Csepelen a június 9-i civil hatalomátvétel ellenére sem látunk esélyt a közpénzből kiadott önkormányzati újság tartalmának megváltoztatására, mert Németh Szilárdékhoz hasonlóan Borbély Lénárdék meg sem próbálják a csepeliek korrekt, elfogulatlan tájékoztatását
Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) november 6-án megjelent idei 25. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket.
A most megjelent lap 24 oldalából 8 az önkormányzat képviselő-testülete ülésének pozitívumairól ad egyoldalú, az ellenzéki véleményeket, elutasító megjegyzéseket, szavazásokat figyelmen kívül hagyó tájékoztatást. Bőven jutott hely a megemlékezéseknek, s fontosabb önkormányzati kulturális- és sportrendezvényeknek. A csepeliek mindennapi élete, gondjai bemutatásának hiányát, csakúgy, mint az önkormányzaton kívüli közéleti események elhallgatását már szóvá sem tesszük. Ezzel kapcsolatos eddigi megjegyzéseink süket fülekre találtak a szerkesztőségnél, s a lapot fenntartó önkormányzat felfogását ismerve, a június 9-i civil „hatalomátvétel” ellenére sem látunk esélyt a lap tartalmának megváltoztatására, valamennyi csepeli korrekt, elfogulatlan tájékoztatására.
Véleményünk a lap néhány írásáról:
1) Döntött a testület: Csepel ingyen biztosítja a kisposták működését
Németh Szilárd Orbán Viktor ellen fordult?
Segítség bajba jutott állatoknak
Mérnökhallgatók ösztöndíja
Csak a szépre emlékezett a cikk írója az október 31-i képviselő-testületi ülésen tárgyalt 32 napirendből, illetve annak vitájából. Az írásban 8 témát említett meg a szerző, míg a lap más oldalain két napirend külön is feldolgozásra került. A cikkel, illetve a kimaradt 22 előterjesztéssel kapcsolatban most csak néhányat megjegyzésünk van, tekintettel arra, hogy a vasárnap megjelent heti összefoglalónkban külön is foglalkoztunk a testületi ülésen történtekkel:
https://csepeliek.blog.hu/2024/11/03/egy_het_meg_sem_szolaltak_borbely_emberei_de_havi_szazezrekert_nyomjak_a_gombot_polgarmesteri_oblos_#more18722362
> A 71 perc alatt lezavart testületi ülésen a Borbély csapat képviselői meg sem szólaltak, helyette gombnyomogatással teljesítették a feladatukat, mindent megszavaztak.
> Az adóemelés 25 %-os mértéke nem védhető azzal, hogy Csepelen évek óta nem volt emelés, illetve még mindig alacsonyabb több fővárosi kerület adómértékétől. Egyrészt, mert az ország gazdasági recesszióban van, miközben a kormány ezen évek alatt komoly adókkal sújtotta a vállalkozókat, másrészt a kerületi költségvetésben az önkormányzat pénzügyi egyensúlya biztosított, hiszen 13,4 milliárdot tesz ki az előző évek maradványa.
> „…később a pártok és a belháború miatt nem hagyta jóvá a csepeli képviselő-testület az inflációkövetést.” – olvasható az írásban. Mindenért azok a fránya pártok a hibásak. Az fel sem merült a szerzőben, hogy a pártok a javaslatokat minden egyeztetés nélkül kapták meg a testületi ülés előtt pár nappal? Vagy az, hogy 2010 előtt Borbély úr és az akkori Fidesz-frakció sosem szavazta meg az adóemeléseket? A költségvetés és az adóemelés elfogadása ugyanis mindig a hatalmon levők feladata.
> „A csepeli Fidesz összenőtt az MSZP-DK-Momentummal…” – olvasható a zöld keretes írásban. Tipikus, Borbély Lénárd által többször alkalmazott, arrogáns, hatalmi megközelítés – mindig más a hibás, ő mindig mindent jól csinál/csinált. Egyébként semmi igazságtartalma a mondatnak.
2) Pákozdi József: „Nincs szükség pártpolitikára a helyi közéletben”
Pákozdi alpolgármester úr általános kijelentése ellenére hazánkban, a főváros minden kerületében, a fővárosban, vármegyékben, az ország vezetésében mindenhol jelen van a
pártpolitika, nem csak a közéletben, de a megválasztott vezető testületekben, amelyeknek tagjait többek között a pártok jelöltjeiből választják meg. Sőt, így működtek a görög városállamok, s ma is így működik a világ számtalan országa, kis-és nagyhatalma vagy
például az Európai Unió is. A magukat civilnek valló politikusok, civil szervezetek, egyesületek előbb/utóbb pártosodtak/pártosodnak, lásd a Tisza Pártot, amelynek létrejötte, léte, annak ellenére, hogy nem indult Csepelen, pl. hozzájárult Borbély Lénárd csapata győzelméhez is. Az alpolgármester véleménye tehát messze áll a valóságtól, ráadásul ellentmond az érvényes választási rendszernek, amely egyrészt a pártjelöltek képviselőjelöltként való indulási lehetőségével, de a kompenzációs listákkal is biztosítja a bejegyzett pártok részvételét is a helyi önkormányzatokban.
Pákozdi úr is pártpolitikusként kezdte politikai pályafutását. Az előző ciklusban már civil alpolgármesterként vett részt, az akkori Fidesz-frakcióval együttműködve, a helyi hatalom gyakorlásában, a „helyi közéletben”. Most egy másik, nemrégiben létrehozott civil szervezet képviselőjeként, ismét alpolgármesterként politizál a Csepeli Önkormányzat Képviselő-testületében, „Borbély Lénárd csapatá” - ban, amely idén májusban, pártként is bejegyzésre került! Onnan kiabál ki: „Nincs szükség pártpolitikára…” Pákozdi úr! A pártok kiátkozása csak a helyi társadalmi, politikai összefogás ellehetetlenítéséhez vezethet. Ön és a Borbély Lénárd csapata ezt az irányt választja?
Ennél nagyobb probléma, Háros belterületbe vonása, amely az ott élők gondjai megoldásának kiinduló pontja lenne, de 2010 óta nem került elfogadásra, és amelyet Pákozdi úr öt éves civil alpolgármestersége ellenére sem tudott megoldani.
3) Burgonya- és hagymaosztás: tíz éve volt először
Elég baj, hogy ennyi rászoruló kénytelen sorban állni, néhány kiló krumpliért, illetve hagymáért, és a sorok évről évre csak nőnek. Ráadásul ez a fajta osztogatás, bár sokat jelenthet, de nem csökkenti a szegény rétegek lemaradását, további elszegényedésének lehetőségét. Csepel a fővárosban a szegényebb kerületek közé tartozik, s ezen 10 év óta nem tudott változtatni a Borbély Lénárd vezette önkormányzat. Jóllehet, évek óta jelentős anyagi keret állt és áll rendelkezésükre.
Csak néhány adat, ami mutatja, hogy a vezetés mennyire veszi komolyan az egyébként sokezer csepelit érintő probléma kezelését. A 2010-es helyi hatalomváltás előtt az akkori, ~ 20,2 milliárdos költségvetési kiadási főösszegből 669,5 milliót fordítottak szociálpolitikai és egyéb pénzbeli juttatásokra, míg 2023-ban, a 28,9 milliárdra emelkedett összegből csak 72,3 milliót! A számok magukért beszélnek.
V.-a.