AMI A CSEPELI HÍRMONDÓBÓL KIMARADT, AZT MI KÖZZÉTESSZÜK!
A csepeliek közpénzéből megjelentetett, szócsővé lezüllesztett lap miért nem ír arról például, hogy
> Borbély Lénárd polgármester mindent megtett azért, hogy a képviselők előtt NE kelljen válaszolnia, számot adnia az ittas vezetésével kapcsolatos kérdésekre?
> mi történt a Borbély Lénárd ellen a január óta folyó, ittas vezetés miatt indult eljárásban? Mire kell vélni a nagy hallgatást?
> Borbély Lénárd ellen évek óta magánvádas büntetőeljárás van folyamatban?
> blogunk a lakosság tájékoztatása érdekében már csaknem két éve (2013. július 29. óta) javasolja, hogy az önkormányzat vezetése tegye közzé a Csepelen működő nemzeti dohányboltok címlistáját, továbbá, közölje, hogy a trafikpályázat nyertesei Csepelen hány önkormányzati helyiséget „kaptak” és milyen feltételekkel. A lista azóta sem jelent meg. Miért?
> aláírásgyűjtést indítottak a csepeli szülők, az óvodaegyesítés ellen, a www.peticiok.com internetes oldalon?
> november elején elbocsátották a polgármesteri hivatal addigi aljegyzőjét és öt munkatársát. Mi volt az elbocsátások oka?
> Németh Szilárd első fokon pert vesztett a kazincbarcikai polgármester által ellene indított perben, ezért bocsánatot kell kérnie, és a meaculpázáson túl fizetésre is kötelezték?
> a Magyar Narancsban több oldalas, tényfeltáró írás jelent meg „A Csepel-Szentlőrinc tengely” címmel. Működik a tengely? A forgatóival mi lett?
Ami a Csepeli Hírmondóból kimaradt, azt mi közzétesszük!
Rovatunk – a csepeliek teljes körű tájékoztatása érdekében –, lapszámról-lapszámra, sorra veszi azokat a híreket, eseményeket, amelyek a XXI. Kerületi Önkormányzat Csepeli Hírmondó című lapjába nem fértek bele. Annak eldöntése, hogy miért nem fért bele a lap 24 oldalába egy-egy hír, esemény vagy ellenzéki vélemény, rendezvény, nem elsősorban szerkesztőségünk feladata. Gondolja végig az olvasó: miért maradtak ki az alábbiak a Csepeli Hírmondó április 23-án megjelent 8. számából:
A Magyar Demokrata korábbi újságírójával erősít a Csepeli Hírmondó? Az új szám legfontosabb mondanivalóját, a 2-3. oldalon megjelentetett „Leépítés helyett továbbfejlesztés” című írást ugyanis Takó Szabolcs jegyezte, akinek cikkei a Bencsik András főszerkesztő által irányított Magyar Demokratában jelentek meg. Igaz, Németh Szilárd 2014-es országgyűlési választási kampányát is segítette. (Lásd: a 2014.03.31-én, a csepel.hu-n megjelent „Szemmel látható fejlődés” című írást, illetve a 2014.04.05-én a csepel.info-n közölt, „Csepel új utakon” című, a 2010-14. közötti fejlesztéseket ismertető cikket, amelyek alatt a „Forrás: Takó Szabolcs, Demokrata” aláírás lett megjelölve.) Mivel Németh Szilárd „házi szerzője” jelenleg nem szerepel a Magyar Demokrata munkatársai sorában, jogosak lehetnek kérdéseink: Takó úr ismételt csepeli szerepvállalását, az egyre rosszabb önkormányzati kommunikációt látva, talán éppen Németh Szilárd kezdeményezte? Lehet, hogy rövidesen új főszerkesztője (szerkesztőségvezetője) lesz a Csepeli Hírmondónak? Lehet, hogy felerősödik az önkormányzati közpénzből fenntartott kétheti lap jobbratolódása?
1.)A cikk címe: Leépítés helyett továbbfejlesztés
(Január óta ez az első olyan cikk a csepeli óvoda-összevonást kísérő, a tiltakozó szülők és a városvezetés közötti éles ellentétekről, vitáról, amelyik úgy jelenhetett meg a szócsőben, hogy legalább részben a tiltakozó szülők képviselője is megszólalhatott. NÉGY HÓNAP ÉS EGY TÜNTETÉS KELLETT HOZZÁ - a szerkesztő megjegyzése)
A témát összefoglaló szándékkal íródott íráshoz több megjegyzésünk van:
A) A fideszes vezetés az érintettekkel való egyeztetés nélkül döntött a január 29-i ülésen az összevonásról! Morovik Attila alpolgármester ezt el is ismerte: „…az egyeztetés a mai döntést követően, már a jövő hét folyamán elkezdődik a szakszervezetekkel, az óvodapedagógusokkal, valamint a szülői közösséggel egyaránt.” (csepel.hu, jegyzőkönyv a testületi ülésről) Ez megkérdőjelezi az önkormányzati vezetés őszinteségét, a döntés utáni egyeztetések pedig már csak az érintettek jogos felháborodását próbálják kezelni.
B) A cikk továbbra is elhallgatja az összevonással kapcsolatosan felvetődő szakmai, pénzügyi problémák lényegét. Ezek a következők
> a rendszer nem lesz olcsóbb, az első években a vezetők által is elismerten drágábban működik majd. Az meg csak álom, hogy a későbbiekben a költségek csökkenthetők, kivéve, ha pénzt vonnak ki a rendszerből vagy például létszámleépítést terveznek. Mindkettőre van esély.
> Nem igaz hogy a szülők nem fognak érezni a központosításból semmit. Idézzük a cikkből Borbély Lénárd egyik mondatát: „Az új szervezeti struktúra akkor lehet eredményes, ha annak irányítói a csoportba visszakerülő tagóvoda-vezetők munkáját az adminisztratív, valamint szakmai feladataik jelentős átvállalásával segítik.” A központosított intézményvezetőnek a csoportba visszatett tagóvoda-vezetők munkáját kell összefogni, irányítani. Nem valószínű, hogy sok ideje lesz az egyes helyi vezetői, szakmai és egyéb problémák, a szülők által felvetett gondok megválaszolására, átvállalására, azok jelentős részét helyben kell majd megoldani. Számunkra egyértelmű: a csoportba kerülő tagóvoda-vezető és társai munkája nemhogy könnyebb, de nehezebb lesz, amit a gyerekek, ebből kifolyólag a szülők is megérezhetnek.
> Arról nincs jelzés a cikkben, hogy az óvodatitkárok munkakörét megszüntetik, ami további terheket fog jelenteni a csoportba került tagóvoda-vezetők, illetve az egyes óvónők munkájában.
> Minden túlközpontosított irányítórendszer legnagyobb problémája, hogy előbb utóbb uniformizál, csökkenti a helyi vezetés, illetve a munkatársak kreativitását, kezdeményezőkészségét, az adott közösségek összetartó erejét, amelyeknek hatása érződni fog a nevelő munkában. Az önkormányzat vezetése ugyanakkor „távolabb kerül” az óvodáktól, ezáltal az intézményrendszer működésére sem lesz kellő rálátása, ami további rossz döntéseket lapozhat meg.
> Hiányoljuk a cikkből, és az egész eddigi folyamatból, a szülőkkel együtt, az előttünk álló évek fejlődési irányai valamilyen mértékű elemzését, illetve az óvodák összevonását előkészítő szakmai javaslat nyilvánosságra hozását. A sokáig eltitkolt, 40 milliós, az önkormányzat működését áttekintő átfogó vizsgálat egyik célja ugyanis éppen a közeljövő, s benne az óvodák helyzetének elemzése lehetett. Szerintünk az óvodák összevonása a vizsgálatra adott egyik, elsősorban pénzügyi válasz. Most persze azt kommunikálják, hogy „az átalakítással nem szűnnek meg Csepelen óvodák”, vagy például a polgármester azt mondja, „Az önkormányzat álláshelyeket sem szüntet meg, sőt, amennyiben szükséges, még új kollégákat is felvesz.” Ez azonban nem igaz. Véleményünket alátámasztja az óvodatitkári álláshely megszűntetése, illetve az, hogy, a csoportba visszatett tagóvoda vezetők már eleve csökkenést jelentenek, hiszen ott nem lesz szükség két óvodapedagógusra. Kit fognak elküldeni? Nyilván nem a tagóvoda vezetőt.
> Arról sem szól senki, hogy a kerület lakónépességének folyamatos csökkenése (1990-ben 90 ezer 288 fő, míg 2014. január 1-én 76 ezer 505 fő, ami 15,3 %-os csökkenést jelent) úgy látszik megállíthatatlan, illetve az ebből adódó gazdasági, pénzügyi szükségszerűségek, valamint az állami támogatások csökkenése az óvodák esetében is új helyzetet eredményezhetnek. (Például: 1990-ben 3227 gyerek lett a csepeli óvodákba beíratva, 2014-ben már csak 2495, ami 22,7 %-os csökkenést jelent, tehát az óvodások létszáma a lakossági létszámnál nagyobb arányban csökkent!) Az ezekből keletkező konfliktusokat egy centralizált óvodairányítási rendszerben könnyebben, kényelmesebben kezelheti az önkormányzati vezetés. Erről viszont nem beszél Borbély polgármester, de az újságírót sem érdeklik az összefüggések, a következő időszak óvodákat is érintő várható változásai, az esetleges további leépítések, amelyek vaskosan érinteni fogják az óvodákat, a csepeli szülőket. A polgármester ezen összefüggések őszinte feltárása helyett „egy nem várt esemény – például járvány – esetén” szükséges „központi irányító szervre” hivatkozik, mert „Eddig ez nem volt.” Nevetséges! Járvány esetén ma is megvannak azok az egészségügyi és katasztrófa elhárítási szervek, amelyeknek kezelniük kell egy ilyen helyzetet.
C) A cikk változatlanul elhallgatja a témával foglalkozó képviselő-testületi üléseken történteket, az óvodavezetők, a szülők felháborodását ügyük lekezelése miatt, továbbá az ellenzéki véleményeket. Az írás fő jellemzője, hogy Borbély Lénárd testületi ülésen történt megjegyzéseit (biztos a baloldal áll a szülők mögött) „viszi tovább”, amikor tág teret szentel annak, hogy az ellenzéki politikusok közül kik vettek részt az utolsó, április 14-i, szülők által szervezett tüntetésen, vagy visszafelé mutogat. Elképesztő az a mondat is, amely a Csepeli Munkásotthont be akarja vonni a baloldaliság „vádjába”: „A résztvevők szimbolikusan a Munkásotthon elől indulva jutottak el az önkormányzat épülete elé…” Szerintünk meg, a résztvevők a Munkásotthonnal szembeni Népművészeti és Kézműves Óvoda járdáján gyülekeztek, s onnan indultak el az önkormányzat irányába.
D) Az írás jelentős ellentmondást is tartalmaz. Ha a fő törekvés az volt, hogy „hogy az adminisztrációs terheket levegyék az óvónők válláról”, azért, hogy „kizárólag a szakmai munkával és a gyerekekkel tudjanak foglalkozni”, akkor, ha „az óvodákba történő beíratás, ebédbefizetés helyszínei” – sem változnak, akkor az óvodatitkári állások felszámolása miatt, mitől lesz több idejük az óvónőknek a szakmai munkára, a gyerekekkel való foglalkozásra?
E) A cikkben megszólaltatott óvodavezető asszony – tisztességét nem vitatva –, az összevonást támogató jelentős kisebbség képviselője. Vajon miért nem kérdezett meg a cikk szerzője egy, az összevonással egyet nem értő óvodavezető pedagógust?
F) Ami pedig a szocialista vezetésű településeken történt összevonásokkal kapcsolatos pozitív példákat illeti: vajon, Morovik alpolgármester úr ígérete ellenére eddig miért nem teljesítették a szülők kérését, hogy legyen módjuk megismerni ezeket a pozitív példákat: a döntés előkészítési folyamatokat, a konkrét irányítási tapasztalatokat, az ottani tagóvodák működési rendjét, a tagóvodákban „maradt” tagóvoda vezetői jogosítványokat, az érintett szülők véleményét. Lehet, hogy a jól működő intézmények gyakorlata a csepeli vezetés számára nem elfogadható?
Végezetül olvasóink figyelmébe ajánljuk – a fentieken túl –, az alábbi, blogunkon megjelent, témával foglalkozó írásokat:
Megszülték csepeli szülőket szapuló cikküket Csepel városvezetői, április 24.
„Nem fogok megijedni!” – Csepeli szülő válasza Ábel Attila aljasságára, április 23.
Ábel Attila szülőt szűrő cenzor?, április 22.
Borbély elérte: Harag és ellenállás Csepel városvezetőivel szemben, április 19.
Fideszes diktatúra a csepeli óvodáknál, április 17.
Pofára estek Csepel városvezetői, de a csepeli szülőket cinikusan átverték, április 16.
Borbély Lénárd botránya az óvoda összevonás: a polgármester ismét lerázta a csepelieket, április 16.
„Sajnos, amitől féltek, az valós” – írja egy óvónő csepeli sorstársainak, április 16.
2) A cikk címe: Gyilkosok
A 2009-es csepeli kettős gyilkosság óta több mint hat év telt el. A két gyilkost elítélték. Az áldozatok családjai az eltelt években szembe néztek a szörnyű valósággal. Aljas módon meggyilkolt szeretteik, támaszuk nélkül élik életüket, dolgoznak, megélik a mindennapok valóságát, a változásokat. Gyászuk, bár enyhül, de soha el nem múlik. A szűkebb és nagyobb család, a barátok, közeli ismerősök segítsége, a megváltoztathatatlan elfogadása hozott és hozhat csak további megnyugvást, biztosíthatja az élet újabb és újabb gondjainak, örömeinek megértését, befogadását, a továbblépést, mert az „élet él és élni akar”. A csepeli önkormányzat fideszes vezetése, az önkormányzat közpénzből fenntartott lapja viszont időnként egy-egy hazugságokat tartalmazó cikkel, most például a szerkesztőség ezen írásával „gondoskodik”, hogy gyászuk ne enyhüljön, s fel-feltörő fájdalmuk újra és újra elviselhetetlenné tegye a már-már nyugodt hétköznapokat.
A „politikai szálat” egyébként hat éve ismétli, imamalom szerűen, a csepeli fideszes vezetés és médiájuk. A hosszú bírósági tárgyalás és az ítélet ebből a gyalázatos vádból semmit sem igazolt vissza! A cikk ezen állítása tehát mindig is a fideszes vezetők véleménye volt, amelynek „népszerűsítéséhez”, egy politikai ellenfél becstelen lejáratásához saját ‑ közpénzből fenntartott ‑ médiájukat is felhasználták. Ezt teszik most is, gátlástalanul.
Kimaradt témák, események:
> A 2014. május 13-án kirobbant „botrány”-t, a csepeli közterület-felügyeleten kifüggesztett, „Ne bírságold meg” felirattal ellátott dokumentum, immár országos visszhangot kiváltott ügyét, elhallgatja a csepeliek tájékoztatására létrehozott Csepeli Hírmondó. Miért?;
> A Magyar Narancs 2013. június 13-i számában több oldalas, tényfeltáró írás jelent meg „A Csepel-Szentlőrinc tengely” címmel, amelyben a Csepeli Városgazda Zrt. vezérigazgatójának vélhetően szabálytalan ügyleteiről is részletesen olvashattunk. Az önkormányzat vezetése, a Csepeli Hírmondó nem reagált az MSZP Csepeli Szervezetének ezzel kapcsolatos nyílt levelére, amelyben az MSZP-sek követelik a gazdasági társaság összes vezetőjének menesztését, amelyet a testületi ülések egyikén a fideszes többség leszavazott. A vezérigazgató úr ügyeit tárgyalta a Népszabadság tavalyi, május 28-i, „Százmilliós zavaros fejlesztés” című cikke is, amelyet azóta is elhallgat az önkormányzat vezetése és a Csepeli Hírmondó is. Miért?
> 2013. július 29-én blogunk a lakosság tájékoztatása érdekében javasolta, hogy az önkormányzat vezetése tegye közzé a Csepelen működő Nemzeti Dohányboltok címlistáját, továbbá, hogy a trafikpályázaton nyertesek hány önkormányzati helyiséget „kaptak”, milyen feltételekkel. Javaslatunkra, azóta sem érkezett válasz.
> Október 22-én Németh Szilárd átadta hivatalát Borbély Lénárdnak, az átadás-átvételi
dokumentumok azóta sem lettek nyilvánosságra hozva.
> November elején elbocsátották a Polgármesteri Hivatal aljegyzőjét és öt munkatársát. Az elbocsátások okairól és körülményeiről azóta sincs semmilyen tájékoztatás.
> Borbély Lénárd Csepel polgármestere az M0-os körgyűrű fizetőssé tételének bejelentése, december 11. óta nem nyilatkozott álláspontjáról, arról, hogyan akarja a csepeliek érdekeit ebben a kérdésben képviselni.
> Január 25-én ittas vezetésen érték a Ferencvárosban, Borbély Lénárdot, Csepel polgármesterét. Az ügyről a közpénzen működtetett önkormányzati médiából azóta sem kaptak hiteles tájékoztatást a csepeliek.
Április:
10. Horváth L. Adrián grafikusművész alkotásaiból nyílt kiállítás a Nagy Imre ÁMK Galériájában.
13. Állampolgársági eskütétel volt az önkormányzatban, amelyen 10-en kapták meg a magyar állampolgárságot.
16. Rendkívüli képviselő-testületi ülés volt Csepelen. Az önkormányzat az óvodák összevonásáról tárgyalt, az ellenzék javaslatát a korábbi döntés újratárgyalásáról azonban nem vették napirendre. Az ülésről azóta sem jelent meg tájékoztató az önkormányzati médiában.
17. Véradás volt a Csepel Plázában.
Tragédia Csepelen. A Kapisztrán János utcában kigyulladt egy melléképület, a tűzoltók két ember holttestére bukkantak az utómunkálatok során.
Csepelen, egy benzinkútnál bukott le az a banda, amely tartálykocsiból lopott üzemanyagot.
18. A Nagy Imre ÁMK-ban zajlott a IV. Országos Szépíró Verseny döntője.
19. Elhunyt Ernszt Antal, Csepel közéletének kiemelkedő személyisége.
20. A Venezuealai Köztársaság magyarországi nagykövete és a csepeli önkormányzat tartott emlékünnepséget a Simon Bolivár emlékparkban, Venezuela függetlenségi nyilatkozatának 204 évvel ezelőtti aláírására emlékezve.
21. Megnyílt a Csepeli Munkásotthonban működő Stemmer Ferenc Fotóklub tavaszi tárlata
