Rövid, de tartalmas „show"-ra sikerült Gyurcsány Ferenc volt kormányfő tanúkihallgatása a sukorói telekcsere ügyében zajló bírósági tárgyaláson Szolnokon. Kezdetben úgy tűnt, sok érdekességet nem, új információt pedig egyáltalán nem tudunk meg az ügyletről, ám a volt kormányfő belelendült: alaposan kiosztotta Dr. Kovatsits Gábor ügyészt, s kiállt volt munkatársai mellett.

Piros csíkos ingben, farmerben és piros tornacipőben – könnyed, de elegáns ruhában – jelent meg Gyurcsány Ferenc a Szolnoki Törvényszék tárgyalójában, ahol Sólyomváriné Dr. Csendes Mária bírónő ismertette vele azt a miniszterelnöki emlékeztetőt, amely még 2008-ban készült és a befektetők, valamint a kormány illetékesei között létrejött találkozóról szólt, s amely a nyomozás során azért volt mindvégig a hatóság, most pedig a vád adu ásza, mert ezzel kívánták bizonyítani azt, hogy a miniszeterelnök a törvényi hatáskörét túllépve, utasításokat adott Tárai Miklósnak, a Vagyonkezelő volt vezérének, Markó Andrea volt pénzügyi államtitkárnak és másoknak.

Ezzel próbálták demonstrálni azt is, hogy a Vagyontanács ezen emlékeztető hatására támogatta a cserét, noha az sem nyert bizonyítást, hogy valóban a vagyontanácsi döntéselőkészítő anyag része volt-e a dokumentum, amelynek iktatása nem volt szabályos. Végül azonban ez nem volt elég arra, hogy Gyurcsány Ferencet az ügyészség megvádolja a terhére rótt cselekményekkel, így most tanúként szembesítették újra annak tartalmával. Így aztán újra kifejthette a bírónőnek, hogyan zajlottak a hasonló egyeztetések és hogyan születtek bizonyos befektetésekkel kapcsolatos kormányzati döntések.

Gyurcsány elmondta: mivel egymilliárd dolláros befektetésről volt szó, amely 2-3000 embernek adott volna munkát, az apparátus különböző szervei egyhangúan támogatták a döntéselőkészítés során. A találkozó célja a projekt személyes bemutatója volt. Amikor a bírónő azt kérdezte, mit jelent az emlékeztetőben, hogy a koncessziós pályázat rendben lesz, az válaszolta, hogy erről dönteni a kormány joga.

Az ügyész kérdéseivel kezdődött a tárgyalás igazán izgalmas része, rögtön azzal, hogy Dr. Kovatsits Gábor Gyurcsány úrként szólította meg a volt kormányfőt, mire az kijelentette: nem Gyurcsány Ferenc magánszemélyként jött tanúskodni, hanem volt miniszterelnökként, s elvárja, hogy úgy is szólítsák meg. Az ügyészt a bírónő is többször figyelmeztette: olyan dolgokat, konkrétumokat kérdezzen, amit a tanú még nem mondott el, ne kérdezze meg többször ugyanazt, csak máshogy. Az ügyész több kérdésére a bírónő válaszolt Gyurcsány helyett, mondván, a tanú ezt már elmondta.

A bírónő azonban Gyurcsányt is leteremtette, amikor személyeskedni próbált az ügyéssszel. Amikor például a vád képviselője megkérdezte, alkalmas emberek készítették-e elő a találkozót, majd azt követően az ügyletet, Gyurcsány kifejtette: ő a kormányában tehetséges, rátermett embereket alkalmazott, s örülne annak, ha az ügyészségnél is ez volna a gyakorlat.

– Az alkalmasság nemcsak szakmai, hanem morális kérdés is. Ön igaztalanul vádolja a kollégáimat, akik a kormány céljaival összhangban, legjobb tudásuk szerint végezték a dolgukat – fordult Gyurcsány Kovatsits felé. – Ne izguljon, ügyész úr! – engedett meg magának újabb szúrást Gyurcsány Ferenc, amikor egy kérdés során a bírónő újfent figyelmeztette az ügyészt, hogy olyat kérdezzen, ami még nem hangzott el. Meg is kapta a figyelmeztetést, hogy nem személyeskedjen.

– Az zavarja a vádhatóságot, hogy a befektető jól járt. Az nem baj, ha a befektető jól jár a befektetéssel. Az a jó üzlet, ha a befektető és az állam is jól jár. Az a dolga az állam képviselőinek, hogy megvizsgálják, szolgálja-e a befektetői szándék a közjót is. Ha igen, a kormány örüljön együtt a befektetővel. Azzal, hogy az ügyészség megalapozatlan eljárása miatt az országot nagyon komoly veszteség érte munkahelyekben, adóbevételekben, turizmusban. Elveszítettünk egy lehetőséget, hogy az egyébként nehezen fejlődő környékből sikeres térség legyen! Remélem, hogy akik a beruházás meghiúsításában közreműködtek, egyszer egy másik törvényszék előtt fognak állni – fejtette ki Gyurcsány.

Az ügyész azt firtatta, kinek a döntése volt, hogy a csere lehetőségét vizsgálják meg. Több kérdéséből is olyan érzése lehetett a hallgatóságnak, mintha a tanú felelősségére menne rá a vád képviselője, nem pedig a cserét végrehajtó vádlottak szerepét próbálná tisztázni.

– Ha a befektető úgy dönt, hogy cserélni szeretne, az államapparátus feladata, hogy megvizsgálja: erre van-e jogszerű lehetőség – tette hozzá Gyurcsány, majd kérdésre elmondta: Bajnai Gordonnak adott utasítást, hogy ellenőrizze a beruházás állását.

– S ha kiderül, hogy a csere nem tehető meg, akkor még a Parlamenthez is fordultam volna törvénymódosításért! Ez egyébként bevett gyakorlat ma – mondta Dezső Antal, Tátrai Miklós védőjének kérdésére válaszolva, majd meglepő kijelentést tett. – Sőt, akár támogatásként is odaadtam volna a területet! Sok százmilliárd forintos befektetés azon bukik el, hogy azon van a vita, hogy van-e cserelehetőség. Dráma ez Magyarországnak! – fordult az ügyész felé.

Egyébként megerősítette: az, hogy ő és a kormány jár el egy ügyben, az természetes módon üzenet az apparátusnak: dolgozzanak hatékonyan, mert ez egy fontos ügy. Gyurcsány természetesnek nevezte, hogy ha évi négymilliárd eurós működőtőke beáramlás mellett valaki egymilliárd dollárt kíván befektetni a térségben, akkor amellé odaáll a kormány.

– Az Audinak autópályalehajtót építettünk, s minden befektetésért versenyzünk a környező országokkal, hogy mennyi pénzt adunk a befektetőnek, milyen adókedvezményeket biztosítunk neki, s milyen az infrastruktúra. Ez teljesen természetes – fejtette ki a bírónő felé fordulva.

Milyen garanciák voltak, hogy a beruházás meg fog valósulni? – kérdezte tőle az ügyész. – De jó lett volna, ha eljutunk odáig, hogy garanciákról van értelme beszélni – riposztozott a miniszterelnök, aki szűk másfél óra után távozott a tárgyalóteremből.

Császy Zsolt azon kérdésére, hogy vajon a nyomozás elrendelése után, 2009-ben a kormány miért nem állt ki a projekt mellett, Gyurcsány a következőt válaszolta: „A politikai gyávaság és inkompetencia megítélése nem ezen eljárás tárgya."
Verest csak a koncesszióról faggatták

Jószerivel csak a kaszinókoncesszióról faggatták a tárgyalás délutáni felében Veres János pénzügyminisztert. Az ügyész arra volt kíváncsi, hogy milyen körülmények között történt 2209-ben a Közép-Dunántúli Régióra érvényes kaszinókoncesszió pályázati kiírása, s hogy ezt a kiírást a befektetők kezdeményezték-e vagy sem, s abban mi volt Markó Andrea, volt minisztériumi szakállamtitkár szerepe. Mint Veres elmondta, mivel a kaszinók létesítéséhez komoly befektetői szándék kell, a kiírásokba csak akkor fektettek pénzt és energiát, ha volt befektetői érdeklődés. A büntetőeljárásnak azonban nem tárgya a kaszinókoncesszió, hiszen a vád hűtlen kezelés, ami a telekcsere következtében keletkezett - a vád szerint. A telekcseréről csak szőrmentén esett szó, amikor Vagyontanács döntésének körülményeit firtatták.

Császy Zsolt másodrendű vádlott védője, Gatter László javasolta a bíróságnak, hogy hívja fel a vád képviselőjének figyelmét, hogy fontolja meg a vád elejtését. Mondván, mind Gyurcsány Ferenc, mind Veres János ismerte az ország helyzetét, s vallomásuk szerint nem állnak fel a hűtlen kezelés tényállásának feltételei. Ehhez ugyanis szükséges a szándékos szabályszegés, a vagyoni hátrány, s a kettő között az ok-okozati összefüggés is. A volt miniszter és a miniszterelnök pedig egybehangzóan állította: szándékos szabályszegés nem történt, vagyoni hátrány pedig a beruházás elmaradásával érte az államot.

A bíróság álláspontja szerint nincs törvényes lehetőség arra, hogy a vád ejtésének lehetőségére hívják fel az ügyészség figyelmét.

Forrás: NOL.HU

Fotó: Kurucz Árpád (Népszabadság)