Májussal vége lett a meghosszabbított kilakoltatási moratóriumnak is, ezért újra családok ezreit fenyegeti az utcára kerülés. Közülük a legnagyobb csoportot továbbra is az egykori devizahiteleseknek az a része jelenti, akiken nem segítettek az állami mentőövek. Ők még mindig több tízezren vannak annak ellenére, hogy bankok számára sokuk már eltűnt a rendszerből. De nem csak a bukott hitelesek tarthatnak a kilakoltatástól, budapesti önkormányzati szociális bérházból is hontalanná válhatnak családok egyik napról a másikra.
AVMAz MNB tavasszal publikált adatai szerint jelentős a javulás a kereskedelmi bankok nem teljesítő hitelei terén, tavaly év végén 2010 óta nem látott mélypontra süllyedt a lakosság 90 napnál hosszabb ideje késedelmes hiteltartozása. Számszerűsítve ez 408 milliárd forintot jelent, ami 67 százalékkal kevesebb, mint a 2014-es csúcs, tehát a bankok örülhetnek, hiszen
jelentősen kevesebb rossz hitel fenyegeti a stabilitásukat.
A BAJBA JUTOTT HITELESEK PROBLÉMÁJA VISZONT NEM OLDÓDOTT MEG EZZEL.
A Portfolio korábbi becslése szerint ugyanis a csökkenés 40 százalékát a követeléskezelőknek eladott tartozások, 12 százalékát pedig a Nemzeti Eszközkezelőnek átadott lakások fejében leírt összeg teszik ki, tehát csak az esetek töredékében történt meg a törlesztés. (És ahol megtörtént, ott is előfordulhat, hogy csak az ingatlan eladásával sikerült, ami szintén egy családi tragédiát jelenthet. Az MNB adatai szerint 2014 és 2017 között 7803 lakást adtak el önszántukból az adósok, részben valószínűleg hiteltörlesztés miatt.)
A szociális kockázatot hordozó problémás jelzáloghitel-állomány még mindig 1000 milliárd forint környékén mozog. A lakhatási fenyegetettség szempontjából csak ez az adat fontos, azonban a hitelekkel kapcsolatos teljesebb képhez még érdemes hozzávenni a Központi Hitelinformációs Rendszer adatait az összes késedelmes hiteltől.
Eszerint tavaly év végén közel 1,6 millió mulasztás volt (ebben benne van az összes késedelmes lakás-, gépjármű- és szabad felhasználású hitel), ami némi csökkenést jelent a 2014-es csúcshoz képest, de még mindig rengeteg. Az 1,6 milliós szám alapján valószínűsíthetjük, hogy
LEGALÁBB EGYMILLIÓ MAGYARNAK VAN VALAMILYEN HITELE, AMIT NEM TUD RENDESEN TÖRLESZTENI.
Az MNB adatai szerint az összes lakossági hitel 7,5 százaléka tartozik a legalább 3 hónapja nem fizető kategóriába, az autóra felvett, és a szabad felhasználású hiteleknél a legrosszabb az arány.
Hogy a követeléskezelőkhöz átkerült 40 százaléknyi adósságot milyen módszerekkel, ütemezéssel hajtják be, és az eredetileg felvett összeghez képest mennyit kell kifizetni végül, az változó, a vége lehet win-win szcenárió is, amikor mind a bank, mind a tartozást megvásárló cég, mind az adós jól jár, ez azonban eseti alkukon múlik.
A Nemzeti Eszközkezelő (NET) 32 ezer ingatlant vett át a létrehozása óta eltelt 5 évben, ebből 6,3 ezret tavaly. A 35 ezres keretnél jóval nagyobb igény mutatkozna az adósok részéről a NET beavatkozására, tavaly fel is röppent, hogy bővíthetik a keretet, de mostanáig csak 36 ezerre tolták ki 2018 végéig.
Nem csak az eszközkezelő pörgött fel a közelmúltban: egészen 2017-ig csak néhány száz kényszerértékesítés jutott egy évre,
TAVALY AZONBAN BRUTÁLISAN MEGUGROTT A PÉNZINTÉZETEK ÁLTAL ELADOTT INGATLANOK SZÁMA, TÖBB MINT 2300 LAKÁS KERÜLT ÍGY A PIACRA
a jegybank statisztikái szerint. Ez az elmúlt 5 év során kényszerértékesített ingatlanoknak több mint a fele, amiből az látszik, hogy a vonatkozó törvény tavalyi szigorítása nem váltotta be a kormányzat által kommunikált célt, és lendületet vettek a végrehajtások.
Az Igazságügy Minisztérium tavaly ősszel úgy becsülte, hogy több mint 30 ezer lakás vagy ház esetében fordulhat elő, hogy sikeres árverés után kiteszik a lakókat, ha önként nem költöznek el. Már ez is rettenetesen magas szám, de a valóság még rosszabb lehet, a késedelmes jelzáloghitelek száma ugyanis tavaly 120 ezer körül volt, és nincs okunk feltételezni, hogy érdemben változott volna a helyzet azóta. Szerdai hír, hogy a helyzet megoldásaként a KDNP-s Harrach Péter belengette, hogy egyesek könnyített törlesztőrészleteket kaphatnak valamilyen formában.
Szociális bérlakásból is kirakhatnak
De nem csak bukott hitellel lehet utcára kerülni Magyarországon, hanem például úgy is, ha valaki önkormányzati lakásban lakik, amit lebontanak a feje fölül. Májustól pont ez fenyegeti a kőbányai Bihari utca szociális bérházának lakóit, akiknek nagy részével kapcsolatban még mindig nem világos, hova költöztetné át őket az önkormányzat.
A Bihari utcai szociális bérház lakásait néhány éve újították fel 600 millió forintból, ám ekkor a leromlott állapotú épület szerkezetéhez nem nyúltak hozzá (a rekonstrukcióra kiírt közbeszerzésről időközben kiderült, hogy bűncselekménygyanús volt), az pedig mostanra megroggyant.
Az önkormányzat életveszélyesnek nyilvánította a házat, és most kiköltözteti a bérlőket, elvileg akinek nincs tartozása, az kap normális cserelakást, de többen jelezték, hogy bár nincs hátralékuk, utcára kerülhetnek. A 444 riportja szerint például akad a házban olyan hátralékkal nem rendelkező kisgyerekes anya, akinek még rosszabb állapotú házban ajánlottak cserelakást, ezért nem fogadta el, azóta jogcím nélküli lakónak számít és dupla bérleti díjat kell fizetnie.
A Bihari utcaiak egyébként nem szívesen költöznek el máshova, beszámolóik szerint a házban a helyzethez képest jó körülmények jöttek létre, ráadásul többen úgy költöztek be, hogy vállalták a kapott lakás belső felújítását, így tetemes energiát és pénzt fordítottak a bérleményre.
Információink szerint a moratórium lejártával rögtön megkezdték a kilakoltatási végzések postázását a Bihari utcába. A házban lakóknak a lakhatási jogokkal foglalkozó Utcajogász csoport, és a Város Mindenkié aktivistái próbálnak segítséget nyújtani, az AVM-től úgy tudjuk, van olyan, aki már meg is kapta a végzését, de az érvénytelen volt formai hiba miatt, ezzel most nyertek egy kis időt az első kilakoltatásig.
Forrás: E.F. (index.hu)
