Facebook

Megvan a véleményük

Naptár

szeptember 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30

Most olvassák

A Facebookon a Csepel Újságban
olvashatók cikkeink

Programkínáló

B u l v á r

Hamarosan elkezdik építeni, de még rengeteg a kérdés az atlétikai stadion körül

2020.07.29. 05:32 csú

atletikai_stadion_epitese_alapok_-2020-07-15.jpg"Csepelnek sem mindegy, hogy mi épül az atlétikai stadion környékén." Holnap délután háromtól közmeghallgatás lesz a ferencvárosi polgármesteri hivatalban. Kérdezik: "Hány hektárt foglal majd el a stadionhoz épülő infrastruktúra? Járdák, szervizutak, parkolók, kiszolgáló épületek? Mi épül ki a 2023-as atlétikai VB-ig? Ezt követően mikorra nyeri el végleges formáját a terület? A terület mely része lesz folyamatosan, minden nap nyitott a lakosság számára?"....Hasonló csepeli kezdeményezésről - sajnos - nincs információnk...

Már a kivitelező kiválasztásának közbeszerzésénél tart a projekt, amely a kormány, a főváros és a IX. kerület kompromisszumából született. Azonban az atlétikai stadion és a hozzá tartozó rendezvény- és szabadidőközpont kiviteli terveit még mindig dugdossa a kormány a lakosok elől. Ferencvárosi civilek egy csoportja közmeghallgatást kezdeményezett, hogy kiderítsék, pontosan mi fog épülni a kerületben a Duna-parton.

A  Csepeli vagyok nevű közösségi oldal joggal, jókor és jó időben hívja fel a figyelmet arra, "Csepelnek sem mindegy, hogy mi épül az atlétikai stadion környékén.". Egyúttal közlik, hogy most csütörtökön, július 30-án délután három órától a ferencvárosi polgármesteri hivatalban, a IX. kerületi Bakáts tér 14. szám alatt tervbemugtató közmeghallgatás lesz.

A közmeghallgatáson a civil kezdeményezés szervezői többek között a következő a kérdésekre várnak választ:

  • A területen pontosan hol és mekkora stadiont terveznek építeni? Hány hektárt foglal majd el a 15 hektáros Duna-parton? Pontos kiviteli tervek alapján szeretnénk látni a stadion méreteit (magasság, alapterület) és tervezett elhelyezkedését.
  • Hány hektárt foglal majd el a stadionhoz épülő infrastruktúra? Járdák, szervizutak, parkolók, kiszolgáló épületek?
  • Mekkora és milyen minőségű

    zöld felületet terveznek kialakítani?
  • Baranyi Krisztina polgármester asszony 3 ezer m2 rekreációs területről szóló elképzeléseket mutatott be. Ez a 15 hektáros területnek csupán 8%-a. Mi épül a terület maradék 92%-án?
  • Milyen ütemekben történik a terület végső állapotának kialakítása? Mi épül ki a 2023-as atlétikai VB-ig? Ezt követően mikorra nyeri el végleges formáját a terület?
  • A terület mely része lesz folyamatosan, minden nap nyitott a lakosság számára?

Tavaly november végén jelentős fordulat állt be a fővárosi ellenzéki pártok „stadionstop” jelszóval fémjelzett hozzáállásában, amikor a fővárosi közgyűlés áldását adta a 2023-as atlétikai világbajnokságnak otthont adó létesítmény megépítésére. Ha nem is beszélhetünk teljes hátraarcról, ez komoly kompromisszumnak tűnt.

A Ferencváros polgármesteri székét októberben megszerző Baranyi Krisztina kampányának is kardinális részét képezte a világbajnokság tervezett arénájának otthont adó, IX. kerületi stadionépítés elleni kiállás. Baranyi Krisztina is ott állt Karácsony Gergely későbbi főpolgármester mellett a kvázi összellenzékinek nevezhető stadionstop programpont meghirdetésénél a szintén ferencvárosi Groupama Aréna előtt tartott sajtótájékoztatón a választási kampányban, majd az atlétikai stadion építési területe melletti Duna-parti telken is, de megválasztása után is többször kifejtette, hogy nem ért egyet a ferencvárosi Duna-parton felhúzandó létesítmény létrejöttével.

Aztán viszonylag hirtelen, néhány nap leforgása alatt, a tényleges stadionstopból olyan alkuképes feltételrendszer született, amely szerint a kormány stadionja is megmarad, és – legalábbis a polgármester reményei szerint – a ferencvárosiak is jóllakhatnak. Vagyis csak akkor támogatja a beruházást Baranyi, ha azt összekapcsolják egyéb, a lakosság számára is hasznos fejlesztésekkel.

Ezek röviden összefoglalva a következők: a stadion nem egyszerű stadion lesz, hanem közvetlen környezetével együtt egy multifunkciós „Zöld Park”. A stadion mellé plázst, kutyafuttatót, szabadtéri mozit, játszóteret, extrém sportparkot is építenének. A tervekben szerepel az azóta betemetett Vituki strand újjáépítése, és a stadion felső részén görkori- és futópálya kialakítása. A stadionban sportóvodát alakítanának ki, a partszakaszt pedig biciklis és gyalogos híddal kötnék össze a Csepel-szigettel. Baranyi feltételei nem álltak meg a stadion közvetlen környezeténél: szerepelt még köztük egy új kerületi szakrendelő megépítése, és nyolc, évek óta súlyosan elhanyagolt, önkormányzati tulajdonú bérház rehabilitációja, valamint a Ráckevei-Soroksári Duna-ág kotrása is.

A stadion környékéhez tartozó fejlesztések prezentációját tartalmazó Facebook-posztjában idén június végén a polgármester így utalt vissza az ominózus novemberi fordulópontra:

„Kértem a döntéshozókat, hogy gondolják át, tegyék át a létesítményt [az atlétikai stadiont] más rozsdaövezeti területre, akár Ferencváros más részére, mert a Duna partot vissza kell adnunk a budapestieknek.

Kiderült, hogy erre nincs idő, mert 1 hónapon belül véglegesíteni kell az ország világbajnokság megrendezésére szóló jelentkezését, nincs már idő új terveket készíteni és azokkal pályázni.

Kiderült az is, hogy ha nem épül meg ezen a helyen az atlétikai stadion, nem épül itt semmi más sem....

Ferencvárosi civilek egy csoportja ezzel együtt is úgy gondolja, hogy a koronavírus-járvány pontosan az a „világégés”, amelynek egy normális világban felül kellene írnia a stadionépítés szándékát: a beszédes nevű StadiOFF nevű tömörülés májusban petíciót indított Stadion helyett parkot a Duna-partra címmel, amit azóta több mint 22 ezren írtak alá az Ahang felületén.

Ezt a kormánynak címezték, és a fő követelése az, betonépületek helyett közpark létesüljön a kormány támogatásával a pesti Duna-part egyik utolsó még beépítetlen területén; valamint az, hogy az így felszabaduló mintegy 200 milliárd forintból a kormány az egészségügyi ellátórendszert és azokat az embereket, családokat és vállalkozásokat támogassa, akik a koronavírus-járvány miatt kilátástalan helyzetbe kerültek.

Forrás: BOGATIN BENCE (Mérce) és TURZA ILONA (csepeli vagyok)

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://csepeliek.blog.hu/api/trackback/id/tr5216080912

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.