Balról jobbra az első sorban: Borbély Lénárd, Németh Szilárd és Ábel Attila. Csepel mai uraitól kérdezzük: tudják, hogy mit művelnek?
Olvasom a csepeliek.blog.hu írását a polgármesteri hivatal aljegyzőjének és további négy hivatali munkatársnak a kirúgásáról, amely azzal fejeződik be, hogy „idáig tartott Borbély Lénárd választási kampányban hangoztatott jelszava, folytassuk közösen!” Egyetértek. Az állítás igazságát bizonyítják a november 4-i fáklyás felvonulás előtti események is.
A felvonulás előtt beszédet mondott Németh Szilárd országgyűlési képviselő. A csepeliek által már áprilisban leszavazott honatya idézett néhány mondatot padtársa, Wittner Mária országgyűlési képviselő, Csepel Díszpolgára(!), 2001-ben elhangzott parlamenti beszédéből. Akkor a képviselő asszony, 11 évvel a rendszerváltás után „szocialista köntösbe bújt hóhérokról” beszélt, hangsúlyozta, hogy „soha nem lesznek képesek (mármint a szocialisták – a szerző megjegyzése), hogy…a magyar nemzet felemelkedése érdekében cselekedjenek.”, majd „erkölcsi hullává” nyilvánítva őket, megkérdőjelezte parlamenti tagságuk jogosságát is. Sajnos a képviselő asszony emlékezetéből már akkor kiestek a fideszes, vagy a Fidesz által „használt” volt MSZMP-sek. Csak néhány az ismertebb nevek közül: Járai Zsigmond, Matolcsy György, Martonyi János, Pintér Sándor, Kerényi Imre, Fónagy János, Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás…Kérdezem az idézet mostani olvasóját, Németh Szilárdot, aki ma is fontosnak tartotta a 13 éve elhangzott Wittner-beszéd beszéd felidézését, hogy a felsoroltak is „erkölcsi hullák”? Ha igen, akkor mit keres a sokak által politikai és erkölcsi nullának tartott Németh Szilárd a Fideszben? Mikor lép ki mostani pártjából, tiltakozásul a kormányzati tisztségeket is betöltő „erkölcsi hullák” párttagsága, esetenként kiemelt tisztségekre való kinevezése ellen?
A beszéd folytatásaként lelepleztek egy „emléktáblát az 1956-os szobor előtt” – olvashatjuk a csepel.hu tudósításában. Mindehhez van néhány megjegyzésem:
> az emléktáblát nem a „szobor előtt” helyezték el, hanem az emlékmű talapzatán, ugyanis az emlékmű része a tejes talapzat is;
> az emlékművet 2006. október 23-án leplezték le. Felállítása előtt az akkori szocialista önkormányzati vezetés által létrehozott Emlékbizottság, (amelyben valamennyi politikai oldal képviselője, több civil szervezet is részt vett), állította össze a 2006-os emlékünnepség részletes programját, írta ki az emlékműre a pályázatot. A pályázat elbírálásáról véleményt mondhattak a csepeliek is. Így került elfogadásra Szórádi Zsigmond emlékmű-terve. Az emlékmű talapzatának félgömbjére, az Emlékbizottságon belüli hosszas vita után, a megbékélés, valamennyi áldozatra való emlékezés érdekében, az „Emlékezés, tisztelet és kegyelet a csepeli 56-osoknak 1956-2006” szöveg került.
Az emlékmű avatását megelőző ünnepségen, a Csepeli Munkásotthonban beszédet mondott dr. Őry Károly, az Emlékbizottság fideszes tagja, Bácsi József, az 1956-os Csepeli Központi Munkástanács elnökhelyettese, míg az avatáskor Kovács Sándor, nyugalmazott vezérőrnagy, a mostani rendezvényen is résztvevő Csepel Díszpolgára is beszélt. Az ezt követő koszorúzáson a kerületben működő pártok, a kisebbségi önkormányzatok, civil szervezetek, közintézmények képviselői, vezetői, valamint a kerületi polgárok képviselői koszorúzták meg az emlékművet.
Az azóta eltelt nyolc év alatt soha nem merült fel a közmegegyezésen alapuló emlékmű „mondandójának” „felülírása”. Még a szocialisták 2010-es csepeli veresége után sem. Most, 24 évvel a rendszerváltás után a csepeli fideszes vezetés, immár Borbély Lénárd polgármesterségének idejében – az emléktábla elhelyezésével –, Borbély, még polgármester-jelölként elhangzott, békét, összefogást hirdető, minden csepeli szolgálatát ígérő mondatai ellenére, felmondta a 2006-ban megindult megbékélés folyamatát. Tudják, hogy mit csinálnak? Végiggondolták? Lelkük rajta;
> kérdezem az uraktól, kikérték-e a közterületen engedéllyel elhelyezett emlékmű bármilyen módosítása esetében szükséges véleményeket, a Budapest Galériától, illetve az emlékmű alkotójától, Szórádi Zsigmond csepeli szobrásztól? Beszéltek-e az emlékmű tervét elfogadó 1956-os Emlékbizottság bármely tagjával vagy az 1956-os időszakot több művében feldolgozó dr. Bolla Dezső csepeli helytörténésszel, aki, ismereteim szerint meghatározó tagja volt az Emlékbizottságnak?
Az ünnepséget követően lezárták az egyébként átépítés miatt hónapok óta lezárt Szent Imre tér emlékmű felőli részét is. Az emlékmű rács mögé került. Nem ez a baj. A tér átalakítása lassan befejeződik. Az emlékű átalakításával, az emléktábla elhelyezésével azonban a csepeli önkormányzat fideszes vezetése sok ezer csepelit kizárt az emlékmű előtti emlékezés, a tisztelgés és a kegyelet lehetőségéből is. A megbékélés, az összefogás meg egyre messzebbre kerül…
V O X
