Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) június 29-én megjelent 13. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünk
Több mint egy hónapja lapigazgató, felelős szerkesztő nélkül a Csepeli Hírmondó. Az újságírók száma az előző számhoz képest egy fővel nőtt. Nem lett jobb, viszont a szerkesztőség már nemcsak a csepel.info-tól, de a kormánypárt hírblogjától, a fidesz.hu-tól is átvesz cikket, annak ellenére, hogy a közpénzből fenntartott lap „A XXI. Kerületi Önkormányzat lapja”. Az már szinte „természetes”, hogy az újság hónapok óta a kormány és Németh Szilárd politikai szócsöve is egyben, jelenleg csak három cikkel.
Ennél azonban fontosabb számunkra az a sajnálatos tény, hogy a kiadó és az önkormányzat vezetése nem tartja szükségesnek az olvasók tájékoztatását a lap szerkesztésében beállott változásokról és azok okairól. Nem tudhatjuk, hogy jelenleg ki a lap fő- vagy felelős szerkesztője, ami a jogszerű működés szempontjából sem könnyen megkerülhető kérdés. Új, külső „szakembert” hoznak ismét Csepelre? Pénz van bőven. Vagy maga Ábel Attila, a tájékoztatásért felelős alpolgármester veszi kezébe a lap igazgatását, szerkesztését? Könnyű dolga lenne: állítólag eddig is ő döntött minden fontos kérdésben.
Változatlanul nem olvashatnak a csepeliek mindennapi életükkel, gondjaikkal kapcsolatos cikkeket az egészségügyi, szociális feszültségekről; a csepeli közélet aktuális eseményeiről; a hónapok óta megválaszolatlan kérdésekről, pl. a csepeli HÉV sorsának alakulásáról. Továbbra sem tudják, mi lesz az olimpiai pályázat visszavonása miatt a tervezett csepeli fejlesztések sorsa. Az egyre hosszabb hiánylistát írásunk végén közöljük.
A lap egyes cikkeivel kapcsolatos véleményünk a következő:
1) Átadták a Metrans új telephelyét a Salak utcában
Újabb lépéssel közelebb a teljes gerincúthoz
A tudósítás szerzője Cs. A. lényegében csak az átadáson elhangzottak megírására vállalkozott. Kínos helyzetben lehetett, mert akiktől felelős választ/válaszokat kaphatott volna esetlegesen felmerülő kérdéseire (ha voltak egyáltalán), a lakosságot foglalkoztató gondokra, csak üzeneteket küldtek, amelyeket a jelenlevők olvastak fel. A másodhegedűsökkel lezajlott átadásról szóló cikk azonban felvet jó néhány megjegyzést, kérdést, amelyre továbbra is választ várnak a csepeliek. Néhány fontosabb:
> „Az új terminál jelentős terhet is levesz a csepeli közutakról.” Elképesztő! Hiszen a telephelyre évi, közel százezer tonna rakomány érkezik be, amit raktározás után el is kell szállítani, tehát a forgalom mindenképpen nagyobb lesz, mint a Szabadkikötőben volt. Nincsenek tisztázva a cikkben a beszállítás útvonalai, illetve az sem, hogy az M0-ás irányba való közúti szállítás rendkívül megnehezíti a II. Rákóczi Ferenc út forgalmát. Csúcsidőben és azon kívül is egyre nehezebb az M0-s irányába elhagyni a kerületet. Ezért a Rákóczi út kiszélesítése is elengedhetetlen feladat, amiről egyelőre hallani sem lehet. A csepeli gerincút II. szakaszának megépítése, amely enyhítené ezeket a terheket, egyelőre még a tervező asztalokon sem létezik, megvalósítása minimum 3-4 esztendőt, a várható kisajátítások miatt lehet, hogy több időt is igénybe vesz.
> A terminál komoly vasúti forgalmat is gerjeszt. Ez pedig tovább növeli a Corvin csomópont leterheltségét, ami a Kvassay híd irányába történő közlekedésben fog leginkább feszültségeket okozni, arról nem is beszélve, hogy a Gubacsi híd, valószínűleg a Metrans vasúti forgalomnövekedése miatt is beígért újjáépítése sem várható a közeljövőben.
> Azt pedig, hogy a beruházás átadása „mérföldkő” Csepel számára, sokan vitatják. A „modern ipari központ” ugyanis a raktározásnál, egy raktárváros kiépítésénél többet jelent, a terminál megépítését követő közúti szállítás várható növekedése pedig nem éppen vonzó, „környezetbarát” megoldása Csepel közlekedési és környezetvédelmi gondjainak, a városvezetés modern ipart álmodó elképzeléseinek, a választásnál megígért 5000 új munkahely létrehozásának. A fő kérdés tehát Csepel fő közekedési útjainak, a Csepel sziget ezen, északi része megközelítését és elhagyását biztosító hidak újjáépítése és megépítése, továbbá új híd építése Csepel északi részén.
2) KÖZLEMÉNY
Jelentős pénzügyi hiba: vizsgálatot rendelt el a csepeli polgármester
E közlemény CSH-ban való megjelentetése érdekében hozták előbbre a képviselő-testület június 29-re tervezett ülését? Ezért csináltak bohócot a képviselő-testület tagjaiból? Valószínű. Ennél azonban nagyobb a gond. A közleményben foglaltakat csak június 28-án, szerdán, 20.00 óra után vehette tudomásul a képviselő-testület. Megjelentetéséhez azonban, a nyomdai átfutás miatt, már jóval ez előtt le kellett adni a szöveget a szerkesztőség felé. Minden előre le volt „pacsizva”, a képviselő-testület utólag biztosította a megalázó díszletet a színjátékhoz. Az önkormányzati kommunikáció előre dolgozott, „menekült”. Gubanc abból lehet, hogyha kiderül, nem csak az ágazatvezető asszony követett el hibát, más is lehet felelőse a pénzügyi botránynak. Ezért ajánljuk olvasóink figyelmébe az alábbi írást:
3) Csepeli Kórház: tizennégy éve zárták be
Tervezett felújítások a dél-pesti kórházban
A jobboldali szélsőségeket, nemegyszer a populista demagógiát is felvállaló, Ábel Attila fideszes alpolgármester tulajdonában és szerkesztésében működő csepel.info cikkének átvétele kettős célból történhetett. Egyrészt elterelni a figyelmet az egészségügy elfogadhatatlan állapotáról, a Jahn Ferenc Kórház egyre súlyosbodó gondjairól, másrészt mindent a szocialistákra, az akkor fővárosi és csepeli önkormányzati vezetésre kenni. Csakhogy a kórház „bezárása” óta tizennégy év telt el, s eközben:
> Tizenegy éve, hogy a korábbi fővárosi és a kerületi önkormányzati vezetés átadta a közel 2 milliárd forintból újjáépített Csepeli SZTK-t;
> Kilenc éve került felavatásra az SZTK mögötti területen a 90 millióból megépített, teljesen új csepeli mentőállomás, amelyhez a kerületi önkormányzat ingyen biztosította a telket, s 30 millióval járult hozzá a beruházás költségeihez.
> Hatalomra kerülésének hét éve alatt a fideszes vezetés közel 400 millióval csökkentette az újjáépített SZTK önkormányzati támogatását, amelynek egyik eredménye pl., hogy meg kellett szűntetni a mammográfiát is, s egy fillér sem jutott a csepeli tüdőgondozó áldatlan állapotának felszámolására.
> A Jahn Ferenc Kórház, az utóbbi időkben sűrűsödő botrányok miatt is, elég rossz hírre „tett szert” Főváros- és kerület szerte. A felelősség alól a kerületi fideszes vezetés sem bújhat ki, Németh Szilárd, illetve a kórház szerkesztőségnek eljuttatott és leközölt levelében foglaltak ellenére sem.
A cikkben olvasható, hogy „Németh Szilárd akkori polgármester ugyan próbálkozott” egy regionális csepeli kórház megvalósításával, de „kezdeményezése sikertelen maradt”. Németh úr akkor, éppen a választások előtt, azt ígérte, hogy „Újra lesz kórház Csepelen”. Akkori ígérete szakmailag és pénzügyileg is minden alapot nélkülözött, amit az eltelt hét év sajnos csak alátámasztott.
Egyébként a Csepeli Kórház bezárása a Fővárosban dőlt el: a szocialista többségű csepeli képviselő-testület egyhangúan a bezárás ellen szavazott.
4) A tranzitzóna szavatolja a biztonságot
Nemzetállamok vagy spekuláns milliárdosok
Nem maradhatott ki a lapból a téma és legfőbb szakértője, Németh Szilárd sem. Három megjegyzés csak a cikkek egy-egy mondatához:
> „Magyarországon nemzeti egység van.” Véleményünk szerint nincs hazánkban nemzeti egység, a közvéleménykutatások szerint például a választópolgárok többsége változást akar.
> „Brüsszel soha nem a magyarok érdekeit nézi.” Akkor miért nem utasította vissza az Európai Unió támogatását Orbán Viktor kormánya? Hogy lehet olyanoktól elfogadni pénzt, akik nem a mi érdekeinket nézik?
> „Csepelen 23 ezren mondtak nemet Soros György tervére…” Ez a választópolgárok ~35 százaléka!
*****
További kimaradt események:
Június:
16.
Az ’56-os vértanúk emléknapja.
17.
NBIII-as záró forduló: ETO FC Győr – Csepel FC 1-3
20.
Lezárták a Dél-pesti Jahn Ferenc Kórház 3-as számú belgyógyászatát.
23.
Ismét Szent István-napi tűzugrás volt a Szent Imre téren, csepeli néptáncosok és az Alapfokú Művészeti Iskola kistáncosainak közreműködésével.
24.
Kétszáz négyzetméteren égett az erdő Csepelen, a Francia-öbölnél A tüzet sikerült eloltani.
Ami hónapok óta kimaradt:
> A lap vezetőit továbbra sem érdekli a csepeliek véleménye, hiszen ismét nem „maradt” hely a Metrans Kft. okozta közlekedési feszültségek és a csepeli HÉV megszüntetésének kérdésére. Ez utóbbi kapcsán múlt év június 10-én megjelent a Buckai Szövetség, majd Hudák János önkormányzati képviselő Borbély Lénárd polgármesternek írt nyílt levele, amelyeket a lap le sem közölt. Mi viszont várjuk a nyilvánossá tett levelekre a polgármester úr válaszát.
> Most sem kaptunk választ a tavalyi lapszámokkal kapcsolatos kérdéseinkre. Így például arra, hogy mi indokolta az arculatváltást, Csepel kék/piros színének megszüntetését az önkormányzati lap fejlécében.
Ami több mint egy éve kimaradt:
> A 2014. május 13-án kirobbant „botrány”-t, a csepeli közterület-felügyeleten kifüggesztett, „Ne bírságold meg” felirattal ellátott dokumentum, országos visszhangot kiváltott ügyét, elhallgatja a csepeliek tájékoztatására létrehozott Csepeli Hírmondó. Miért?
> A Magyar Narancs 2013. június 13-i számában több oldalas, tényfeltáró írás jelent meg „A Csepel-Szentlőrinc tengely” címmel, amelyben a Csepeli Városgazda Zrt. vezérigazgatójának vélhetően szabálytalan ügyleteiről is részletesen olvashattunk. Az önkormányzat vezetése, a CSH nem reagált az MSZP Csepeli Szervezetének ezzel kapcsolatos nyílt levelére, amelyben az MSZP-sek követelik a gazdasági társaság összes vezetőjének menesztését, amelyet a testületi ülések egyikén a fideszes többség leszavazott. A vezérigazgató úr ügyeit tárgyalta a Népszabadság tavalyi, május 28-i, „Százmilliós zavaros fejlesztés” című cikke is, amelyet azóta is elhallgat az önkormányzat vezetése és a CSH is. Miért?
> 2013. július 29-én, a csepeliek.blog.hu, a lakosság tájékoztatása érdekében javasolta, hogy az önkormányzat vezetése tegye közzé a Csepelen működő Nemzeti Dohányboltok címlistáját, továbbá, hogy a trafikpályázaton nyertesek hány önkormányzati helyiséget „kaptak”, milyen feltételekkel. Javaslatunkra, azóta sem érkezett válasz.
> 2014. október 22-én Németh Szilárd átadta hivatalát Borbély Lénárdnak, az átadás-átvételi
dokumentumok azóta sem lettek nyilvánosságra hozva.
> 2014. november elején, már Borbély úr regnálásának időszakában elbocsátották a Polgármesteri Hivatal aljegyzőjét és öt munkatársát. Az elbocsátások okairól és körülményeiről azóta sincs semmilyen tájékoztatás.
> A Csepeli Hírmondó immár 74. hete nem közli saját munkatársa és a Csepeli Munkásotthon Alapítvány vezetése közötti levélváltást, amelyben az intézmény vezetői konkrétan válaszoltak az újságíró kérdéseire. Az újságíró kérdései és a válasz az alábbi linken olvasható: http://www.csepelimunkasotthon.hu/Peterspictures%202016.01/valasz.pdf
> blogunkon 2015. szeptember 29-én megjelent, az „Elúsztatták a közpénzt: biliborulás után elhárítási láz Csepelen” c. cikk, amely a vesztes per kérdésével foglalkozva több kérdést vet fel, és Németh Szilárd korábbi, valamint Borbély Lénárd jelenlegi polgármester felelősségét fogalmazza meg. Vajon miért hallgat a szerző és a CSH is a testületi ülés ezen napirendjéről, illetve a blogunkon megjelent írásban felvetett felelősségről?
