A kormány a mélyen béke párti Fidesz–KDNP akaratát elárulva kuncsorog fegyverhitelért az EU-nál, ráadásul arányaiban az egyik legnagyobb összeget, 20 milliárdot kérne a sokat kárhoztatott Brüsszeltől! Következtetés: az Orbán-kormány gőzerővel készül a világháborúra. Persze van egy másik magyarázat is: a kormány ismét teljesen hülyének nézte a szavazóit, úgy háborúpárti brüsszelezett, hogy közben végig pontosan tudta, hogy keresztül fog menni a javaslat, a haveroknak pedig már őrülten kellene a zsíros fegyverüzletből származó uniós pénz.

A háborúpárti Orbán-kormány szembement a Fidesz-frakció békepárti akaratával, és „újabb lépést tett a háború folytatása érdekében” – a kormánypárt szócsöve, a Magyar Nemzet így is kommentálhatta volna, hogy az Európai Unió egy 150 milliárd eurós védelmi hitelprogramot hozott létre, ami lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy közösen szerezzenek be fegyvereket.

Látszólag az Unió újrafegyverkezésére éppen azért van szükség, hogy Oroszországnak ne legyen kedve a régió országait is megtámadni. Szerencsére a Fidesz – és egy ideig még úgy tűnt, hogy az Orbán-kormány is – átlátott a szitán, hogy

A mostani kerületvezető – rezsibiztossá lett elődjéhez hasonlóan - nem büszkélkedhet a bölcső további fejlesztésének segítésével. Sőt! inkább ártott a csepeli közúti közlekedésnek, a kerület légszennyezettségének.

Isten éltessen Szülővárosom! – tette közzé köszöntőjét Németh Szilárd még július 18-án. Fölé pedig ezt írta: Csepel Árpád földje, a magyar ipar bölcsője. Németh már 2012 óta írja/íratja, hirdeti, mondja a parlamentben, mindenhol, ahol tudja, a fenti mottót. Egyáltalán nem zavarja, hogy a tények, amelyekről már többször írtunk, mást mondanak, „…Miskolc, Diósgyőr, Buda, Eger, Kőbánya, sok-sok történelmi ténnyel együtt le van fütyülve…” 

    Most a https://csepeliek.blog.hu/2021/12/28/csepel_mai_vezetoi_zullesztik_le_a_bolcsot link alatt olvasható cikkünk néhány mondatát idézzük: 

A Fidesz-kormány az általa megteremtett úri nagybirtokosok potya pénze miatt aggódik. Azért szidja, gyalázza Brüsszelt, azért hordat trágyát az EU budapesti képviselete elé (képünkön), mert azoknak a klienseiknek, új földesuraknak, akiknek az elmúlt 15 évben földbirtokot juttatott, (fodrász, műkörmös stb) most megszűnhet vagy jelentősen csökkenhet az EU adta ingyen pénz folyósítása.

A magyarországi Fidesz hatalom szimpátiáját övezve nemrég Budapesten a nagygazdák az EU ház elé vitettek 30 tonna ganét! A tiltakozás, aminek a kormány azonnal az élére állt, az EU azon tervezete szerepelt, amelyik a föld alapú támogatást nagy mértékben csökkentené!

Akkor, amikor a vidék a legnagyobb elszegényedés folyamatában van az illiberális kormány a nagygazdák munka nélküli pénzszerzésének tervezett akadályozásáért hullajtja könnyeit. A föld alapú

Nem kellett volna! Várólistára kerültem a minap egy 14 centiméter hosszú, műanyag cipzár cseréje miatt. A vasaló ugyanis ráfutott, a fogazat összeolvadt, így az egyetlen, nyári melegben is vállalható hosszúnadrág azonnali beavatkozást igényelt.

Könnyű mozdulattal az internetes keresőn öt ruhaszervízt találtam, gyalog is elérhető közelségben - gyerünk. A legközelebbi zárva, az ajtón a félrehúzott firhang mellett belestem, az üzlet már üres volt, na gondoltam, ennek vége. A következő portálján már ki is volt írva, hogy végleg bezárt. Jött a harmadik, redőny lehúzva, semmi felirat. Végre a negyedik működött.

A varrónő lemérte, katalógusból kikereste a megfelelő darabot, tíz napra vállalta és a munkadíjjal együtt 4200 forintot kért. Előre. Így szokta, mondja, ez a biztonságos. Elég magyaros dolog, de

Román toborzás, magyar cirkusz, kínos kérdések a rozsdásodó, lyukak szaggatta Gubacsi híd árnyékában. A toborzást végző aradi székhelyű román cég, a PAB Románia a toborzási felhívásában a Gubacsi híd projekt-re keres munkatársakat. A pályázati kiírásban több helyen is szereplő vasúti szó vajon miért maradt ki a toborzó szövegből?

Ismét megváltoztatták az új csepeli Gubacsi VASÚTI híd megépítésére kiírt PÁLYÁZAT határidejét, miközben – szakmai információk szerint – Romániában (?!) már folyik a toborzás a híd megépítésére. Lehetséges, hogy hülyének nézik a pályázni akaró cégeket és a közvéleményt, s a háttérben már ki is választották a kivitelezést végző céget? Nem először történne a rendszerváltás utáni évtizedekben, pláne az utóbbi 15 évben. Illene tisztázni a közvélemény előtt, mi az oka a

Nagy Márton nemcsak azzal írja be a nevét a rendszerváltás utáni évtizedek gazdaságtörténetébe, hogy csúcsminiszterként makrogazdasági prognózisai mind egy szálig falsnak bizonyultak.

Hírnevet szerzett Nagy Márton magának azzal is, hogy az árrésstop bevezetését megelőzően - a NER-re nem jellemző módon - előzetesen leült az érdekeltekkel megbeszélni a kormányzati terveket. S az "eredményt" maga Orbán Viktor jelentette be:

„Sajnos a kereskedők ajánlatai messze elmaradtak az elvárásainktól, ezért úgy kellett döntenünk, hogy intézkedéseket vezetünk be a kereskedelemre”.  Majd miután a várakozásoktól eltérően nem csökkent az élelmiszer-üzletláncoknál az árszínvonal a kormány által kívánatosnak tartott 10 százalékkal, az árréstopos termékek körét kiterjesztették a kozmetikai és illatszerekre is. Ami arra késztette Nagy Mártont, hogy

Ingyenes hajókirándulás, ingyenes hajókirándulást követ, zenekarral, ingyenes büfészolgáltatással, szórakoztató programokkal, játékokkal, mindezt a nyugdíjasok, a gyerekes családok kis részének segítése érdekében. És a többiekkel, a parton maradókkal mi van, mi lesz?

Nem általában a programok, „Csepel legtapasztaltabb polgáraival” való találkozások ellen vagyunk, inkább az önkormányzati vezetés azon törekvését érezzük mögöttük, hogy elfedtessék az érintettek, vagy a kerületben élők valódi gondjait, a kerület valós fejlesztése érdekében végzett munka hiányosságait.

Arról sincs korrekt tájékoztatás, hogy

Most, amikor már Gárdonyban, egy macskaugrásnyira Felcsúttól is csak inkognitóban merészkednek a választók elé a Fidesz képviselői, ki akar vajon békemenetelni? Ha létezik olyasmi, amit érdemes lenne elrejteni a felnövekvő magyar ifjúság szeme elől, hát a politikai perverziónak ezt az öncélú tobzódását mindenképpen.

A jó hír – a lelkileg egészséges többségnek -, hogy a jelen trendeket figyelve, minél tovább várnak a következővel, annál mérsékeltebb lesz az érdeklődés. Ha például október 23-ára teszik, ahogy hírlik (ismert szokásuk szerint megint a nemzeti ünnepet használva fel a megosztottság ünneplésére), már kényelmesen el fognak férni a Lovin is, azon a helyszínen, amelyet nemrég még ők ajánlgattak a Pride céljára.

No nem a versenypályán – annyian sosem voltak -, hanem a lelátón, vagy azon a kis körön, ahol a paripákat járatják megnyugtatásul futam előtt. Történelmileg úgy alakult ugyanis, hogy a Stefka István, Bayer Zsolt, Csizmadia László, Ifj. Lomniczi és a többi fizetett forradalmár produkciójára már ma is egy nagységrenddel (a harcosklub tagjai kedvéért: tizes osztó) kevesebben lennének kíváncsiak, mint a melegfelvonulásra.

Csepel sem kivétel. Az óvodák után az iskolák megszüntetése, összevonása kerülhet az Orbán-rendszer  kiszolgálói és a "független" kerületvezetők célkeresztjébe. Az önkormányzat és a tankerületi központ viszonya döntő lehet a következő hónapokban.

A népességfogyás miatt súlyos kihívásokkal kell szembenézni a magyar iskolarendszernek a következő öt-tíz éven belül – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. https://nepszava.hu/3286826_oktatas-totyik-tamas-interju-psz-pedagogusok-belugyminiszterium Szerinte biztos, hogy elkerülhetetlen lesz az egész rendszer működésének újragondolása, a kisebb iskolák bezárása. 

    Csepelen idén elkezdődött a folyamat a Dél-Pesti Tankerületi Központ irányításával, ami komoly vihart kavart, leginkább az előkészítés politikai, szakmai hibái, a TK csepeli vezetése és az önkormányzati vezetés

"Nem hülyék és nem tolvajok ezek az alakok, Miniszter Úr! (Nálam a tolvaj az, akit bolti lopáson érnek, vagy az, aki eltulajdonítja/elköti más biciklijét.) A klánhoz tartozó személyek jól fizetett, öltönyös bankrablók, akik fényes nappal arcátlanul „megfúrták” az MNB kasszáját és onnan százmilliárdokat vittek el. Nem hülyék ezek a fickók, hanem mérhetetlen károkat okozó gazdasági haramiák."

Míg az ország Majoros Péter (Majka) debreceni fellépésétől hangos és Karácsony Gergely főpolgármester Pride miatti meggyanúsításával van elfoglalva, nos, addig Lázár János nyilatkozatot tett a Magyar Nemzeti Bank kirablásával és az ezzel szorosan összefüggő alapítványi visszaélésekkel kapcsolatban.

Lázár János: „minél hamarabb börtönbe kell vonulni a Matolcsy klán azon tagjainak, akik loptak.” Ezután megjegyezte: hogy az MNB volt elnöke kiváló gazdasági szakember, de „egyáltalán nem biztos, hogy jó kezekre bízta a jegybank vagyonát”, és emiatt akár személyes felelősség is terhelheti. Lázár külön kitért a kecskeméti egyetem vagyonát kezelő alapítvány ügyére is, ahol igencsak kérdéses, hogy az MNB-hez köthető vagyonkezelő vajon szabályszerűen és körültekintően sáfárkodott-e a rábízott összegekkel. „A beruházást befejezzük, az egyetemnek jól kell működnie. A hülyéket el kell zavarni, a tolvajokat pedig le kell csukni” – mondta Lázár. (forrás: hvg.hu)

Kérdések, megjegyzések

• Kik tartoznak a Matolcsy klánhoz? A kifejezés eredeti értelmében gyermekeinek édesanyja(i), a három Matolcsy fiú, akik közül – ismeretem szerint kettő – már nagykorú. Idesorolhatjuk még az unokatesókat is, egyikük az a Szemerey Szabolcs, akinek felesége (Szemereyné Pataki Klaudia) Kecskemét jelenlegi polgármestere, aki a Neumann János Egyetemért Alapítvány felügyelőbizottságának is tagja. Ebben az egyetemi vircsaftban mintegy 100 milliárd forint sorsa „vált bizonytalanná”, azaz nem tudjuk, hogy hová tűnt a hatalmas összeg. Nagy a vizsgálódás, eredményről

A brutális lakbéremeléshez vezető, közvéleménykutatásnak álcázott, irányított felmérés HELYETT Csepelen arról kellene vitát nyitni, kutatást készíteni, hogy az önkormányzat vezetése az elmúlt évtizedben miért hanyagolta el az évenkénti, elfogadható mértékű lakbéremelést, a lakbérekből befolyó összegek visszaforgatását lakásai folyamatos felújítására, illetve - más kerületekkel ellentétben - miért nincs  Csepelen önkormányzati lakásépítés?

Kedden egy csepeli lakos Borbély Lénárdnak írt levele jelent meg a Csepeli vagyok közösségi fb oldalon. Lakbéremelési ügyben. Mint ismeretes, tavaly év végén, az új testület létrejöttét követő első testületi ülésen az önkormányzat civil csapata, a családokat támogató csapatfőnök javaslatára, az ellenzéki vélemények ellenére:

> 25 %-kal emelte a helyi adókat,

> majd módosította, szigorította az önkormányzati lakások bérbeadásának feltételeit,

> a következő üléseken megemelte az

Nehéz helyzetben van a miniszterelnök, hisz napi események arról szólnak, hogy rosszul áll a szénája, egyre többen gondolják úgy, hogy itt az ideje megbuknia. Itt az ideje, mert másfél éve nem találja a megfelelő hangot, a jó utat a választókhoz. Elsősorban azért, mert a lakosság megélhetése válságba került, az orbáni mindenhatóságot felülírja mind a gazdaság, mind pedig a politika alakulása.

Igen: amit mond Orbán sorra visszahullik a fejére, essen szó repülőrajtról, az Egyesült Államokról, az EU-ról, vagy akár az egy éve felbukkanó Tisza Pártról. Ráadásul elillanni látszik az a képessége is, hogy kordában tudja tartani saját pártját; koránt sincs már az az egyhangúság, amely

„Öt évi munka után ünnepies formák között ma adhatják át a forgalomnak az úgynevezett gubacsi hidat. Ez az uj hid, a főváros közvetetlen szomszédságában, a soroksári Dunaágat íveli át 150 méter hosszúságban és összeköti Erzsébetfalvát a Csepelszigettel. Az uj hídon már átmegy a csepeli helyiérdekű vasút és rövidesen átmehetnek már rajta a MAV tehervonatai is. A gubacsi híd teremti meg a vasúti összeköttetést a Csepei-szigetén épülő uj dunai kikötőhöz.” - Ezt írta az Új Nemzedék című újság több mint száz éve. Nyolc évve később, 1931-ben már ott is várták a Zeppelin léghajó csepeli leszállását

Csepel 1950-ig nem volt része Budapestnek, sőt 1924-ig egy gát zárta le a Duna-ágat, azaz csak szárazföldi úton, kerülővel lehetett elérni Budapestet, ami az itt élő termelőket hátrányosan érintette. Másrészt a lezárt Soroksári-Duna-ág mocsaras vize egészségtelen volt. Ezen segített az 1924. december 20-án átadott Gubacsi híd.

 Gubacsi híd  nem szerepel képeslapokon, de mégis fontos része a budapesti közlekedésnek ez a rövid, de széles hídszerkezet, amely

Valami nincs rendben idén a Balatonnál, egyre többektől hallani, hogy kevés a vendég, a vendéglátósok nem tudnak megélni a hétvégék forgalmából, bért hétfőn, kedden és szerdán is fizetniük kell. A vonattal rendszeresen Balatonra utazók legalább már rájöttek, hogy érdemes első osztályra jegyet venni, mert a menetrendszerűen bekövetkező késés után úgyis visszajár pénz fele.

Tízezer tonnányi árvaszúnyog rajzik idén a Balatonnál, három évtizede nem volt példa hasonlóan gigantikus invázióra. A szakemberek előre jelezték, hogy ez lesz, a tó tavaly nyár végi algásodása volt az előjel. Még azt is lehetett előre tudni, hogy hol lesz a legerősebb az invázió: a szemesi és a siófoki medencében. Siófok el is esett a napokban, a helyi vendéglátósok szívják meg a szúnyoginváziót, szó szerint, az éttermek teraszáról ugyanis menekülnek a vendégek, az esti nyitvatartásnak lőttek.

Küzdelmes most balatoni vendéglősnek lenni, milliós fizetési igényekről hallani a nyári munkára jelentkezőknél, a szezonális helyek közül egyre több húzza le a rolót. Vagy

Nem mindennapi esethez riasztották a kutató-mentőket, búvárokat és vízimentőket – videó. Műszaki hiba miatt két uszály közé szorult egy kisgéphajó a Duna csepeli szakaszán, fedélzetén két felnőttel és három gyermekkel.

 A Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat a közösségi oldalán számolt be a nem mindennapi mentésről.

Azt írták, hogy a kisgéphajó keresztbe fordulva beszorult a horgonyon várakozó és part mellett veszteglő uszályok közé. A vízirendészet perceken belül a helyszínre érkezett és csatlakozott melléjük a katasztrófavédelem tűzoltó hajója és búvárszolgálata, valamint a kutató-mentők is.

Az utasokat speciális mentőmellények és

Ami nagyon megy Csepel „független” polgármesterének: minden helyi, kerületi kudarcáért, saját meg nem valósított ígéreteiért a főpolgármesterre keni a felelősséget – ezt tette első havi podcastjában (újfajta, beszélgetős önreklámjában) is

    Jobboldali identitása a gyökerekből fakad, rendpárti, vallásos, a populizmus győzelmében bízó ember Borbély Lénárd polgármester, tudtam meg az fb oldalán leadott első podcastját megnézve és meghallgatva. Ráadásul előszeretettel használta, csakúgy, mint tavalyi választási kampányában, azokat a kifejezéseket, amit támogatói elvártak/elvárnak tőle: a család fontossága, gyerekek elsődlegessége, erkölcs, a vallás figyelembevétele. Vallomása szerint ő egy jószándékú, segítőkész, nem haragtartó ember, aki viszont nem felejt. Egyetértve a lengyel mártír pappal, Popieluszkó atyával, a rosszat jóval akarja legyőzni, mert változatlanul hisz a szeretet és az összefogás erejében. 

    Még 2002-ben lett Orbán Viktor híve, amikor meghallotta a

Adott egy valós probléma, a fiatalok drogozása, amire teljesen agyament válaszok születnek, amiből megoldás lényegében sosem lesz. Addig is marad a régi módszer: aki beszél a drogról, az drogpárti. Aki énekel róla, az bűnrészes. Aki viszont pálinkázik, töményszeszt iszik vagy csak hallgat, és úgy csinál, mintha nem lenne gond – nos, az jó magyar ember.

Úgy tűnik, végre meg van, ki rontja el a magyar fiatalokat: nem az unalom, nem az iskolarendszer vagy a munkanélküliség – hanem a zenészek. Főként, akik kábítószerről énekelnek. Horváth László drogügyi kormánybiztos ugyanis megtalálta miért kábszereznek a fiatalok. Nem a kilátástalanság, a szegénység, a társadalom peremén táncolás miatt, hanem a dalszövegek tehetnek róla.

Szerencse, hogy 50-60 évvel ezelőtt a zeneipar megkímélte ettől az ifjúságot, hisz ha nem így lett volna, bizonyára kipusztult volna az emberiség a mértéktelen kábítószer-fogyasztástól. Most meg…Ahelyett, hogy a gyerek a

Mélyen hallgat a csepeli bűncselekményekről, balesetekről, tűzről, dráguló termékekről, megélhetési nehézségekről, a csepeli hétköznapokról, közéleti vitákról a csepeli közpénzből készített és terjesztett, önkormányzatinak mondott, valójában kerületvezetői lap. Ennek ellenére, ami a Csepeli Hírmondó július 30-án megjelent idei 15. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

     Egy komoly téma szerepel lapban (a csepeli HÉV ügye), ez is lényegében ismétlés, hiszen a megelőző számban már szerepelt a téma. A többi, aktuálisnak szánt írás is kevés új információt ad az olvasónak. A programismertetések, reklámok, hirdetések száma azonban nem csökkent. Ami viszont nem fért bele a lapba

> az, hogy ebben az időszakban tartották meg – teljes titokban, a KIMBA Hollandi úti telehelyén, az orosz-amerikai birkózómeccset, amely negatív visszhangra talált a magyar média több orgánumában; 

> több, jelentős tűz volt Csepelen. A volt Csepel Művekben, a Terelő utcában egy 300 négyzetmétere csarnok teljes terjedelmében kiégett, míg a Tinódi utcában kigyulladt egy ~ 25 négyzetméteres, összehordott szemétlerakat;

> halálos baleset volt július 21-én a Szent István utcában, nyugdíjast ütött el egy személygépkocsi.   

    Hogy ezen a nyáron mi foglalkoztatja a csepelieket, hogyan viselik az utóbbi napok sokszor szélsőséges időjárását, hányan tudtak elmenni, rövidebb vagy hosszabb időre nyaralni, pihenni, mindez a közérdeklődést kiváltó hírhiány ellenére nem fért bele a lapba.

Véleményünk a lap néhány írásáról:

A kormány szerint nincs válság, csak gyenge évkezdet. A gond csak az, hogy ez a „gyenge évkezdet” már vagy fél éve tart. Az év elején még 3,6 százalékos növekedést vizionáltak, aztán jött a tavasz, és ez leesett 2,5-re, most meg nyár közepére már csak 1 százalék a hivatalos jóslat.

Ami különösen szép, hogy közben új cél is van: 2026-ra meglesz a 4 százalékos növekedés. Isten bizony! Most már tényleg!

A kormány szerint nincs válság, csak gyenge évkezdet. A gond csak az, hogy ez a „gyenge évkezdet” már vagy fél éve tart. A Kádár-rendszer utolsó évtizedében is bármi áron fenn akarták tartani az életszínvonalat, miközben a gazdaság nem termelt eleget, ezért szépen eladósodtunk nyugat felé. Most ugyanez történik, csak kelet felé. A szöveg ugyanaz: most nehéz, de jövőre beindul.

A problémák ismertek: gyenge ipar, gyenge mezőgazdaság, alacsony beruházás, nulla

Miért hagyják ezt a cirkuszt működni másfél évtizede a Szent Imre téri hivatalban? A jelenlegi kerületvezetők és a rezsibiztos helyi emberei  végre mikor hajlandók felismerni azt, hogy az elmúlt 15 év széthúzása, kétszemélyes politikai vircsaftja, hibás stratégiai döntései végzetes lejtőre taszították Csepelt? A kerület fejlesztése valós társadalmi, gazdasági, politikai együttműködést igényel a csepeliekkel!

Folytatódik a csepeli Gubacsi híd felújításának másfélévtizedes kálváriája. Kedden a Népszava közölt hosszabb cikket, Gubacsi híd: se idő, se pénz címmel. Szalai Anna írásának a híddal kapcsolatos lényegét már az alcím is kifejezi: „A Csepelre átvezető átkelőn a korrózió összes formája fellelhető, legfeljebb néhány évig üzemeltethető újjáépítés nélkül. Addig buszok viszik át a gyalogosokat.” 

    A témáról a fővárosi klímavédelmi, közlekedési és városfejlesztési bizottság, hétfői ülésén tájékoztatót hallgatott meg, amiből kiderült, bár nagyon indokolt lenne, nincs pénz a 800 milliós felújításra, amit egyébként is csak a mellette lévő hídtól északra tervezett új vasúti híd megépítése után lehet elkezdeni. A most ~ 44 milliárdosra tervezett híd megépítése csak 2029-re várható, bár még a tervezői tender sincs véglegesítve, mert