Mindjárt itt a karácsony, veszik az emberek a sok terméket. Rengeteg közülük hamis. A 24.hu dr. Sárközi Alexandra pénzügyőr alezredest, bűnügyi szóvivőt kérdezte a NAV csepeli bűnjelraktárában. A hatóság szakembere elmondta, hogy minden évben milliárdos tételben foglalnak le hamis árukat. A rózsaszín iPhone-tól kezdve, a sót tartalmazó mosóporon át rengeteg hamis parfüm, elektronikai eszköz, dohányáru, gyógyszerek állnak a polcokon.

Egy friss kutatás adatai (Hamisítás Elleni Nemzeti testület, Tárki) szerint a lakosság 13-18%-a vett a vizsgált időszakban hamis terméket. A legkelendőbb termékek idén is a

hamisított ruhák voltak. A megkérdezett hamis terméket vásárlók legtöbbje azért tett így, mert az árucikk “olcsó” (65%). Szintén sokan mondták, hogy a hamis termék minőségével “nincs gond” (54%). Egy harmadik jelentős csoport nyilatkozta, hogy nem törődött a termék származásával, egyszerűen “szüksége volt rá és megvette” (44%).

A lefoglalt hamis áruk sorsa szinte majdnem mindig a megsemmisítés. Noha karitatív célra felajánlhatnák rászorulóknak, de ehhez a márka tulajdonosok hozzájárulása is kellene, ők pedig ezt rendszerint elutasítják. A másik lehetőség, hogy a márkajelzést egyesével el kellene távolítani, amire nincs kapacitás és egyébként az ilyen beavatkozás rendszerint minőségromláshoz is vezetne.

Az egymást követő évek statisztikái alapján megállapítható, hogy a teljes magyar lakosság csak egy szűk rétege (13-18 százalék) az, aki a vizsgált időszakban legalább egyszer vásárolt hamis terméket. Az idei felmérés keretében, a fogyasztók által adott válaszok alapján ez az arány az eddigi legalacsonyabb értéket mutatja 13 százalékkal. A kapott eredmények alapján ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a fogyasztók érdeklődése a különböző termékkategóriák iránt korántsem egyforma.

Mi népszerű?

A „legkelendőbb” termék idén is a hamis ruha volt 16 százalékkal, ami a tavalyi adatokhoz képest 4 százalékpontos csökkenést jelent. Hamis parfümöket csak majdnem minden tizedik megkérdezett vásárolt, míg hamis gyógyszereket 1 százalékuk, jogsértő CD-t vagy DVD-t pedig összesen 4 százalékuk. A hamis illatszerek kapcsán nem történt változás, míg a hamis gyógyszerek esetében 2 százalékponttal csökkent, az adathordozóknál viszont ugyanennyivel nőtt a fogyasztók aránya tavaly óta.

A kutatás külön kitért az illegális letöltésekre is: idén a válaszadók 80 százaléka cáfolta, hogy valaha nézett, illetve hallgatott illegális tartalmakat. Az adatokból látható, hogy a magyar lakosság többsége nem vallja be a filmek és zenék jogsértő fogyasztását, azonban 1-2 százalékponttal évről-évre nő azoknak az aránya, akik elismerik, hogy fogyasztottak ilyen tartalmakat.

Ugyanakkor fontos tanulságként szolgál az a tény is, hogy 2015-höz képest ismét növekedett a legális letöltési lehetőségek ismertsége az internethasználók körében. Az idei szám a 2014-es arányhoz közelít, ugyanis míg 2015-ben 59 százalék tudott ilyen lehetőségről, 2016-ban már 77 százalék volt tisztában olyan legális források létével, ahonnan letöltheti a kívánt tartalmat.

...mert olcsó

A tanulmányból az is kiderül, hogy 2016-ban a válaszadók kétharmadának (65 százalék) választásában az játszotta a döntő szerepet, hogy a hamis árucikk „olcsó volt”.

A megkérdezettek 54 százaléka azt állította, hogy nem volt gond a vásárolt termék minőségével, 44 százaléka pedig azt, hogy nem törődött a termék származásával, szüksége volt rá és ezért döntött a megvétele mellett.

A vizsgálat rámutatott arra is, hogy termékcsoportonként nagyon eltérőek a vásárlók jellemzői: a hamisított ruházati termékek és élelmiszerek tipikus vásárlói többnyire Budapesten élnek, harmincévesek, szakmunkás végzettségűek vagy érettségivel rendelkeznek és nagyon alacsony a jövedelmük. Az illatszerek esetén a fogyasztók elsősorban közép-magyarországiak és 30 év alattiak. A jogsértő CD, DVD és a számítógépes programok tipikus vásárlói pedig a fiatal, budapesti, még tanuló státuszú férfiak.

A felmérés szerint a hamis gyógyszerek fogyasztása esetén nem elsősorban az alacsony ár játszik kulcsszerepet, hanem sokkal inkább a fogyasztónak az a tapasztalata, hogy „nem volt gond annak minőségével”.

és a kockázat?

A 2009 óta évente elvégzett kutatásból az is megállapítható, hogy a magyar fogyasztók 34 százaléka bizonytalan annak a kérdésnek az eldöntésében, hogy vajon valóban hordoz-e magában veszélyeket a hamisítás, emellett az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest a kockázatokat komolytalannak ítélők aránya tovább növekedett (24 százalék).

Ezek a számok azt is jelzik, hogy ebben a témában nem egyértelmű a válaszadók állásfoglalása, ami annak is lehet a következménye, hogy idén kevesebben találkoztak figyelemfelkeltő reklámokkal (27 százalék), mint 2015-ben. A magyar fogyasztók több mint 70 százaléka szerint a hamisítás elleni küzdelem megoldása a hamisítók gyakoribb és hatékonyabb ellenőrzése lenne. (Tőzsdefórum és 24.hu)