Óvoda volt a Gyömbér utcában, de 15 évig ebek harmincadján hagyta a Németh-Borbély duó.

Borbély Lénárd írta meg fb oldalán, hogy „Hosszú ideje elhagyatottan állnak Királyerdő szívében a Gyömbér utca romos épületei, amiket évek óta hajléktalanok és rendbontók használnak. Az épületek életveszélyesek, ezért a héten megkezdjük az épületmaradványok elbontását.” A polgármester azt nem írta meg, hogy miért állt elő ez az állapot egy ilyen értékes területen. E hiányosság pótlásához szolgáltatunk egy kis adalékot: 

Az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlant 2008 előtt, bérbeadás során óvodaként hasznosították. A bérleti jogviszony megszűnt, 2009. június 23-án a testület pályázatot írt ki, óvoda, bölcsőde célú hasznosítására. A pályázatot végül, egy évvel később, 2010 júniusában a testület eredménytelennek nyilvánította, de 2010 év végéig jóváhagyta az ingatlan őrzését is.  

    Azóta több mint 15 év telt el, az ingatlannal senki nem foglalkozott, épületei életveszélyesek lettek, bontásuk

A négy éves kísérlet előre jelzett  előnyei beigazolódtak, ezért Izlandon 2019-ben bevezették a négynapos munkahetet. Az ott dolgozók 90 százaléka 36 órás munkahétre állt át – fizetéscsökkenés nélkül. Szerencséjükre olyan messze élnek tőlünk, hogy senkinek eszébe se jutott a magyar modellt tanulmányozni, ahol a kormány még A munka törvénykönyvét is átírja a munkavállalók rovására

Izland kicsi, de cseppet sem becsvágyó népe nem büszke dicsekvéssel kezdi és fejezi be a napot, szeret komfortosan élni. Ezért nem építenek ott százmilliárdokért stadionokat, hogy aztán pár ezren lődörögjenek benne – szóval nyugalom honol. Mikor az ott élő Z generáció felvetett  e, hogy elég lenne négy napig dolgozni egy héten, nem írták át az alkotmányt, nem tartottak nemzeti konzultációt, rábízták az érdekeltekre. A munkáltatók és a munkavállalók állapodjanak meg, mi elfogadható a számukra, aztán

„Budapest egyik legizgalmasabb titka Csepel”. Kétségtelen, hogy elfogult hangütéssel kezdi cikkét egy szerzőpáros. Írásukból kiderül: a kerületen kívüliek is miért szerethetik a százszor elátkozott és százszor áldott Csepelt. Miként írják: „A Nagykörúttól alig tíz perc alatt elérhető egykori gyárvárosban minden az alkotásról szól. Nagyvonalú csarnokok, aprólékosan kidolgozott domborművek, az angol kisvárosi idillt idéző villanegyed, Bauhaus kórház és szecessziós színházterem vár ránk - mégis csak az megy Csepelre, akinek elintéznivalója van ott.

„A kiegyezés után Budapesten egymás után épültek a hatalmas gyárak, amelyek sorra kiszorultak az egyre nagyvilágibb belvárosból. A gyárosok – az ország leendő leggazdagabb emberei – így találtak rá Csepelre, ahol még volt hely és olcsó munkaerő. (...) Fény és árnyék, luxus és nyomor: így fejlődött egymás mellett Budapest és a külvárosok világa, ellentétek között, mégis kölcsönös egymásrautaltságban. ”

(Koniorczyk Borbála - Merker Dávid: Hosszúlépés a körúton túl - részlet) 

Csepel berögződött, elnagyolt képén   változtat a

Oka van annak, hogy Orbán több, mint másfél évtizede egy-két kivétellel nem ad interjút tőle távol álló újságírónak, és ára van annak, hogy mostanában naponta médiabevetéseket hajt végre. Képünkön a Dopeman-nel készült interjú előtt.

Arról persze nincs szó, hogy független zsurnalisztákkal beszélgetne, de néha elvisel tőlük néhány kérdést, illetve rákényszerül, hogy ezeket a kényelmetlen topikokat a fizetési listáján szereplőktől is megrendelje. Ha nem tenné, a közpolitika tematizálását szinte teljesen át kellene adnia az ellenfeleinek. Ezért aztán a csicskák olyasmit kérdeznek tőle, amit soha eddig nem tettek, és hogy mégis megteszik, láthatóan fizikai fájdalmat okoz nekik. Bocsánatkérő vigyorok némi kínos szemkontakt kerülés után.

Hatvanpuszta, beomló egészségügy, muszkavezetés, döglődő gazdaság, yachtok és magánrepülők, amelyekkel O.V. is jár, Európa egyik legszegényebb országának a képébe vágott luxus, infláció, uniós pénzek, a MÁV csődje, hagyjuk is abba, mert

Van egy csepeli út, amit nem kell felújítani, mert már régóta bejáratott, jól működik, de csak kevesen kapnak helyet rajta. A volt Pedagógus Szálló ingatlanát 130 millió forintért kapta meg a Gerulus Kft.. Az oda tervezett 153 lakás megépítése ellen tiltakozók ellenállása, aláírásgyűjtési akciójának hatására a vállalkozó tavaly elállt terve megvalósításától. A telek azóta is üres. Meddig?

Folytatódtak a kerületben az útépítések például az Erdősor u. végén, s megtörtént a Puli sétány sokat bírált Erdősor u-i bejáratának javítása is.

A téma kapcsán egy olvasónk ajánlotta figyelmünkbe az atlátszó.hu két korábbi írását. Mindkettő az önkormányzatok közbeszerzési gyakorlatával foglalkozik. Az egyik a főváros XII. kerületi polgármester (atlatszo.hu, július 17.), a másik a gödi városvezető döntését veszi górcső alá (atlatsz.hu, augusztus 6.). 

    Az elsőben a kutyapártos polgármester felszámolta az eddigi közbeszerzési eljárások lényegét, a korlátozó kiírásokat, a cégirányos tendereket, keretmegállapodásokat. Eredmény: 

„„„…épületüzemeltetésre az eddigi 1,3 milliárd helyett most 600 millió forintot költenek, a mélyépítési feladatoknál 58%-os megtakarítást értek el, a parkolás és a közterület-felügyelet 210 millió helyett csak 90 millióba kerül,...”

    Göd város Fidesz által támogatott polgármestere viszont az

A Vezér elkezdett árulókat látni maga körül. Sokan találgatták: kinek is üzent Orbán Viktor  a kötcsei beszéde végén. Ezt mondta: „Semmi nem lesz elfelejtve, minden fel lesz jegyezve és minden el lesz rendezve”.

Nem állítom, hogy engem meglepett a mondat, de azért mégis furcsa volt: egy nagyívűnek szánt előadás zárásaként, amelyben a szónok lényegében elrendezte a világ dolgait, elhelyezte Magyarországot azon a koordináta rendszeren belül, amelybe ő tette hazánkat, elemezte a nagyhatalmi politika lényegét, felosztotta Ukrajnát különböző zónákra, feloszlatta az Európai Uniót, szóval igazán komoly víziót rajzolt fel, és ezek után bedob egy olyan mondatot, amely a „kötelező követnetek engem” felszólításon túl, még meg is fenyeget, ha nem ezt teszed.

Ez  igazán váratlan volt és nem illeszkedett  a

„A polgármester úr itt miért nem fényképezkedik? Ki kötötte ezt a szerződést? Biztos nem a saját fizetéséből fizeti. Majd minden nap járok arra de még egy árva lelket sem láttam dolgozni. Feltorlódott autósokat, buszokat, amik szinte ki sem tudnak jönni a megállóból azt viszont igen.” – Íme néhány csepeli vélemény egy feleslegesen bosszantó útlezárás miatt.

Már legalább egy hónapja lezárták az útterületet, és még egy hónapig így is tervezik tartani a képen látható kereszteződést? Nem csak a járdát és a kerékpárutat, de a Kossuth Lajos utcáról a II. Rákóczi Ferenc útra kanyarodó egyik sávot is elkerítették.

Elkerítették, „oszt annyi”. Otthagyták!

Azért, mert a kivitelezők, ha úgy akarják szívtájak a népet! Mindenki tudja, hogy

Gondolom elég sokan emlékeznek arra, hogy mekkora nevetésbe fulladt, amikor Orbán azt mondta az európai parlamentben, hogy ”mi sohasem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek egyet velünk.” A Népszabadságot megszüntették, az Origót és az Indexet elrabolták és a szolgasajtó sorába süllyesztették. A Klubrádió frekvenciáit elzabrálták és kiosztották hűséges vazallusoknak. Az egykor erős és fontos megyei sajtóból maximum csomagolóanyagnak hasznos terméket alakítottak ki.

És akkor ne beszéljünk az állami propagandatévékről, -rádiókról – amelyeket tíz- és százmilliárdokból tömtek ki. Propaganda-sajtó, agymosás, gátlástalan uszítás és hazugság – nagyjából így jellemezhetőek mindezek. És akkor még a közösségi médiát irtózatos közpénzekből elöntő uszításcunamiról ne is beszéljünk.

S bár ma már európai uniós előírás is kötelezné a reklámra sokat költő nagy állami cégeket, megrendelőket, hogy olyan médiumokban is hirdessenek, amelyek nem feltétlen a kormány szekerét tolják, az eredményt tudjuk. Ráadásul az úgynevezett reklámköltések igazán ideálisak arra, hogy milliárdokat lapátoljanak ki a köz zsebéből, hiszen kell a 19 lépcsőházas Hatvanpusztára, a jachtokra, a felvásárolt szállodákra és a többi.

A Klubrádió e környezetben működik. És fennmaradását az elmúlt években csak annak köszönheti, hogy hallgatói most már évről évre összedobják a működéséhez szükséges pénzt. Tegyük hozzá, hogy

Borbély Lénárd és csapata több száz ingyenes jeges nyalókával népszerűsítette magát Szent István ünnepén. Ki fizette meg  a nyalókák számláit? 

A csepeli önkormányzat idén is megrendezte a tűzijátékot, illetve szokásos augusztus 20-i ünnepi programját a Daru dombon.

Az ingyenes játékok, programok között jelen volt a Közösen Csepelért Polgári Egyesület – Borbély Lénárd választások előtt létrehozott csapata,

Az Orbán-kormány nyilvánosságra hozta a 2035-ig szóló állami építési beruházási keretprogramját, tervét, amelynek értéke meghaladja a 9500 milliárd forintot. Több, Csepelnek megígért, fejlesztés - a csepeli gerincút meghosszabbítása, a Corvin csomópont kétszintessé tétele, a Gubacsi közúti híd teljes felújítása, a HÉV észak-déli meghosszabbítása - már nem is szerepel a tervek között.  Csepelről  - tudomásunk szerint - a "független" Borbély Lénárd vezette az önkormányzat egyetlen észrevételt sem küldött a tervezethez.

> Csepelt érinti a 480 milliárdba kerülő Galvani híd, és a szigetcsúcsra tervezett 36 hektáros rekreációs közpark régi ötletének felmelegítése. Korábban szakmai, pénzügyi gondokra hivatkozva, amelyek azóta csak súlyosbodtak, mindkettőtől

Velünk ásatják meg a saját sírunkat – fakadt ki Csőzik László, Érd polgármestere. Nem hiányzik már sok. Az önkormányzatok jó része alig látszik ki a gödörből. A települési költségvetések több sebből véreznek. Az Orbán-kormány módszeresen megfosztotta őket a bevételeiktől – pl. gépjárműadó –, cserébe egyre emeli a szolidaritási hozzájárulást.

Az iparűzési adót még meghagyták, de a növekményt már elvonják a Versenyképes Járások Program révén. A feladatellátásra adott állami normatíva messze elmarad az infláció és a rezsiválság miatt elszálló kiadásoktól, az önkormányzatoknak kell saját zsebből kipótolni.

Csakhogy nincs miből, régen eladták már a családi ezüstöt is. A hitelfelvételi tilalmat kijátszva sokan éven túli adósságot nem keletkeztető folyószámla-hitelből pótolják a működési hiányt, egyre nagyobb mínuszt görgetve maguk előtt. A városok többsége bevétele 85-90 százalékát a kötelező feladatokra költi, a falvaknak

Az indulatok még ma is hullámokat vetnek Csepelen, miután a Móra Ferenc és a Vermes Miklós iskolák egyesítéséből létrejött csillagtelepi tanintézményt Farkas Bertalanról, a ma is élő első magyar űrhajósról nevezték el. A döntés vitát váltott ki a csepeliek körében, több ok miatt. Egyrészt Móra Ferenc ismert és elismert író, költő, újságíró, régész és muzeológus volt, Vermes Miklós pedig országos hírű fizika tanár. Mindketten beírták nevüket a magyar kultúrtörténetbe, másrészt a közéleti viták miatt sokan nem értenek egyet, a magyar  intézmények élő személyekről való elnevezésével.

Augusztus 31-én névadó és tanévnyitó ünnepség volt a Tejút utcai iskolai sátorban-adta hírül a CSH és az összes önkormányzati hírportál. Az összevont két intézmény Farkas Bertalannak, az első magyar űrhajósnak a nevét vette fel.

A névadó 2019-ben lett Csepel Díszpolgára. A polgármester akkori Fb oldalán megjelent hír alá egy kommentelő az alábbi bejegyzéssel reagált: „Csillagtelepen még közteret is kaphat.” Nem közteret, hanem iskolát kapott a neve.

Közteret nem kaphatott, mert a

Hiányukat leginkább akkor érezzük, ha szükség esetén nem kapunk segítséget idős vagy betegségből lábadozó hozzátartozónk gondozásához. Ők azon dolgoznak, hogy mindenki boldogabban élje az életét. Olyat adnak, amit kevesek: jó szót, elfogadást, méltóságot, hitet, bizalmat, törődést

Nő a feszültség a társadalomban. Folyamatosan napirenden van az egészségügy, az oktatás, a gazdaság helyzete, de kevesebbet hallunk azokról, akikért mindez létezik: az emberekről. Ők hogyan érzik magukat, mitől félnek, szoronganak, milyen az ország mentálhigiénés állapota, hogyan működik a szolidaritás, milyen a lecsúszó társadalmi csoportokhoz való viszonyunk, hogyan érvényesül az igazságosság?

Sok szó esik a gyermekek védelméről is. De kitől vagy mitől kell megvédeni a gyermekeket? Ma a gyermek jövőjét csaknem kizárólag az határozza meg, hogy

Még 2021 májusában jelentette be a polgármester, hogy bezárják az 1975-ben épült Posztógyár utcai tanuszodát (képünkön), majd hozzátette: „Annak érdekében, hogy hosszabb távon az úszásoktatás Csepelen megoldható legyen egy új, modern és korszerű tanuszodában, már komoly és biztató előkészületek történtek” Csepelen most sincs semmi a beígért „új, modern és korszerű” tanuszodából, de van helyette egy friss bejelentés: Pesterzsébetre és a Katonába buszoztatják majd a kicsi csepeli gyerekeket úszásoktatásra.

Ingyenes úszásoktatás kerületi gyerekeknek – olvasható a Csepeli Önkormányzat fb oldalán. A csütörtöki írás Vadász Norbert úszásoktatóval, csepeli önkormányzati képviselővel, tanácsnokkal, a testület két munkabizottságának tagjával, a Csepeli Strandfürdő vezetőjével készült beszélgetés lényegét idézi fel. Megtudhattuk, hogy a kerületi gyerekek úszásoktatása a Katona József Általános Iskola tanmedencéjében, valamint a Pesterzsébeti Uszodában történik és a „kicsiket busszal szállítják”.

Amiről nem szólt a kerületvezetők hírportálja az a következő:

Azt állította Szijjártó Péter külügyminiszter, hogy a Barátság kőolajvezeték elleni ukrán légicsapás Magyarország szuverenitása elleni támadás volt, ezért a magyar kormány kitiltja az országból és a schengeni övezetből az akciót végrehajtó ukrán egység parancsnokát.

Ezzel szemben a tény az, hogy a megrongált orosz állomásról a Balti-tenger felé is megy olaj, és az ukránok elsősorban az oroszok tengeri szállítási exportját akarták megnehezíteni. Ha Magyarországot szeretnék megfosztani az orosz olajtól, akkor egyszerűen elzárnák a csapot és megszüntetnék a tranzitot a magyar határ felé. Szuverenitásunkat azonban még ez sem fenyegetné, mert az Adria kőolajvezetéken is tudunk importálni kőolajat. Szóval: akinek a szuverenitását támadják, az Ukrajna, és aki támadja, az Putyin. A holnapi töri órára tessék százszor leírni. Utána felelés lesz.

Azt is állította Szijjártó, hogy „olyan nehézségeket tudnánk okozni Ukrajnának az energiaszállítások leállításával, hogy a fal adná a másikat”.

Ezzel szemben a tény az, hogy

Hajrá, Csepel! Bizony, Koltai Róbert óriási Csepel-szurkoló ma is. A négyszeres futballbajnok „szigetország” csapata már réges-rég eltűnt az élvonalból,  ám a családi örökség kötelez. A Jászai Mari-díjas színész a mai napig drukkol a klubnak, amelyben édesapja sportvezetőként dolgozott. Kész csoda, hogy az ifjú Robikából nem lett futballista. Ennek mindössze egy akadálya volt: nem  a focihoz hanem valami egészen máshoz volt  tehetsége.

Az idén még csak 82 éves lesz Koltai Róbert. Egyszer egy interjúban elmesélte, hogy korán, az ifi háromból vonult vissza. A nagy többség épp akkor kezdi… Ha focista marad, talán lemaradtunk volna számtalan olyan karakterről, amellyel beírta magát filmtörténetbe.

Koltai Róbert a gyermekkorát leginkább Sztálinvárosban töltötte. A későbbi Dunaújváros ott és akkor épült. De a kis Robikát ez nem annyira érdekelte, inkább a szavalás. Mindössze 12 esztendős volt, amikor rangos díjat nyert. Ő lett Sztálinváros legjobb ifjú szavalója, aki úgy adta elő Nyikolaj Tyihanov Pohárköszöntőjét, hogy

A mai Magyarországon akadnak sokan olyanok, akik próbálják a nemzet becsületét megmenteni. Akik nem akarják, hogy még egyszer azt kelljen valakinek írnia, hogy a "legpocsékabb nemzet".

Az orbáni vircsaft ma nyíltan, kihívóan, pökhendien a putyini háborús diktatúra támogatója és szövetségese. Már régen nem faló, hiszen itt már az egész ménes nyíltan nyihog a szabad világ képébe. Fontos kérdés, miként és miért lehet ide eljutni pillanatok alatt a „Ruszkik haza!”-tól – a zsarolástól, a vesztegetésen át, a legalább mi diktátorok tartsunk összé-ig – számtalan válasz lehetséges –, ahogy ezek keveréke is. Egyszer talán ez is kiderül, de most nem ez, hanem a következmények a lényeg.

Jó ideje nem csak arról van már szó - pedig az is éppen elég szégyen már önmagában –, hogy az Európai Unióban, vagy más nemzetközi fórumokon az orbáni hatalom nyíltan az orosz érdekek mellé áll. Demonstratívan putyinista, annyira, hogy

Mi folyik a polgármesteri hivatalban, az önkormányzatnál, és mi történik Csepelen? Ez most sem tudható meg a Csepeli Hírmondó új számából. A helyi közösségi (internetes) média a kerületvezetők kritikájától, az országos média leginkább a csepeli közbiztonsági ügyektől, illetve a kerületi közlekedési balesetektől volt hangos az utóbbi egy hónapban, amióta a Csepeli Hírmondó (CSH) utoljára megjelent. Ezekről azonban a CSH nagyon ritkán szokott hírt adni. A most megjelent első szeptemberi szám sem tett kivételt. Arra már gondolni sem merünk, hogy a lap „független” gazdái nem tanácsolják a CSH-nak, hogy helyi konfliktusokról, a kerületvezetőket ért kritikákról írjanak. 

Ami a Csepeli Hírmondó szeptember 10-én megjelent idei 17. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

Ezt a számot is lélekemelő témák (2,5 milliárdot nyertünk; megújult az Erdősor utca egy szakasza; átadták a megújult Kölcsey iskolát; Farkas Bertalanról neveztek el iskolát Csepelen; most már 149 kilenc diákot jutalmazott a polgármester; ingyenes úszásoktatás; családi nap; újabb hajókirándulás a láthatáron; csepeli sportsikerek stb) „gazdagították.” 

    Hogy közben mi foglalkoztatta a csepelieket, melyek pl. a tanévkezdés gondjai Csepelen, hányan tudtak a nyáron elmenni, kisebb vagy hosszabb időre nyaralni, hogy élik meg a nyugdíjasok a magas szinten beragadt inflációt, stb, mindez érdektelen a lap szerkesztősége számára vagy amire gondolni sem merünk: a lap „független” gazdái nem tanácsolják a CSH-nak, hogy helyi konfliktusokról, a kerületvezetőket ért kritikákról írjanak. 

Véleményünk a lap néhány írásáról:

Bár a mi Orbán-rendszerünk főrókája sokkal rafináltabb mint mesebeli társa, és erdőnyi a hatalma, de változnak ám a mesék is!

Romhányi József Nagy szamárfül című könyvét lapozgatva rábukkantam A róka és a holló klasszikus mesetéma Rímhányós variációira.

Én mindössze a mese szereposztásán és a végkifejletén változtatnék a mai kor szellemének megfelelően. Tehát:

A csepeli polgármester közvetlen munkatársa által tulajdonolt és szerkesztett hírblog, a csepel.info egyértelmű politikai lejáratási szándékkal idézte Szentkirályi Alexandra budapesti Fidesz elnököt, frakcióvezetőt a közelmúltban történt autóbusz-tüzek kapcsán. A baj csak az, hogy azóta sem közölték a fővárosi vezeők válaszát a politikai célzattal megrendelt vizsgálatról

Több csepeli közösségi médiában is olvashattunk a Budapest Főváros Kormányhivatala által, a BKV telephelyein végzett vizsgálatról, amelynek során számos hiányosságot tártak fel az ellenőrök. Megdöbbentő számok, elfogadhatatlan hibák, tömegközlekedésben használhatatlan fővárosi autóbuszok Szentkirályi Alexandra papagájkommandója szerint.

    A baj csak az, hogy a csepeli polgármester kommunikációs segédei azóta sem közölték a fővárosi vezetés válaszát, amit Szentkirályi Alexandra vádaskodására küldött a politikai célzattal megrendelt vizsgálatról.

Két gondolat a fővárosi válaszból: