Jogi verdiktnél bizonyosan kevesebb, újságírói túlzásnál talán valamivel több: a Fidesz „alkotmányos” puccskísérlettel próbálkozott, amikor az Alkotmánybírósághoz fordult a 17. alaptörvény-módosítás főbb rendelkezéseinek a megsemmisítése céljából. Közülük a legfontosabb Sulyok Tamás korábbi államfő(képünk baloldalán) megbízatásának megszüntetése.

A bírói testület  visszautasította a beadványokat.

Szemléljük a történteket tágabb perspektívából! Orbán Viktor népakarat által megbukott rendszere nem kis részben ezen akarat torzítására, manipulálására építette uralmát. Erről szólt a totális diktatúrák világát idéző propagandagépezet mellett a választási szabályok átalakítása, amely kirívóan aránytalanná tette a rendszert a tényleges erőviszonyokhoz képest. Önmagában utóbbi nem normasértés; a korábbi rendszer is erősen torzított, és a nemzetközi példák viszonylag ritkán mutatnak arányos, tisztán listás szisztémát.

A Fidesz ugyanakkor végső esetben kész volt

felül is írni a népakaratot: ha az eddigi ellenzék, jelesül a Tisza Párt csak egyszerű többséget szerez a parlamentben, nem lehet kétségünk, az orbáni mélyállam ellehetetleníti az új kormányt. Hiszen az alaptörvény és más jogszabályok céltudatos farigcsálásával, a független intézmények pártérdeket szolgáló vezetőkkel való feltöltésével formai szempontból jogszerűen állt elő olyan helyzet, amelyben nem vagy csak nagyon súlyos konfliktusok árán lehetett volna érvényre juttatni a választópolgárok urnák előtt kinyilvánított akaratát.

Április 12-én aztán a végső utáni eset történt meg: a Fidesz oly mértékben vált hiteltelenné a társadalom szemében, hogy a Tisza Párt kétharmados, alkotmányozó többséget szerzett az új parlamentben.

Magyar Péter először szép (jó, nem annyira szép) szóval próbálta elérni a közjogi intézmények élére helyezett „bábok” távozását, majd a Fidesz által hátrahagyott hatalmi eszköztár alkalmazásával közjogi akadálymentesítésbe kezdett. A bukott kormánypárt máskor is szemrebbenés nélkül hajt végre szempontváltást, most is ezt tette. Bár, úgymond, a jog uralmát a nép (értsd: parlamenti többség) uralmának alárendelve korábban maga véste az alaptörvénybe, hogy annak módosítását tartalmi szempontból nem vizsgálhatja az Alkotmánybíróság, ellenzéki pozícióból úgy látja, Tisza-többség esetén nem érvényes ez a korlátozás. Szerencsére a bírói testület többsége nem volt vevő erre a pofátlan szempontváltásra – ahogy előzőleg az alaptörvény-módosítást aláíró Sulyok Tamás sem –, így a fideszes próbálkozást annak látta, ami. A tartalmi kifogás egészen kifacsart jogászkodással történő eljárási kifogássá maszkírozásának.

A döntés időzítése akaratlanul is szimbolikus. Augusztus 20-án, bármit állítson is az önkényt kiáltó Fidesz, Baka András személyében új, méltó és legitim köztársasági elnök köszöntheti az országot. Az államalapítás ünnepét nem árnyékolja be alkotmányos-politikai válság, nincs kettős államfői hatalom.

Paradox módon a Fidesz (korábbi) logikája érvényesült ebben. Az általuk egyoldalúan létrehozott és módosítgatott alaptörvény betűje szerint halad a hatalmi piramis lebontásában Magyar Péter. A változás egyelőre inkább a felsőbb szinteken látványos, a Fidesz hátországa, az oligarchia továbbra is erős pozíciókkal bír a gazdaságban és az állami élet megannyi szektorában. A polip szorításából való szabadulás hosszadalmas és sokszor kockázatos folyamat – a miniszterelnök hétfőn a 4iG cégcsoport és az állam szerződéseinek felülvizsgálatát jelentette be –, még az elején tartunk.

Az Alkotmánybíróság döntése mindenesetre jelentős győzelem az új kormánytöbbség számára, még ha papírforma is. Végső soron azt a látszólag nyilvánvaló kérdést tisztázta, kié a hatalom: azé, aki megszerezte a választók többségének bizalmát. A Fidesz kifogása nagyon is tartalmi volt: az április 12-én világosan kinyilvánított akarat érvényre juttatásának blokkolása volt a valódi cél.

Azt viszont a Tisza Pártnak nem szabad felednie, hogy a felhatalmazása nem pusztán rendszerbontásra szól, hanem egy olyan rendszer alapítására, amely az előző kurzus hatalmi logikájával, beidegződéseivel is leszámol. Lám, a Fidesz is hiába próbált örökkön fennálló rendszert építeni arra, hogy a „kétharmad” bármit megtehet.

Forrás: Szerető Szabolcs főszerkesztő (Magyar Hang)