Mit nem kapott és kap a baloldaltól Gyurcsány Ferenc, mert "neoliberális" gazdaságpolitikájával 2010-ben rászabadította az országra a Fidesz kétharmadát! Pedig... Van mit töprengeni az MSZP-SZDSZ kormányzás hibáin, de egy biztos: ebben az országban Orbán Viktoron kívül soha senki nem csinált valóban neoliberális gazdaságpolitikát. Az államháztartási hiány csökkentésére még a kiutált, a társadalmi elégedetlenségtől tartó IMF sem tanácsolta volna a szociális és az oktatási szféra 2010 óta zajló megszorítását.

Mindez az oktalan vita – a liberalizmus jobb- és baloldali kiátkozása - oda vezetett, hogy az oppozíció kettészakadt 2010 előtti és utáni ellenzékre, ami agyrém. A baloldal nagy árat fizet még azért, mert

néhány véleményharsona összeegyeztethetetlennek tartja a baloldali és a liberális értékeket.

Nemcsak ez az oldal van szakadékban, hanem a konzervativizmus is. Újra néven nevezzük címmel megjelent egy tanulmány a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre gondozásában. Ami benne van, annak jó részét bármely baloldali vállalhatná. Kemény kritikája a kormányzásnak, holott szó sem esik a kormányról, pláne a kormányfőről. A könyvet az „érted haragszom, nem ellened” jegyében bemutatták, aztán kvázi visszavonták, mert a független sajtó a kormány belső kritikájaként értelmezte. Mi másnak mondta volna, ha egyszer az? Számonkérése azoknak a keresztény értékeknek, amelyeket a hatalom vadul hirdet, de nem gyakorol.

Látunk „renegát”, csalódott fideszeseket, akiknek emberi-szakmai tisztességét nem tudta felőrölni a hatalom. Láttuk ezt a korai MDF-ben is, amikor Antall József alighanem ugyanazzal a félelem szülte tehetetlenséggel nézte Csurka István mozgását, ahogyan a mai konzervatívok nagy része Orbán Viktorra és az ő NER-lovagjaira tekint.

A baloldal túlzottan is önkritikus, nem vállalja önmagát. A konzervativizmus meg fél az önkritikától, mert fél a baloldaltól. Amiből csak annyi következik: nemcsak erős baloldalra, de erős európai konzervatív pártra is éhezik a nemzet.

Friss Róbert (Népszava)