Kérdések a ma 9 órakor kezdődő képviselő-testületi ülés előtt. Ötvenöt ember elhelyezésére alkalmas újabb munkásszálló kialakítását kezdeményezték a volt Magyar Posztógyár területének egy részén. Mit szólnak ehhez a csepeliek? Megkérdezte valaki őket erről az önkormányzat vezetői közül?

Ma délelőtt 9 órakor, kezdődik a csepeli önkormányzat képviselő-testületének idei második ülése a polgármesteri hivatal földszinti nagytanácstermében.  

A meghívóban szerdán 27 napirend szerepelt. Hogy végül ma mennyiről döntenek, az csak a testületi ülés kezdetekor dől el. Az eddigi információk alapján a valóban lényeges témák:
> a helyi közbiztonság fejlesztésének ügye,

> a tavalyi csepeli költségvetési rendelettervezet elfogadása,  

> a kerületi önkormányzati dolgozók bérfejlesztése. A javaslat mögött nem szerepel semmilyen partneri, gazdasági, szakszervezeti egyeztetésre utaló bejegyzés.

Az alábbiakban néhány, általunk kiemelt napirenddel kapcsolatban megfogalmazott kérdéseinket ismertetjük, remélve, hogy az testületi ülésen választ/válaszokat is kapunk:

Azt  állította Orbán (a Kossuth rádióban), hogy „vége van annak a korszaknak, amikor a háborúra vagy az inflációra hivatkozva ki lehet zsebelni a magyarokat”.

Ezzel szemben a tény az, hogy nincs vége, ugyanis az Orbán-kormány eddig is ezt tette, és most is ezt teszi. A háborúra hivatkozva hizlalta fel Európa legnagyobb inflációját, az áremelkedéssel pedig évek óta zsebeli ki a magyarokat. Ki van ez találva. A korszaknak nincs vége, de talán jövőre vége lesz.

Azt állította Szijjártó Péter külügyminiszter (Facebook-oldalán az amerikai vámemelések felfüggesztésére reagálva), hogy „ismét igazunk volt/van. Egyetlen uniós tagállamként nem szavaztuk meg Brüsszel ellenvámjait az Egyesült Államokkal szemben, este pedig Trump elnök 90 napra felfüggesztette a vámok alkalmazását azon országokkal szemben, amelyek nem léptettek életbe ellenvámokat. Nem megmondtuk?”

Ezzel szemben a tény az, hogy

A helyi közéletet mérgező, Csepelnek jelentős károkat okozó Borbély-Németh féle hatalmi harc újabb állomása új területre terjedt ki. A 2010 végén általuk létrehozott, először havonta, majd kéthetente megjelenő önkormányzati lap, a Csepeli Hírmondó megalakítása óta a helyi hatalom és Németh szolgálatába állt. Ábel Attila bevonásával közösen csináltak belőle pártlapot, amely összeveszésük és Ábel, valamint  Borbély pártból való kipenderítése óta a polgármester és csapata irányításával, a csepeliek egy részének, valamint a helyi ellenzék folyamatos bírálata közepette működik.

Nem hisszük:  Németh csak most ismerte fel, hogy a fagyi visszanyal, és most már ő is élvezheti az ellenzékkel szembeni hatalmi arroganciát, a szellemi-lelki „agytakarítást”. Az, amit

Alacsony az állami egészségügyi költés Magyarországon, ezért a lakosság az egészségügyi ellátásának a 30 százalékát saját zsebből fizeti, de ezt az arányt  lényegesen csökkenteni kellene.

 Vannak olyan betegségek, amelyekben 75 éves kor alatt, nem lenne szabad meghalni, mondta Sinkó Eszter közgazdász, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának tudományos munkatársa 

Magyarországon évente 50 ezer ember hal meg olyan betegség miatt, ami megelőzhető lett volna, vagy olyan betegség miatt, amit kezelni lehetett volna, a magyar adatok kétszer rosszabbak, mint az uniós átlag, mondta a közgazdász. Hozzátette: a kezelhető halálozást a

Nemrég megkérdeztük az önkormányzati vezetőket, illetve a Csepeli Hírmondó szerkesztőségét, meddig hallgatnak még a kerület közbiztonságát veszélyeztető, fel-felerősödő bűnözi hullám, lakosságot is foglalkoztató eseményeiről, a mindennapok valóságáról?

Választ nem kaptunk viszont a CSH közölte a Kerületi Rendőrkapitányság legutóbbi állománygyűlésen történeteket. Véleményünk a tájékoztatóról az alábbi linken tekinthető meg: https://csepeliek.blog.hu/2025/04/11/kitiltottak_a_csepeli_hirmondobol_a_hireket_es_a_fopolgarmestert_is#more18837352

    Ennél nagyobb gond viszont, hogy folytatódott a fővárosi és országos sajtóban, a helyi közösségi médiában a kerületi drogdílerekről és az állítólagos csepeli droggyárról szóló vita, amely,

Jókedvet, sok vidámságot és boldogságot kívánunk húsvét hétfőre!

A legéletteljesebb szokások közé tartozik ma is a húsvét hétfői öntözés. Igaz, napjainkban a korábbinál jóval kevesebben indulnak a locsoló körutakra.

Húsvét másnapja a vidámság, a mulatság ideje. A mondai magyarázat szerint Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedező, ujjongó asszonyokat, így akarták elhallgattatni őket. Vízbevető hétfőnek is hívják, mert e nap a locsolás napja. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték, s megfürdették. A locsolás, az ősi termékenységvarázsló és megtisztuló rítusban gyökerezik.

Bár a környező népek jelentős része ismeri (dívik például a lengyeleknél), a szlovákoknál, cseheknél és a különböző germán népeknél öntözés helyett vesszővel való csapkodást találunk, hasonló termékenységvarázsló célzattal és

Aki az édességet szereti, rossz ember nem lehet. Számos konfliktus megelőzhető lett volna gyomorbajos diktátorok és hasfájós tábornokok között, ha a fontos döntések előtt ittak volna egy tejszínhabos kakaót. Hiszen aki egyszer is megízlelte az élet végtelen édességét, az nem kívánhatja mások halálát.

Imádom az édességeket, minek tagadjam. Legalább úgy, mint Gombóc Artúr a csokoládét. Nincs olyan nap- vagy évszak, amikor ne jönne jól egy vaníliaszósszal megtámogatott almás rétes vagy Rigó Jancsi. Úgy is mondhatnám, hogy nekem ez a szenvedély jutott. Kimaradt a kávé, a tea, az alkohol és a cigaretta, nem vagyok rabja egyik nemzetközi konyhának sem, bár az döntő szempont lehet, hogy 

Én dalt jövendő húsvétjára zsongok,/ És neki szánok lombot és zenét./ E zene túlzeng majd minden harangot,/  S betölt e Húsvét majd minden reményt./ Addig zöld ágban és piros virágban/ Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!

Köszönt e vers, te váltig visszatérő
Föltámadás a földi tájakon,
Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
Te zsendülő és zendülő pagony!
Köszönt e vers, élet, örökkön élő,
Fogadd könnyektől harmatos dalom:
Szívemnek már a gyász is röpke álom,
S az élet: győzelem az elmúláson.

Ami a húsvét-szigeti civilizációval történt, napjaink emberének is példaként szolgálhat.

A Csendes-óceán délkeleti részén található, az őslakosok által Rapa Nuinak nevezett szigetet 1772-ben, húsvét vasárnapján fedezte fel Jakob Roggeveen holland tengerészkapitány, aki a Húsvét-szigetként fordítható Paasch-Eyland nevet adta neki.

A feljegyzések szerint a bennszülöttek egyáltalán nem féltek a hajósoktól, sőt, elsőként ők eveztek kis csónakkal a lehorgonyzott hajóhoz, ami felveti annak lehetőségét, hogy korábban már más európai látogatói is lehettek a szigetnek. Nem ez azonban az egyetlen érdekesség a Húsvét-szigettel kapcsolatban, és nem is csak az, hogyan voltak képesek az itt élők emberi erővel megmozgatni a hatalmas, kultikus moai szobrokat.

A rászoruló családok és a csepeli nyugdíjasok száma legalább 15.000 fő, s most csak 500-nak jutott a húsvéti sonkából. Akik, nincsenek a Humán Szolgáltatások Igazgatósága látókörében, pedig rászorultak, lehet, nem is tudtak a lehetőségről, netán szégyelltek szólni, kérni, vagy nem tagjai a nyugdíjas klubnak, azok hány év múlva kerülnek sorra? Az ő anyagi terheinek enyhítésére mit tett, vagy kíván tenni Borbély úr? Mikor lesz az ő aszatlukon is a polgármester arcképével feldíszített sonka?

Most éppen húsvéti sonkát és tormát osztogatott a polgármester, április 15-én, a feltámadás és az újjászületés ünnepén. Mint az fb oldalán megjelent hírből és a közölt képekből kiderült, mintegy 500 csomag húsvéti sonkát és tormát osztott ki a hivatal által javasoltaknak és a Csepeli Nyugdíjas Házba járó nyugdíjasoknak. 

    Természetesen nem a ~3-3,5 millió forint miatt írunk a polgármesteri posztról, bár azon is érdemes lenne elgondolkodni. Borbély úr azt írta, hogy „idén is sonkával és tormával támogattuk a kerületi családokat és az időseket, ezzel is szeretnénk hozzájárulni a csepeliek anyagi terheinek enyhítéséhez.” 

    A rászoruló családok és a csepeli nyugdíjasok

Kiszámíthatatlan, hogy a szuverenitásvédelem jogi Frankensteinje mikor kel önálló életre. Lánczi Tamásból egyaránt lehet forgatni  szatírát és drámát is. Pláne, hogy a történet messze nem róla szól, ő legfeljebb alibi arca, ám semmiképpen sem alakítója a sztorijának.

Szóval lehetséges – ez a optimista olvasat – hogy pár év múlva az egész szuverenitásos elhajlásvizsgálóból egy vicces emlék lesz, az, ahogy az alapjaiban megrendült, erkölcsi tőkéjét felélt NER-hatalom próbált péter gáborosdit játszani egy kisemberrel, ám valódi hatalom, erőszakszervek nélkül. És ráadásul úgy, hogy soha sehol nem tisztázódott hogy tulajdonképpen mi a fenét jelent az rettentően védendő szuverenitás.

Szóval a hatalom gerincörlőjébe került kisember így lett a NER ilyen konfekcióöltönyös, szemüveges madárijesztője, aki

Az állampárt, vagyis a Fidesz és annak helyi vezetője, Németh Szilárd ünnepli a gyülekezés szabadságának durva korlátozását és egy hátrányos helyzetű csoport jogfosztását, miközben elképesztő problémák vannak a gyerekvédelemben, Csepelen is.

Nemrég vált nyilvánossá, hogy egy csepeli iskolában társai megkínoztak egy gyereket, majd az igazgató a kínzók oldalára állt. Ezután nem sokkal posztolt Németh Szilárd a gyerekvédelemről. Na, nem arról, hogy az általa kézivezérelt csepeli igazgatóknak mit kéne tenniük egy ilyen ügyben, nem is arról, hogy a "szakterületén" a honvédelemben (az elkövetők ugyanis kadétok voltak), hogyan előzzünk meg egy ilyen esetet, hanem arról, hogy milyen örömteli, hogy az állampárt "köztársasági" elnöke aláírta a gyülekezés szabadságának korlátozását.

Négy – már felnőtt korú – tanuló (kadétok) előre megtervezve a csepeli kollégium mosdójában lekötözte, majd kegyetlenül megkínozta 15 éves diáktársát. A bántalmazott diák családja szerint az

A Civil Összefogás Fórum (CÖF) minden körülmények között benne van az első tíz fideszes ősbűnben (pedig goromba a tolongás), a békemenet pedig minden idők legkínosabb és legpofátlanabb felvonulata a szétbarmolt demokráciák történetében.

Ölre menő küzdelem lenne az ellenzéki magyarok között, ha „a Fidesz tíz legnagyobb bűne” elnevezésű listát kellene összeállítani tíz perc alatt abban a reményben, hogy ha eltalálják a jó sorrendet, akkor a lábánál fogva rázza ki a lopott holmit egy jó tündér Orbánból az Országházban, egyszersmind a Legyetek Bátorak vezetésével a NER mindahány kitartottja akkugyárban jelentkezik munkavégzésre rendeltetésszerű mágneskártya-csippantás után.

Addig is a tévedés legkisebb kockázata nélkül mondjuk, hogy a

Felhívtak a Vodafone utódjától. Barátságosan elbeszélgettek velem, leellenőrizték az adataimat, majd egyetértésemmel hangfelvételt készítettek a beszélgetésről. Barátságosan közölték, hogy a nagyjából havi hétezres előfizetési díjamat kilencezer fölé emelik!

Nem voltam elragadtatva!

Mondtam, hogy ez nem 3,6% amennyiben a kormány az inflációt és a nyugdíjemelést kívánja 2005-ben meghatározni, ezért ezzel a diktátummal nem értek egyet.

A telefonos kolléga azt mondja, hogy

„Utánanéztem: egy zebra 2-6 milliót kóstál. Aggaszt, volt-e rajtuk árrésstop. És visszakapta-e Orbán-apuka az ÁFÁ-t. Anélkül azért nagyon sokba kerülne. Nekünk.”

Nincs a teremtésben nyertes, csak én.

Ezt Bánk bán másképp mondta, de ő nem volt nyugdíjas. Az meg nem jutott eszébe, hogy Tiborczcal vásároltasson be magának. Nem a Vőtiborczcal, hanem a Panasztiborczcal. Elvégre nem irodaházakat vesz az ember az ABC-ben. Vőtiborcz különben sem nyugdíjas, de Panasztiborcz a korát tekintve már lehet. Vagyis Bánk a nyavalygás helyett nyugodtan küldhette volna őt bevásárolni, hogy visszakapja az ÁFÁ-t.

De Bánk bánnak nem volt semmi fantáziája. Vagy nem hallgatta Orbán beszédeit. Én viszont igen. Ezért mondom, hogy a teremtés nyertes oldalán állok. Nincs nagyobb mázli, mint egyszerre nőnek és nyugdíjasnak lenni. Mert ezeket szereti Orbán. Szereti a fiatal férfiakat is (persze nem LMBTQI-ilag, hanem politikailag, az nincs betiltva), de nem annyira. A fiatal férfiak kaphatnak munkáshitelt, ha

A lakbéremelés nem fogja megoldani a kerület pénzügyi gondjait, viszont egyértelműen rontja az önkormányzati bérlakásokban élő ezrek szociális élet- és lakhatási körülményeit.

    Felülvizsgálatra szorul a lakbérek összege címmel közölte az önkormányzat hivatalos szócsövének idei 6. száma Pákozdi József alpolgármester nyilatkozatát.

A 7. szám Kovács Dávid Attila véleményét ismerteti. A volt ellenzékiből - a megvilágosodása után - lett Borbély párti képviselő szerint „..olyan önkormányzati lakásokra van szükség, amelyek a piacinál kedvezőbb díjúak és ahol nincsenek megfizethetetlen felújítási kiadások.” 

    A cikk címe és az idézett mondat szerint van némi ellentmondás az alpolgármester korábbi véleménye és a képviselő között, bár Kovács úr

Elakadt a rogáni Rákosrendező-gramofon. Hónapok óta mindig ugyanabba a barázdába ugrik a tű. Karácsonyék hordják el a szemetet. Ezt szajkózza vissza Szentkirályi Alexandra (képünkön), amikor a fővárosi költségvetés módosítását kéri, nem kicsit álságos módon, hiszen fővárosi képviselőként jól tudja, hogy egyetlen betervezhető fillér sincs erre az idei büdzsében.

Ezt üzengeti Lázár János építési miniszter is, mondván: a MÁV elkezdte a „vasúti szakanyag” elszállítását, most „a Főváros is tegye a dolgát, vigye el a maga részét: a telekkel együtt megvásárolt szemetet!”.

Lázár János csúsztat egy kicsit. Nem sokat, csupán néhány milliárdnyit. A fővárosi önkormányzat nem vette meg a szemetet a területtel együtt. Lehetett volna így, elvégre a

Páholyban vannak? Polt-Hernádi-Garancsi-Orbán-Csányi. Magyarországon is eljött az idő arra, hogy az oligarchiák és azok létrehozói,  fenntartói, valamint a zűrös-bűnös alapítványok ellen a társadalom önvédelmi rendszere beinduljon. Ha valahol a világon, akkor nálunk a leginkább szükséges, hogy az amerikai baloldal által megindított mozgalom Európában partra lépjen! A közvagyon eltulajdonítása és a morális értékek kifacsarása itt oly mértéket ért el, ami hazánk államgazdaságának racionális alapjait rengeti meg.

A címben szereplő jelmondattal kampánykörutat szervezett Bernie Sanders és Alexandria Okasio-Cortes (AOC). Az USA területén sok ezres tömeg érdeklődéssel és várakozással készül a rendezvényeikre. A nagygyűlések szónokai az országos politikában eluralkodott oligarcha túlsúlyra hívják fel a figyelmet.

Történelem tanulmányainkból emlékezhetünk rá, hogy a finánctőke kialakulása az imperializmus korlátlan hatalmát jelentette. A befolyásos magyar gazdasági, banki, egyházi és politikai hatalom összefonódásából egy speciális feudálkapitalista öszvér keletkezett. Ezt zúzta szét 1945 után, az

Elég a luxizásból, itt az ideje, hogy a Fideszre tapadt kullancsok elhagyják a gazdatestet – mondta Lázár János  Kisvárdán, egy utcafórumon. Az építési és közlekedési miniszter így üzent a magánrepülővel, jachttal egzotikus nyaralásokra utazó párttársainak és azok családtagjainak.

Tény, hogy Lázár nem kérkedik gazdagságával, inkább szép csöndben gyarapítja vagyonát. Az emlékezetes trafikmutyiban egyik jó barátja volt az ugyancsak hódmezővásárhelyi Sánta János, akinek a törvény jóvoltából monopolhelyzetbe került cége évente milliárdokat szakít az üzletből. (A trafiktörvény egyik tervezete is az ő számítógépén készült.)

2018-tól a mezőhegyesi ménesbirtok és tangazdaság kormánybiztosaként

Elhajtják majd a kerületből? Csepelt is érintheti az a fővárosi javaslat, miszerint a főpolgármester kezdeményezze „…a közterület-felügyeletről szóló törvény olyan módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a Fővárosi Önkormányzat és kerületi önkormányzat közötti megállapodás alapján, egymás illetékességi területén intézkedhessenek az egyes önkormányzatok közterület-felügyelői.”

Legutóbb 12 órás – ülést tartott a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése, amelyen végül 50 napirend megtárgyalására került sor. Több kérdésben volt komoly vita: a MOHU szolgáltatása, a közösségi költségvetési javaslat, a kulturális intézmények, ezen belül a független színházak támogatása, az arcfelismerő kamerák, a nők elleni erőszak hatékonyabb kezelése, a futárok munkakörülményei, az új pszichiátriai ellátások, stb.

A közgyűlés