A csepeli önkormányzat a magyarországi németek elhurcolásának emléknapja alkalmából január 19-én tartott megemlékezést a polgármester hivatal falán elhelyezett emléktáblánál. Részletek:

A Német Nemzetiségi Gimnázium műsora után emlékező beszédet mondott a Csepeli Német Nemzetiségi Önkormányzat képviseletében Hajdu-Nonn Nikolett, önkormányzati képviselő. Hangsúlyozta, hogy Magyarország és a németség története közel ezer éve egybefonódik s a közös történelmünk során a békés együttélés és a háborúskodások váltották egymást.

Kiemelte: „1945 márciusától kezdődően került a viták középpontjába a magyarországi németek kollektív bűnösségének problémája. 1945. december 22-én a Magyar Minisztertanács heves és hosszú vita után fogadta el a kitelepülésről és jogfosztásról szóló kormányrendeletet. A rendelet értelmében a Németországba történő költözésre köteleztek mindenkit, aki az 1941. évi népszámlálás alkalmával német nemzetiségűnek vagy német anyanyelvűnek vallotta magát. Két és fél évig húzódó telepítések során mintegy 170 ezer sváb kényszerült elhagyni szülőföldjét. Az 1941-ben még közel félmilliós magyarországi németség száma a háborús veszteség, a menekülés, és a kitelepítések következtében 220 ezer fővel csökkent. A svábság kitelepítésével az ország legeredményesebb mezőgazdasági termelőit és iparosait vesztette el” – tette hozzá a képviselő, majd Nick József visszaemlékezéseiből olvasott fel részletet.

Az emléktáblánál koszorút helyezett el a csepeli önkormányzat nevében Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek, dr. Szeles Gábor jegyző, dr. Vincze Anikó aljegyző, a Magyar Országgyűlés képviseletében Németh Szilárd országgyűlési képviselő munkatársa, a Fővárosi Német Nemzetiségi Önkormányzat tagjai, a Csepeli Német Nemzetiségi Önkormányzat képviselői, a Fidesz–KDNP tagjai, a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselői, az Együtt-PM csepeli frakciójának képviselői, valamint a jelenlévő civil szervezetek, egyesületek képviselői és a megemlékezők. A.Zs. (Forrás: csepel.hu)