Orbáni és rezsibiztosi háttérrel a csepelieket szeretné boldogítani parlaamenti képviselőként. Király Nóra Újbuda Sasad városrészében lakik. Most is a Fidesz országgyűlési képviselője, de volt már minden: kampányfőnök, Gazdagrét és Sasad területfelőse, alpolgármester és bukott polgármester-jelölt a XI. kerületben, a Déli Körvasút közösségi kapcsolatainak miniszteri biztosa. Tavaly november óta már az Áldozatsegítő Központ kommunikációjáért felelős miniszteri biztos is. Csepel csak a ráadás lenne.

Te csepeli vagy, vagy budapesti? – kérdezi a csepeliektől egyik reklámfilmjének elején Király Nóra a Fidesz tagja és képviselőjelöltje. Nyilván azt akarta kérdezni, hogy aki a 21.kerületben él, az a csepliségét vagy a fővárosi mivoltát tartaj-e fontosabbnak. De ez nem jött össze Nórának. Majd máskor, talán.

Csepelt ugyanis  több mint 75 éve csatolták Csepelt Budapesthez, az azóta itt születettek már budapestiek. Ő, bár erről nem beszél kampányszövegében, a XI. kerületben született, életrajza szerint nem élt Csepelen, tehát nem „csepeli”. Ennek ellenére a tavaly novemberben átalakított – Csepelt, valamint Újbuda, Ferencváros és Pesterzsébet egy részét magába foglaló –, új, 9-es számú országgyűlési választókerület jelöltje

Ha rossz a szakács, akkor ehetetlen lesz minden fogás, ami kikerül a keze alól. Akkor is ez a végeredmény, ha romlott az alapanyag

Ennek a tudásnak a birtokában, és az elkeserítő példákat látva, mivel az élet rákényszerített, ezért meg kellett tanulnom főzni.

Ezért azt is tudom, hogy olyan ételt kell kitalálni, amely a lehető legtöbb embernek megfelel. Jó minőségű alapanyagok kellenek, és a tálalás is fontos.

Orbánék a politikában most új ételekkel, új recepttel, új felszolgálással álltak elő, de

Helló Csepel! Itt naponta minimum kétszer bedugulnak az utak, összeomlófélben a Gubacsi híd, és a HÉV-közlekedés. Nő a szegénység, hatalmas a deviancia, igen hosszúak az orvosi várólisták! Az igényekhez képest alacsony szintű a szociális ellátás. Helló Csepel! Lenne itt munka bőven. Csak ahhoz nem a polgármesterről jól beállított képek, alányaló kérdések kellenének, hanem felkészült és elkötelezett emberek a vezetői beosztásokba. Olyanok, akiket nem a lojalitásukért, hanem a produktumaikért fizetnek! Akkor jöhet a buli.

A helyi közösségi médiában egy új tájékoztatási formával, a Hello Csepel címet viselő műsorral jelentkezett a polgármester. A tájékoztatás erősítése, az érdeklődő emberek ismereteinek bővítése mindenképpen fontos ahhoz, hogy a demokrácia fejlődhessen. A kezdeményezés tehát nagyon jó dolog! Remélhetőleg ezt a programot valóban a lehetőségek megismertetésére és a feladatok sorolására használják az illetékesek, és nem saját nagyságuk fényezésére. A kezdet nem ezt mutatja.

Persze nagyon nehéz kontúrvonallal objektíven elhatárolni a tájékoztatás és az önfényezés határát. Különösen nehéz, ha a

Nem rég apró mécsesek égtek a Korona kávéház kapujában. A végrehajtók kelletlenül léptek át felettük. Bezárták, ahogy előtte a Ruszwurm cukrászdát is.

A máskor oly nagyszájú lánycsapat megszeppenve álldogált a patinás cukrászda sütis pultja előtt. Idegenkedve nézegették a kis kerek asztalokat, a súlyos, több karos lámpákat. Végül a tanárnő, aki elhitette velük, hogy hogy lehet más cél is, mint a szakközepet befejezve beállni a sorba és hozzámenni az első elfogadható férfihoz, rendelt helyettük sütit. A lányok óvatosan emelgették az apró villákat, bízva abban, hogy úgy csinálják, ahogy a tévében látták.

A tanárnő ajándéka volt a cukrászda, ide jöttek a Budai Várban tartott eredményhirdetés után. Másodikok lettek. Már abba a szép épületbe se akartak bemenni, a csupa nagy hírű gimnázium csinosan öltözött, magabiztos diákja közé az eredetien lázadónak tartott ruháikban. De a tanárnő azt mondta, ugyanannyi joguk van ott lenni, mint bárki másnak.

A díj átvételekor a meglepett arcok visszfényében mintha egy könnycsepp csillogott volna a

A kerületben ritkán olvashatunk érthetően megfogalmazott tájékoztatást, bármilyen cikket, olvasói véleményt a helyi közbeszerzésekről, pedig az országos politikai közéleti viták, botrányok, egyik központi kérdéséről van szó. A csepel.hu-n még a hozzáértők is nehezen találják meg a közbeszerzések címszót, ráadásul, ha sikerül, megnyitása után a Budapest, XXI. Kerület Csepel Önkormányzata címszó alatt mindössze három dátum olvasható: 2012, 2013 és 2017. Ennyit a lakosság korrekt, tisztességes tájékoztatásáról, a közbeszerzések átláthatóságának és nyilvánosságának teljeskörű biztosításáról.  

A héten is folytatódtak a kerületben az útépítések, például az Erdősor u. végének felújítása, s elindult a Puli sétány sokat bírált Erdősor u-i bejáratának javítása is.

A téma kapcsán egy olvasónk ajánlotta figyelmünkbe az atlátszó.hu két  írását. Mindkettő az önkormányzatok közbeszerzési gyakorlatával foglalkozik. Az egyik a főváros XII. kerületi polgármester (atlatszo.hu, július 17.), a másik a gödi városvezető döntését veszi górcső alá (atlatsz.hu, augusztus 6.). 

    Az elsőben a kutyapártos polgármester felszámolta az eddigi közbeszerzési eljárások lényegét, a korlátozó kiírásokat, a cégirányos tendereket, keretmegállapodásokat. Eredmény: 

„„„…épületüzemeltetésre az eddigi 1,3 milliárd helyett most 600 millió forintot költenek, a mélyépítési feladatoknál 58%-os megtakarítást értek el, a parkolás és a közterület-felügyelet 210 millió helyett csak 90 millióba kerül,...”

    Göd város Fidesz által támogatott polgármestere az ellenkezőjét lépte meg: 

„...keretmegállapodást kötött a Penta Kft.-vel infrastrukturális beruházások tervezésére és kivitelezésére. A szerződés alapvetően 3 évről és 4 milliárd forintról szól, de ez további 2 évvel meghosszabbítható, a keretösszeg pedig 8 milliárd forint is lehet….A tendert elnyerő Penta Kft. így akár öt évig egyeduralkodó lehet Gödön. A…keretmegállapodásokat a Korrupcióellenes Munkacsoport és az Integritás Hatóság is ellenzi.”

    És Csepelen? A kerületben ritkán olvashatunk érthetően megfogalmazott tájékoztatást, bármilyen cikket, olvasói véleményt a helyi közbeszerzésekről, pedig az

„Eldöntöttük, hogy se a Tiszát, se a DK-t nem engedjük kormányra, mert azt akarjuk, hogy Magyarországnak békepárti és nemzeti kormánya legyen”, ezt a mi fényes tekintetű kormányzó urunk mondta Tusványoson, a választópolgárok pedig azóta is lapítanak, mint szar a fűben, holott a legfőbb személy most épp az ő közjogi státusukat módosította valamicskét.

Illetve, hogy pontosabbak legyünk, nem valamicskét, hanem államcsínynek is beillő módon, ahogy azt kell. Expressis verbis kijelentve, hogy országunkban a beszélő, vagyis a legfőbb személy minden hatalom egyedüli és kizárólagos birtokosa, labdába rúgni őmellette senkinek joga nincs, hacsak ilyen irányú parancsot nem kapott.

Korábban létezett egy fogalom, amelyet a népszuverenitás vagy népfelség elveként ismerhettünk, arról szólt, hogy az államban a főhatalom birtokosa a nép, vagyis a polgárok összessége, a hatalomgyakorlás egyetlen legitim módja pedig a népgyűlés.

Lényege abban állt, hogy a

Kevesen tudják a legendás televíziós riporterről, BALOGH MÁRIÁRÓL, hogy Csepelről indult. Erről akkor beszélt a közelmúltban elhunyt újságíró, amikor az Orbán-rendszer MTV-be kihelyezett janicsárjai tőle és még több társától ‑ mindnyájan nyugdíjasok és a Magyar Televízió örökös tagjai voltak – megvonta életjáradékukat.  Az utca embere igazán személyes viszonyban érezte magát a "Baloghmarival", akinél senki sem beszélte jobban az egyszerű emberek, nyelvét. „Hogyan képes egy angol lady úgy beszélgetni a munkásokkal, mintha ő is közülük való lenne?" - kérdezték tisztelői. Nos, a csepeli gyökerekben van a magyarázat.

Évtizedek óta sűrű csend vette körül, és ebbe üvöltött bele négy éve a fájdalmas hír: „Hosszan tartó, súlyos betegség után 85 éves korában elhunyt Balogh Mária, a magyar televíziózás első női riportere. Az MTV-ben ő volt az, aki egész munkássága során az elesettek, a kiszolgáltatottak érdekében készített műsorokat. Hangvétele, közvetlen stílusa évtizedekig szolgált mintául az újabb generációknak. Ebédszünet című műsorával, amely a munkásemberek érdekvédelmét szolgálta, műfajt teremtett.”

Végső soron közpénzből épül a hatvanpusztai Orbán-magánbirtok. Pont, mint a bukott Janukovics esetében. Az  egykori ukrán miniszterelnök a közvagyonból lepapírozva kisíbolt birtokon tengette napjait, egészen addig, amíg a nép felkereste szerény hajlékát. Igaz, addigra bukott ember volt már, olyannyira, hogy el is hagyta birtokait, láss csodát, Oroszország felé. A Janukovics-kastélykomplexum, azaz az ukrán Hatvanpuszta azóta múzeumként üzemelve fogadja a látogatókat. 

Nyilvánvalóan nem biztosíték nincs arra, hogy ezzel párhuzamosan lesz majd a magyar történet, de van egy feszítő mozzanat, ami önmagában hasonlóságot von a Viktorok, Janukovics és Orbán rezidenciáinak ügye között. Jelesül egy kérdés: minek?

Az érdekes az egészben, hogy Orbán az Ultrahang podcastban készült beszélgetésben fel is vetette ezt a kérdést Hatvanpusza kapcsán, mondván, ha van egy budai és egy felcsúti háza, minek kellene neki egy uradalom is? Így védekezvén a vád ellen, hogy az ingatlan az övé lenne, hiszen nincsen rá semmi szükség, mivel nem tud egyszerre három helyen élni, pláne hogy az

„Ez több, mint egy megnyitó. Ez egy szándéknyilatkozat — magunknak és azoknak, akik még nem tudják, hogy mi is itt vagyunk. Az első kiállító: Zsivány, a csepeli hardcore/punk közeg egyik meghatározó figurája…. Nemcsak a közösségben hagyott nyomot, hanem az ecset, a textil és a hétköznapi tárgyak világában is.”

Kiállításmegnyitó Csepelen – ahol a festék, a textil és a zaj is punkban szól. „Ezek vagyunk mi, ők meg ilyenek” – ez a címe annak a kiállításnak, amellyel elstartol a Magyar Kétfarkú Kutyapárt, az MKKP Csepel alternatív vizuális kultúrát bemutató sorozata.

Az első kiállító: Zsivány, a csepeli hardcore/punk közeg egyik meghatározó figurája. Nemcsak a közösségben hagyott nyomot, hanem az ecset, a textil és a hétköznapi tárgyak világában is. Láthatóak lesznek: – eredeti festmények, amelyek a személyes élmények, a társadalomkritika és a nyers düh mellett viccesebb, nyugodtabb hangokat is megütnek, de

Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője (képünkön Németh Szilárd oldalán) nagyon szeretne a falon lenni, legalábbis a rajongók falán, plakátként. Azonban úgy fest, rajongók híján ez nem jön össze neki, ezért frusztráltságát azokon tölt ki, akiknek megadatott. A fideszes frakcióvezető vágya álom marad, legfeljebb csak a jövőtől rettegő, borzalmas Facebook-posztjai maradnak meg az utókornak.

A közelmúltban belterjes hangulatú podcastben kérdezte fel Németh Balázs, az általa vezetett frakció szóvivője. Az álinterjúból a kormánypropagandát toló Magyar Nemzet is kiemelt részeket: „A politikus kitért arra is, hogy Magyar Péter az SZDSZ-es világ neveltje, így nem kérdés, hogy azt az életet hozná vissza Magyarországra. (…) Magyar Péter Demszkyért rajongott. A műsorban arra is kitértek, hogy Magyar Péter korábban megosztotta, a szobája falán tinédzserként még ott volt Demszky Gábor plakátja. – Képzeld el azt a tinédzsert, akinek a falán Demszky-plakát van – jegyezte meg Kocsis Máté.”

A lap a „független” polgármester egyetértésével folytatja a Fidesz/KDNP csepeli országgyűlési képviselő-jelöltjének, Király Nórának (képünkön) a népszerűsítését úgy, hogy egy szót sem szól a hölgy politikusi mivoltáról. Ez a tény is bizonyítja, hogy - a Fideszből kizárt, önmagát és gombnyomogató lekötelezettjeit függetlennek tituláló - Borbély Lénárd párton kívüli fideszesként irányítja a csepeli önkormányzatot

Ami a Csepeli Hírmondó augusztus 13-án megjelent idei 16. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

    Tombol a nyár a Csepeli Hírmondó szerkesztőségében is. Az újságírók – a lap nyári, egyhónapos megjelenési szünete előtti utolsó számban –, mintha témahiányban szenvedtek volna. Ezért olvashattunk ismétlődő témákat, de helyet kaptak a lapban korábban már megjelentetett ügyek, a csepel.hu-n megírt cikkek, öt teljes oldalas önkormányzati programhirdetések, vagy az ún. nyári témákat (napközis tábor, fronthatás, állatok a családi házas övezetben stb) megzenésítő írások is. 

    A kerületben történt közéleti, ellenzéki események (reagálás Lázár János miniszter újabb  csepeli HÉV-es ígéretére, a DK-s képviselő-jelölt véleménye a kerület fejlődéséről, Szabó Szabolcs országgyűlési képviselő nyilatkozata) is hiányoznak, de a közlekedési feszültségeket jelző, sofőrök közötti utcai viták, vagy a balesetek sem minősültek fontos  témáknak, így ezekkel a

Sajnos, sok csepelit érdekelhet, ami itt következeik. A csepeli önkormányzat 2010-ben, amikor még szocialista vezetése volt a kerületnek, 608,9 milliót (lakosonként ~ 8.100 forintot), 2022-ben 69,6 milliót (lakosonként 1004 forintot) fordított a szociálisan rászorulók megsegítésére! Eközben, a KSH adatai szerint, majd ötezer fővel fogyott a kerületi lakosság száma. 

Az Eurostat szerint 2022-ben az unió tagállamai átlagosan fejenként 830 eurót (~330 ezer forintot költöttek családtámogatási jutatásokra. Hazánkban, ugyanabban az évben, ennek egyharmada sem jutott erre. Mindössze 105 ezer forintra tellett, fejenként. Ráadásul ”A magyar állam…családtámogatási eszközökre GDP-arányosan egyre kevesebbet költ. Míg 2010-ben a 8. helyen állt hazánk az uniós rangsorban, 2022-re már csak a 17. helyet foglaltuk el…” 

    Az évi csepeli költségvetési rendeletekben rendre kimutatott Ellátottak pénzbeli juttatásai… c. táblázatok számait tekintettük át, ami  jól mutatja

Tizenhat év teljhatalmú kormányzás után az eredmények önmagukért beszélnek, a felelősök meg félre. Hatvanpuszta. Ez őkegyelme újabb látványos „kegyelmi ügye”, amelyben végső soron nincs kegyelem. Az Orbán-család (és a Fidesz-KDNP mint folytatólagos közpénztolvajlás gyanújába keveredett gyülekezet) azonnal tisztázhatná magát, és nem kellene a teljes kommunikációs gépezetnek azon kattognia, hogyan maszkírozza szalonnázó szántóvetőnek a meglehetősen királynak látszó miniszterelnököt.

Szerveznek egy sajtótájékoztatót, beengedik a kamerákat mindenhová, válaszolnak minden kérdésre, és huss: volt-nincs népszerűségemésztő intermezzo az életbevágó választási kampányban. Alapesetben nem normális dolog persze egy civil milliárdos birtokának bolygatása, de a tét óriási és a helyzet sorsfordító: a végén a miniszterelnök számára legkevésbé vágyott fotók készülhetnek egy bíróság épületében sokszor, sokáig.

Az átlag magyar látott már

A Gubacsi hídnál és a környékén, ki tudja még meddig,  be kell érnünk azzal, ami van, vagyis a régi rozsdásodó átkelővel. Elvileg 2029-ig kell várnunk  az új Gubacsi vasúti hídra, ami már így is  csak a teherszállítást szolgálná és nem a gépjármű-forgalmat, de ebben a gazdasági helyzetben egyáltalán nem biztos, hogy tartható lesz a határidő.

Sikertelen volt a Gubacsi vasúti híd építésére kiírt közbeszerzési eljárás. Az okokat nem szokták közzétenni, ezért még azt is el tudjuk képzelni, hogy az Orbán-rendszer valamelyik közismert személye kapott a döntéssel új lehetőséget a sikeres pályázat benyújtására.

Ennél fontosabb azonban, hogy a döntés miatt

Mondatai nem  cizellált, míves alkotások, hanem alpári, betűvető emberhez méltatlan kifejezések. Mostanában szólt a fiatalokhoz. Többek között az alábbi szavakat használta: kígyóvállú kis szarjancsik… csúszómászók… ócskák, pitiánerek, ostobák, aljasok, becstelenek. Ő Bayer Zsolt.

A felmérések szerint a jelenlegi kormánypárt legfőbb és legbiztosabb támogatói a falusi, idős honfitársaink.

A kormány nagyon jól látja, hogy a 2026-os választási győzelem reményében immár a fiatalokat kellene megszólítania. Erre legalkalmasabb a vezérszónokuk, Bayer Zsolt, úgynevezett publicista. Az illetőt kiváló munkájáért lovagkereszttel már jutalmazták. De Kazinczy-díjat soha nem fog kapni, mert

Ábel Attila beszámolója szerint a Németh- Borbély bírósági összecsapás első epizódja az lett, hogy a bíró mindkét félnek önmérsékletet javasolt azzal, hogy azt mondta nekik: menjenek el egyszer és ebédeljenek meg együtt. Kétségtelen tény, hogy nagyon fura felszólítás egy bírótól! Az viszont vitán felüli, hogy emberséges javaslat!

A bíró ezzel a tanácsával sok mindenre gondolhatott! Egy a közéletben járatos volt képviselő azt is gondolhatja, hogy esélyt adott nekik arra, hogy kihúzzák a fejüket a törvénykezés szigora alól! Az ugyanis kétségtelen, hogy a kerületi költségvetés 2010 óta érvényesített rendszerében rengeteg sajátos, a jogot csak érintő értelmezés lelhető fel!

Az ellenzék ezekre mindig felhívta a figyelmet. Figyelmeztetett a következmények büntetőjogi következményére. Ilyenkor a polgármesteri válasz mindig magabiztos elutasítás, a képviselő-testületi Fidesz többségben meg leszavazás volt. A válaszok között mindig elhangzott, hogy a kerület gazdálkodása rendben van! Jelentős tartalékai vannak az önkormányzatnak. A pénzügyi helyzete stabil, a politikai és pénzügyi koordináció zökkenőmentes. Nem úgy mint 2010 előtt amikor „folyószámlahitelre fizették még a béreket is, meg hiánnyal adták át a pénzügyeket.”

Az érvelés magabiztossága és a valóságos helyzet fordított arányosságot mutatott. Ezt először az jelezte amikor kétmilliárd forintot „véletlenül elkönyveltek”. Akkor a

Az ember zsigeri undort érez egy-egy Kocsis Máté, Bayer Zsolt, Menczer Tamás (képünkön) megszólalás nyomán, de mostanra maga Orbán Viktor sem marad le mögöttük.

A Fidesz –  Orbán vezényletével – nem hallgat senkire, legfeljebb saját ösztöneire, amely ösztönök azonban már jó régóta nem működnek. Ha működnének, akkor biztosan nem hirdetne meg egy digitális polgári kör mozgalmat, miközben az ellenfelet éppen azzal vádolta, hogy csak egy digitálisan felfújt semmi.

A csalhatatlan  ösztönök másfél éve hagyták ott a miniszterelnököt, azokban a napokban, amikor hiba keresett a jó választ a kegyelmi botrányra.

Orbán azóta tévelyeg, s bár a kormányzása, enyhén szólva, akkor is gyengének, még inkább rossznak volt mondható, de legalább a hazugságok működtek. Elhitette sokakkal, az

„A bontás után lehetőség nyílik arra, hogy új közösségi funkciókat álmodjunk ide.” A Szent István és a Kossuth Lajos utak sarkán lévő szolgáltatóházzal kapcsolatban ezt jelentette be a kerületvezető még április közepén. Az álomból egyelőre még csak a rémálom látszik. A bejelentés óta sem került napvilágra, hogy milyen „közösségi funkciókat” álmodik oda a polgármester. Lehet, hogy álmatlan éjszakái vannak mostanában a kerületvezetőnek?

**********

    Heves vitát váltott ki Borbély Lénárd polgármester bejegyzése a Kossuth Lajos u. és Szent István út sarkán volt szolgáltatóház bontása. A döntést április 15-én jelentette be a polgármester, azzal, hogy „A bontás után lehetőség nyílik arra, hogy új közösségi funkciókat álmodjunk ide.”  https://enbudapestem.hu/2025/04/17/lebontjak-a-csepeli-uzletsort 

    A májusban kezdődött, a bruttó ~75 millióba kerülő bontás, jelenlegi helyzetéről szerdán, a Csepeli vagyok nyilvános csoport közösségi oldalán indult újabb vita. Az oldal ugyanis közzétette Borbély legutóbbi helyszíni szemléjéről készült képeket. A hozzászólók élesen bírálták a 180 napra tervezett bontást, bár Borbély úr szerint

Orbán Viktor nem érti. A már a Budán élő tehetősek is elfordultak a Fidesztől. Mi van ezekkel? Orbánéknak láthatóan még nem sikerül kitalálni a folytatást. Jó lenne páros lábbal ráugrani a szakadék szélén kapaszkodó budapesti vezetés kezére. Különösen úgy, hogy Karácsony százezreket visz az utcára, kormányellenes tüntetéssé alakítva egy rétegrendezvényt. Orbán még mindig törölgeti az arcát.

Nem jut eszükbe, hogy ha nem a „polgári kormány” nyeri a következő választást, akkor „2-3-szor magasabb adót” kell majd fizetniük? Az 5 milliárd forint feletti vagyonok Magyar Péter által bejelentett megadóztatása azért nem tarolja le Budát, de a vejnek fájhat, bár ő – mint mondta – nem számolgatja a pénzét. Budapest városvezetése annál inkább. Kiss Ambrus főigazgató minden napot azzal kezd, hogy ránéz az önkormányzat folyószámla-egyenlegére. Ritkán lát pozitív előjelű számot, legfeljebb az iparűzési adó beérkezésekor

. A megkönnyebbülés mindig tiszavirág-életű. Így megy ez a tavalyi önkormányzati választási győzelem óta. Budapest a túlélésre játszik. A kormány soha nem látott hosszúságú kísérlete – meddig lehet facsarni a nemzet fővárosát az összeomlásig – a végéhez közelít. Legkésőbb a választásokon véget ér – így vagy úgy –, de könnyen lehet, hogy

Amikor a mai televíziósok történelmi témákat feldolgozó stábja a szebb napokat megélt csepeli üzemek maradványai között forgatott, munkással nem sok helyen találkozott.  A legnagyobb élet a bunkerekben van, ahol rockzenekarok próbálnak a vastag falak között. Pedig évtizedekig az egyik legsikeresebb gyár volt. A riportban megkérdezték: vajon valóban tettek-e zsíroskenyeret a Lenin-szobor kezébe a tiltakozó csepeli munkások?

Az RTL a XXI. század című sorozatában az egykori Csepel Művekkel és a gyártelep mai helyzetével foglalkozott. A 25 perces éjszakai műsor ismert csepeli személyiségeket szóltatott meg a filmben. A TELJES RIPORT ITT NÉZHETŐ MEG

Az RTL műsorkészítői így ajánlották a nézők figyelmébe a műsort:

Gyártottak autót, teherautót, lóval vontatható mozgó konyhát, tábori sütőt, háztartási és mezőgazdasági eszközöket, működött itt és acél- és vasöntöde is az elmúlt 130 évben, de az ipari sikertörténet alfája a konzerv és a lőszer volt. A csepeli gyárban dolgozni azonban korántsem volt veszélytelen, a háborúk alatt pedig sokan fillérekért kockáztatták az életüket. Később stratégiai jelentőségénél fogva kiemelt figyelmet és bizonyos kiváltságokat is kapott a Csepel Művek több tízezer dolgozója, akiket többek között Hruscsov, Brezsnyev és Gorbacsov is meglátogatott. De