdaság. Technikai értelemben is recesszióba került a magyar gazdaság,…éves szinten 1,2 százalékosra nőtt a visszaesés.” /index.hu, 2012. augusztus 14./ Szerintem, a Kedves Vezető harminc hónappal előtti, fentiekben ismertetett választási ígéretének be nem tartása, azaz az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése indította el a folyamatot, amelynek eredményeként 500 milliárd forint esett ki a 2011. évi költségvetésből. Természetesen több minden hozzájárult még a jelenlegi, válságos helyzethez. Arról nem is beszélve, hogy a „jobb-kéz” sok-sok lépése tovább rontotta a helyzetet. Mára a magyar gazdaság megítélése a legrosszabbak között van Európában. A gazdaság ekkora visszaesésére 2009. első félévének végén volt „példa”. A fideszes fülkeforradalmárok önkritika helyett változatlanul az előző kormányokra mutogatnak. Több, mint két évvel a hatalomátvétel után ezt egyre nehezebb a tömegekkel elfogadtatni. Már a korábbi hívők is fogynak. Ezért hónapok óta folyik az új ellenség keresésének folyamata, s ezt Európában találták meg. „Európa húz le minket” /index.hu, 2012. augusztus 14./, „a nemzetgazdasági tárca” , de a Kedves Vezető szerint is.
Mi már csak ilyenek vagyunk. Nem tudunk, pontosabban fogalmazva, nem akarunk szembenézni hibáinkkal. Mindig másra kenjük saját bűneinket. Azért használom a többes szám első személyt, mert egy kicsit valamennyien ilyenek vagyunk. De ők – a fideszes fülkeforradalmárok vezérei –, azt mondták, ígérték a képünkbe, hogy majd minden más lesz. Nem lett. Rosszabb lett. Gazdaságban, társadalomban, életünk sok-sok pillanatában. Ideje van tehát a szembenézésnek. Nem elsősorban a vezetők esetében. Ők már nem érzékelik a valós helyzetet, képtelenek a változtatásra. A Fidesz-tagság, a Fidesz-hívők, a jobboldal egésze vonatkozásában is. Mert a bukás elkerülhetetlen. Az alapkérdés ezért: hogyan készülünk fel erre a bukásra. Bal és jobb oldal. Mindannyian. Rajtunk múlik!
V O X
