Egy fickó a lassan működő üvegvisszaváltó automatát csapkodja a Sparban, az anyádat, mondja neki, aztán pedig mintha azt játszaná, hogy az automata maga az Orbán, vagy a Gyurcsány, vagy ki tudja a manapság, a Magyar Péter, belerúg, hozzávágja az utolsó kólás palackot miközben azt üvölti, hogy „miattad tart itt ez az ország”.

Egy anyuka idegesen forgatja a plüssállatokat az árcédula után, közepes majom, kisebb majom, a vége egy csúnyácska maci lesz „de utálom a Karácsonyt”. A raktárból kihallatszódó kiabálás alapján egy targoncás a főnökével kiabál, „velem nem beszélsz így, ha még egyszer így beszélsz velem, letépem a fejed”!

A kasszánál egy férfi fizet és közben a

Amint az a mellékelt fotón is látható, a kiskereskedelem elébe megy a vásárlói igényeknek. Ha a vásárlók az önjáró, hálózatról és akkuról egyaránt működő toronyórát keresnének, akkor bizonyára azt tennék ki a polcokra. A magyar vásárlók egy része azonban, főleg kisnyugdíjasok és nagycsaládosok, nem ennyire igényesek és adott esetben egy fél banánnal is beérik.

Az ötvenes-hatvanas években volt egy viccesnek szánt, valójában szomorú igazságot tartalmazó mondás, miszerint „a konyak a dolgozó osztály itala, amelyet választott képviselői útján fogyaszt”. Fél banánt akkor még nem lehetett kapni Magyarországon, igaz, egészet sem: a déligyümölcsök a kiváltságosok csemegéi voltak, csakúgy, mint a nyugati utazás vagy a személygépkocsi.

Mostanra sok minden megváltozott, de a rászorultság maradt. (Az egykor volt Emmi nevű minisztérium egy belső körlevele szerint a szegénység kifejezés helyett a hivatalos megfogalmazásokban a rászorultságot kell használni.) 

Az Egyensúly Intézet 2024-es szegénységfelméréséből az derül ki, hogy „minden ötödik magyar kénytelen lemondani az orvosi kezelésről, a fűtésről vagy az étkezésről – a szülők nyolc százaléka nem tudja fedezni a gyermekei alapvető szükségleteit – az emberek negyede-harmada az infláció miatt rákényszerült arra, hogy drasztikusabban meghúzza a nadrágszíjat.” Igaz, a Nemzetgazdasági Minisztérium

A most átadott felújítás nem terjedt ki az épületkomplexum minden oldalára. A 159-es buszmegálló felé eső oldalon sem újították fel a járdát, de ami ennél nagyobb gond, hogy az üzletsor hátsó falához épített külső raktárbódék, szemétgyűjtő, hevenyészett tákolmányok, illetve a körülöttük időnként létrejövő szemétkupacok ott maradtak. Városkép romboló hatásuk elfogadhatatlan

Ábel Attila, a csepeli önkormányzat és személy szerint Borbély Lénárd őrző-védője és mindig fontoskodó volt alpolgármestere, megint úgy érezte, szolgálatba kell helyeznie magát. Olvasóit arra akarta rávenni, hogy ne higgyenek a saját szemüknek.

A Csepeli vagyok nyilvános csoport fb oldalán, hozzászólásban védte meg a padok és székek hiányát a felújított Táncoló lány szobránál Azt írta, hogy 

Azt  állította Orbán (a Nemzeti Bank úgynevezett Eurázsia fórumán): a 2008-2009-es pénzügyi válság nyomán döntött úgy, hogy nemcsak Nyugatra, hanem Keletre is figyelni kell, ezért utaztak 2009-ben Matolcsy Györggyel együtt Kínába.

Ezzel szemben a tény az, hogy ezt a világra szóló felfedezést (és a pekingi utat) Medgyessy Péter miniszterelnök már 2003-ban, majd Gyurcsány Ferenc 2005-ben megtette. Orbán Kolumbusz Viktor így fedezte fel sokadjára a Keletet. De vigyázat! Kolumbusz is Kínát akarta felfedezni, végül azonban meg kellett elégednie Amerikával.

Azt állította továbbá a miniszterelnök (ugyanott), hogy az előttünk álló időszak Eurázsia évszázada lesz, és az ebben elfoglalt helyünket nekünk magunknak kell kijelölni, nem pedig egy európai stratégiából származtatni”.

Ezzel szemben a tény az, hogy a helyünk a honfoglalás óta adott, azt nem tudjuk magunknak kijelölni, akármilyen évszázad következik is. Legföljebb már most fölemelhetjük a fehér zászlót arra az esetre, ha

Egyszer volt, régen volt, talán igaz sem volt, akkor még szakálla sem volt. A Fidesz alapítójaként Szájer József liberális meggyőződésű, tisztességes fiatal emberként kezdte közéleti pályáját. Azóta viszont sok víz folyt le a Dunán és a Tiszán.  

A Telexnek adott minapi  interjúja kivételes bepillantást ad, hogyan változott meg mindez. Megmutatja a hibrid rezsim, a választásos önkényuralom létrehozóinak és fenntartóinak gondolkodását. A lényeg a formális jogszerűség látszata. De ha maguk a törvények antidemokratikusak, akkor nincs itt semmi látnivaló, azzal nem kell foglalkozni.

Miért kell nekem visszatérnem a kőbaltához? Azért, mert feletteseink, saját munkájukban, a legnagyobb kőhiány idején is ragaszkodnak hozzá?

Részletek egy magyarországi tanár tapasztalataiból:

Egy évvel ezelőtt felettes szervünk megvonta iskolánktól a színes fénymásolás lehetőségét. Most figyelmeztető levelet kaptunk, túl sokat fénymásolunk. Tényleg, mi a fenét is fénymásolnak folyton ezek a pedagógusok? Leginkább dolgozatokat állítanak össze.

Valaha, a kőkorban, a dolgozatírató óra azzal kezdődött, a tanár lediktálta a kérdéseket. Ma legépeli, kinyomtatja, sokszorosítja. Így csatolhatók a dolgozat kérdéseihez források, grafikonok, ábrák, térképvázlatok. Több munka, de jobb eredmény. A fénymásolópapírt tanítványainktól kapjuk, azaz a

Csepeli példák mutatják, hogy magánrendelések igénybevétele nélkül, két évet kell várni az életmentő szívműtétre. Három hónapot arra, hogy a beteg ember - akinek daganatos megbetegedését feltételezi a háziorvos - az elvégzett vizsgálatról (magánpraxisból) értékelt diagnózishoz jusson. És még többet, (időt és pénzt) hogy adekvát kezeléshez jusson. Ebben a környezetben sikerekről, eredményekről beszélni szemenszedett hazugság!

Jó lesz!  Az előző hét évtizedében el nem mondható, hogy hányszor hallhattuk már az éppen hatalmon lévő politikusoktól, hogy jó lesz majd! Hallhattuk, hogy mi magyarok nemsoká utolérjük Ausztriát! Hruscsov nagy hangon harsogta, hogy a nagy Szovjetunió utoléri, és úgy lehagyja az USA-t mint a sicc! Mi Csepeliek is többek közt hallhattuk azt is, hogy a HÉV bemegy a Kálvin térre. Aztán, - ahogy Móricka - mi is felébredtünk, hogy belelóg a kezünk a bilibe! Semmi se lett az ígéretekből.

A szocializmus végére a politikusi ígéretek annyira lejáratódtak, hogy a kommunikációból kezdtek már kimaradozni. A rendszerváltás utáni demokratikus folyamatban sem voltak oly erősek az

Lármát nem csapnak, egymás kezéből sem cibálják ki az értékesebbnek gondolt darabokat, csendben válogatnak.

Lomtalanítás volt a VI. kerületben. A Liszt Ferenc téren is gyűltek a szemétre vetett tárgyakból a jókora kupacok. A Zeneakadémia mellett úgy két köbméternyi halom a kövezeten.

Sötét van már, este hét óra, nyolc-tíz ember túrja a szokatlanul nagy dombot, fejlámpával, elemlámpával, mobiltelefonnal világítva szemezgetik a javát. Aki kedvére valót talál, a lába mellé rakja, az már az övé, majd elviszi valahogyan.

Akad, akinek már térdéig ér a saját gyűjteménye, de

Író, színész, képzőművész, történész, újságíró, orvos, politológus, oktatási szakember, közéleti szereplő  volt a vendége az IsoArt Alapítvány által 2006 óta rendszeresen megtartásra kerülő Kultúrfaló c., vacsorával egybekötött estnek, Csepelen. Az alapítvány 18 év alatt, több mint 60 estet szervezett. 

    Így például a magyar közélet sok ismert személyisége közül vendégük volt Stumpf András, Frölich Róbert, Stefan Bottoni, Ungváry Krisztián, Várszegi Asztrik, Nyáry Krisztián, Kukorelly Endre, Eörsi László, Spiró György, Parti Nagy Lajos, Mahó Andrea, Pogány Judit. 

    Az est menete a kezdetektől változatlan:

Kaptam meghívót a Puskás Múzeum  avatására. Kettőt is. Felhívtam hát a Népszavát, amelyben a legtöbbször előfordulok, amióta a Népszabadságot brutálisan beszüntették, hogy írjak-e én az eseményről vagy valamelyik belsős kolléga tudósít a megnyitóról. A Népszavánál nem tudták, miről beszélek. Kiderült: a lap egyáltalán nem kapott meghívót. Nem hittem a fülemnek. S ebben nem az a legfontosabb, hogy miként tekintenek bizonyos szerkesztőségek újságíróira, hanem az, hogyan bánnak az orgánum olvasóival.

Akiknek éppen annyi közük van Puskás Ferenchez, mint azoknak, akik úgy gondolják, több illeti meg őket a legnevesebb magyarból is. A legek ura kétségkívül egész Magyarországé, hiszen a futballpálya politikailag semleges (miként a legendás csatár is az volt): annak kizárólagos jobb vagy bal oldala nem létezik.

Puskás történetesen a bal oldalon játszott, ahogyan két legnagyobb utódja, Pelé és Diego Maradona is, de ki merte volna „leírni” a Budai II, Kocsis jobbszárnyat, legföljebb

Ismerős arcok átlátszó közéleti játékai Csepelen. Csak regisztráció után lehet a Szent Imre térre menni egy hét múlva? Karácsonyi rendezvényt hirdet december 15-ére, Csepel főterére, saját közösségi (fb) oldalán, a polgármester, illetve a Közösen Csepelért Polgári Egyesület, amelynek elnöke és frakcióvezetője egyébként maga a polgármester. Ábel Attila a közterületi ülőhelyek fogalmát írta át a Táncoló lány felújított szobránál

Csepel legfényesebb karácsonyfáját akarják létrehozni, a résztvevők segítségével, amivel semmi bajunk, a körülményeket viszont minimum furcsának tartjuk.

    Egy – hatalomban lévő –, civil szervezet programjáról van szó, amely, azzal, hogy szabadtéren, a kerület központi terén rendezik meg, nyilvános, bárki részt vehet rajta. A téren áthaladva megfigyelheti a programot, sőt még akár, ha akar, be is kapcsolódhat a legfényesebb karácsonyfa „felállításába”. Mi szükség van akkor az előzetes regisztrációra, éppen egy civil szervezet részéről? Igaz, hogy hatalomba került szervezetről van szó, de azért egy kicsit furcsa, hogy szüksége van erre. Mi lehet ezzel a céljuk? Nem tudunk másra következtetni, mint hogy a választások után, továbbra is gyűjtik a résztvevők nevét, címét, internetes elérhetőségét, amit egyébként hosszabb ideje alkalmaznak programjaikon. Kubatov Gábor a Fidesz alelnöke és pártigazgatója is élt korábban ezzel a módszerrel. Kubatov-listája azóta is hírhedt módszerként van jelen a politikai közéletben. 

    Borbély Lénárdot ugyan kirúgták a Fideszből, de maradt, aki volt, Fidesz- és Orbán-hívő, magát most éppen

Szijjártó Péter már bizonyára tájékoztatta Orbán Viktort a friss moszkvai demográfiai elképzelésekről, és kíváncsian várjuk néhány felvetés hazai integrálását.

 Az orosz parlament családvédelmi bizottságának elnöke, Nina Ostanina összegyűjtötte a demográfiai fordulat elérését célzó állampolgári javaslatokat.

Az egyik kezdeményezés arra irányul, hogy a kormány fedezze az első randevúk költségeit, akár 5000 rubel (mintegy 20 ezer forint) összegig, míg a párok állami támogatást kaphatnának a nászéjszakákhoz 26 300 rubel (100 ezer forint) erejéig.

Az az elképzelés igazán figyelemreméltó, hogy

A tévedhetetlenek ne mondd ki soha! elnevezésű tilalmi listáján szerepel az az ige is, amivel most majd megismerkedünk. Helyes kiejtése a tapasztalatok szerint  szinte megoldhatatlan kihívást jelent Orbánnak és kormánya tagjainak. Szabad a gazda?

Köszöntünk mindenkit nyelvtanfolyamunk mai foglalkozásán, melyen néhány olyan ominózus szóval foglalkozunk majd, ami az alapszókincs része, de helyes intonálásuk mégis komoly nehézséget okoz sokak számára.

Megfigyelték például, a populisták felfedezték, hogy NEM vért, verítéket és könnyeket ajánlatos ígérni a szavazóknak a választások megnyeréséhez, hanem azt, hogy az ő vezetésükkel le tudják győzni még a gyanús és megbízhatatlan értelmiséget is, akik

Tisztelet a bátor elődeinknek! Van egy  emléktábla Csepelen, a polgármesteri hivatal falán. Ez a Szent Imre téri márványtábla emléket állít annak a 80 évvel ezelőtti hősies ellenállásnak, amellyel a csepeliek megakadályozták, hogy a második világháború végnapjaiban, 1944. december 4. és 6.  között a megszálló német náci haderő és magyar szövetségesei, a nyilasok kiürítsék a községet. A csepeli gyárak, üzemek munkásai a község lakóival együtt a főtéren tüntetve megtagadták a kiürítési parancs végrehajtását, szembe szálltak  a kivezényelt fegyveresekkel, és nem költöztek el Csepelről. Kormos Lászó WM gyári kommunista ifjúmunkás a foglyok kiszabadításáért vívott tűzharcban életét vesztette.

A nyilas uralom idején lezajlott, az országban egyetlen tömegtüntetés bizonyította Csepel népének bátorságát. Az emberek felháborodásukban nemcsak a kiürítés ellen emelték fel a szavukat, kifejezésre juttatták a német nácik és a nyilasok iránti ellenszenvüket, békevágyukat is.

Emlékezzünk! Idézzük fel a 80 éve történt eseményeket:

"Az államot el lehet lopni, ez megtörtént" – fogalmazott Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügyi miniszter, hozzátéve: az államot privatizálták, jogellenesen, azok akarata ellenére is, akik rájuk szavaztak. Mert nagy valószínűséggel a Fidesz-szavazók sem arra adták a voksukat, hogy sajátítsák ki az államot és az állam funkcionális működését szüntessék meg.

Egy hallgató felvetésére (aki egy esetleges kormányváltás utáni felelősségre vonásról beszélt) Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügyi miniszter a Megbeszéljük adásában azt mondta, azzal nem vitatkozik, hogy felelősségre vonás szükséges, de a jog betartásával. A következő hatalom nem kezdhet hasonló eszközök alkalmazásával, mint amilyeneket bírál a mostaninál, hogy alkotmányellenesen, a jog szellemiségét tagadva, diktatórikusan jár el. „Ez nem a kutyaharapást szőrével esete” – jegyezte meg.

A magyar kormány szembemegy az Európai Bíróság ítéletével, ezért büntetést és napi bírságot kap, ezzel megvalósítja-e a hűtlen kezelés törvényi mulasztását, be lehet-e perelni a kormányt?

Nagy a csönd a nagy mágus, vagyis  Németh Szilárd rezsibiztos körül. Vajon miért? Talán azért, mert Varga Mihály bejelentette, hogy megszüntetik a rezsialapot.

Ez is azt mutatja, hogy olyan hatalmas méretű a költségvetési deficit, hogy minden fillért össze kell seperniük, amikor a legszükségesebb állami feladatokat el akarják látni.

Ha az elmaradt energiaügyi beruházások miatt tartósan magas áron vagyunk kénytelenek villamos áramot importálni, akkor

A csepelihez hasonló tömeges ellenállás Magyarországon sehol sem volt a Szálasi-féle vészkorszakban. Ezekben a napokban emlékezünk arra, hogy 80 évvel ezelőtt, 1944 decemberében, a II. világháború utolsó szakaszában Csepel lakói, közigazgatási vezetői, az akkori község gyárainak, nagyüzemeinek munkásaival együtt megtagadták a náci-nyilas kiürítési parancs végrehajtását, és a Szent Imre téren tüntettek.  Halálos áldozatokat, sebesülteket is követelt a demonstráció.  

A történelmi esemény 80. évfordulója alkalmából  most közreadjuk GLATZ FERENC akadémikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökének, Csepel díszpolgárának azt az előadását, amely 20 éve, 2004. december 6-án hangzott el, és a Csepel újságban jelent meg:

 „Amikor készültem erre a megemlékezésre, átnéztem az igen alapos helyi történeti kutatásokat (köszönhetően a csepeli kutatóknak), s átnéztem korábbi tanulmányaimat, melyeket 1944 történelméről írtam, s ezt a (címben jelzett) mondatot írtam fel újra és újra…

1944 december 4-5-én a helyi lakosság pontosan bizonyította ennek a tételnek igazát: politikai rendszerek jönnek-mennek, s a nép marad. Pontosan értették azt, hogy nem szabad egy ideológia, egy politikai rendszer érdekében feláldozni az emberek életét, semmissé tenni kis, apró javainkat, amelyeket évtizedek alatt szépen összegyűjtöttünk, s muszáj valamit tenni, muszáj aktívan kiállni.

Mi is történt 1944 december 4-5-én Csepelen?

Helyszín: a magyar királyi tévé. Előadja Schmidt Mária. Így: "Az, mondjuk igaz, hogy a nyílászárókkal még vannak problémák Oroszországban".

Schmidt Mária: "Oroszországban szabad választások vannak". Ez is eséllyel pályázhatna a címre, azok után, hogy Putyin lehetséges riválisait sorra likvidálják: Nyemcovot orgyilkosok egyszerűen agyonlőtték, Navalnijt előbb megmérgezni próbálták, aztán bebörtönözték, ahol titokzatos körülmények között életét vesztette.

Amikor vitapartnerei szóvá teszik, hogy

Azt  állította Orbán Viktor, hogy „a kommunisták félbehagyták a háború után nemzeti egyetértésben építeni kezdett Népstadion munkálatait, és leállították a metróépítést”. Ezzel szemben a tény az, hogy a komcsik még így is nagyobb befogadóképességű stadiont építettek, mint a jelenlegi kormány.

A metróépítést viszont Orbán állította le 1998-ban, és nem a kommunisták, akik alatt, még a rendszerváltás előtt két új metróvonal is épült Budapesten.

A rövid emlékezet lenne a hosszú kormányzás titka?

Lehet ebben valami, mert 

A jövő évben „…teljes padlássöprést tervez a kormány az önkormányzatoknál.” – írta Karácsony Gergely saját közösségi oldalán, miután a kormány benyújtotta a parlamentnek a jövő évi költségvetés tervezetét. A kivételek között nem említi a kormány Csepelt.

A javaslat szerint a fővárosnak jövőre, szolidaritási hozzájárulásként, 100 milliárdot kell befizetni az iparűzésiadó-bevételéből a központi költségvetésbe. Ráadásul további 15 milliárdot a járások támogatására nyitott pályázati alapba. 

    Mint a szabadeuropa.hu megírta, korábban a

Most azért imádkozhatnak, hogy ki ne derüljön: véletlenül mégis igaz volt, amikor azt lódították, hogy a hazudozás okozta a Rákosi-diktatúra vesztét. 

Ha a magyar nép valóban nem viselné el tartósan a hazug vezetőket, akkor a jelenlegi rezsimnek még sokkal több reszketnivalója lenne, mint a friss Medián-felmérés eredményei nyomán. De sajnos eltűri: épp az elmúlt 14 évünk mutatja, hogy milyen sokáig.

Ha már történelmi párhuzamokat keresünk: ’56-ban azért nem folytatódhatott az addigi formájában az egypárti diktatúra, mert szűk egy évtized alatt kiderült, hogy a Szovjetunióból importált, az ország- és a rendszerhatárokon belül egyaránt az orosz hegemóniára épülő berendezkedés nem felel meg a Moszkvához képest nagyon is nyugatias Magyarországon a lakosság döntő többségének (még az elkötelezett kommunisták zömének sem). Lenne mit tanulni belőle.

Ám – és ez árul el a legtöbbet az orbáni hatalomgyakorlás végletes erkölcsi zülléséből – az ’56-os tanulságok közül egyedül a becsicskulást tartják a mára nézve is érvényesnek. És ki is mondják, újra meg újra, hiába ütközik bele még a saját, vakon vezetett tömegeik alapidentitásába is. Kimondják, mert