A gimnazistákért aggódnak a tankerületi központok: attól tartanak, sokan közülük nem „a megfelelő helyen” tanulnak. Ami itt nem azt jelenti, hogy nem a legjobb gimnáziumot választották maguknak, hanem azt, hogy egyáltalán gimnáziumba jelentkeztek szakképző intézmények helyett.
A központokban úgy látják, rengeteg diák képtelen megbirkózni a gimnáziumi követelményekkel, sorban buknak ki vagy fejezik be idő előtt tanulmányaikat. Bár a statisztikák ezt nem támasztják alá, tudjuk, a kormányoldalon a tényeknek kevés jelentőségük van.
A központokban úgy érezték, eljött a cselekvés ideje: minél több általános iskolást kell megmenteni a gimnáziumi továbbtanulás rémétől.
Ezért egy ajánlást küldtek az intézményeknek: ha a jelentkezők
nem teljesítenek egy bizonyos szinten az írásbeli felvételin, fontolják meg, hogy inkább nem veszik fel őket. A 8. osztályosoknál ez 50 pont, amivel – a tavalyi eredmények alapján – a nyolcadikosok közel fele elesne a gimnáziumi továbbtanulás lehetőségétől. A 6. és 4. osztályosok esetében 70 pontnál húzták meg a képzeletbeli vörös vonalat, ezzel a tavaly felvételizők több mint háromnegyede be sem juthatott volna hat vagy nyolc évfolyamos gimnáziumba.
Már több intézkedéssel próbálták népszerűsíteni a szakképzést – például ösztöndíjakkal, a pályaorientációs napokra szervezett üzem- és gyárlátogatásokkal –, ennek ellenére tavaly is többen jelentkeztek négy-, hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, mint szakképző intézményekbe. Mintha a legfontosabbat elfelejtették volna: a szakképzés színvonalának és presztízsének növelésére kellene erőfeszítéseket tenni. Akkor talán nem kellene központi ukázokkal „a megfelelő helyre” terelni a gyerekeket.
Mert ami most még csak ajánlás, szinte biztos, hogy a közeljövőben kormányrendeletté vagy törvénymódosítássá válik.
