A svéd akadémia szerint látomásos életmű ez, de valójában inkább prófécia: arról, hogyan zuhanunk mi, emberek, az általunk épített világ romjai közé, miközben tovább beszélünk, gondolkodunk, remélünk. Krasznahorkai nem a végidőket írja meg, hanem a túlélést a végidőkben. És talán ezért érthető mindenhol: mert az emberiség ma már közösen lakik ebben a leépülő, zajos, mégis gyönyörű világban.
A Svéd Királyi Akadémiától 2025 irodalmi Nobel-díját Krasznahorkai László kapta. Egy magyar író, aki az apokalipszisből épített univerzumot, most hivatalosan is a világirodalom legnagyobbjai közé lépett.
Van ebben valami mélyen megható, és a szó legjobb értelmében véve hihetetlen. Hogy a világ megérti, amit mi is csak botorkálva próbálunk: azt a sötét derűt, azt az apokaliptikus iróniát, amellyel Krasznahorkai megírta a pusztuló falvakat, az elveszett lelkeket, az emberi értelem végső határait.
Krasznahorkai mondatai azokhoz szólnak, akik
Vagy fogalma sincs a durcás Gulyás Gergelynek, hogy miről beszél, vagy nagyon is jól tudja, és tudatosan vezet félre mindenkit
Vigyázat, most egy visszatérő csepeli álomról lesz szó! Kijózanító az álom és a valóság közötti különbség, pedig volt és részben még ma is van realitása a hét évtizede még fantasztikusnak tűnő terveknek. 1955-ös őszi cikkből idézünk: „Csepelről utasunk Budafokra megy át — gondolatban a leendő Csepel—Budafoki hídon, a hídfőnél a már épülő albertfalvai új lakóteleppel találkozik.” A tíz éve újra felvázolt tervek mint annyi más, a legjobb esetben fiókok mélyén várják a feltámadást vagy végleg semmivé lettek. Hetven éve azonban még így írtak le egy fantasztikus csepeli utazást a Magyar Építőművészet című folyóiratban:
„Tegyük fel, hogy utasunk korszerű, új közlekedési létesítményünkre a csepeligyorsvasútra száll és kiutazik a magyar munkásság fellegvárába, Csepelre. Mit látnak ott?
A hatalom csúcsán levők már a látszatra sem ügyelnek. Balog Zoltán református püspök, az államfői kegyelmi döntés sugalmazója beszédet mondott a Magyarországi Református Egyház konferenciáján. Leszögezte: nem érez lelkiismeret-furdalást, hiszen Novák Katalin helyes lépéséből csak az ellenzéki média fabrikált „ügyet”. A konferencia levezető elnöke megkérdezte, van-e újságíró a teremben.
A polgármester kijelentése: „…a csapatából szinte mindenki a civil szférából érkezett, politikai háttér és tapasztalat nélkül.” – Borbély Lénárd állítása – na, hogy is mondjuk – félrevezető, hamis. Ő maga és Ábel Attila a kirúgásáig Fidesz-KDNP tag volt, Kovács Dávid Attila és Tóth Sándor 2019-ben az ellenzéki pártokkal kötött megállapodásuk alapján, ellenzéki jelöltekként lettek képviselők, majd azonnal beléptek a Fidesz-frakcióba. Pákozdi József korábban tagja volt a Jobbiknak, majd a Bucka Szövetség jelöltjeként lett képviselő, s ő is csatlakozott a Fidesz frakcióhoz. Tehát mindegyikük komoly politikai háttérrel és tapasztalattal rendelkezett. Ilyen pedigrével „frissen és őszinte elköteleződéssel” léptek be a Borbély által létrehozott civil csapatba. Így lettek 2024-re civilek.
Gulyás miniszter kapott egy üzenetet, amelynek a küldője azt állította, hogy sosem látott akkora visszavárást, mint ami Varga Judittal kapcsolatos.
A Csete Balázs 15. szám alatti ingatlanban (képünkön) hét évnyi huzavona, több furcsa fordulat után most egy csepeli egészségház, felnőtt és gyermek tüdőgyógyászati rendelőintézet kialakítására készülnek a „független” kerületvezetők. Igen ám, de ott jelenleg a Csepel Galéria és a Városkép Kft. működik. Mi lesz a sorsuk, hol kapnak helyet, mennyibe kerülhet az új helyszín/helyszínek kialakítása és mikor lesz kész a többször beígért új egészségügyi létesítmény, benne végre az új tüdőgondozó központtal?
Tíz éve már nincs közöttünk Göncz Árpád (1922-2015), a rendszerváltás utáni Magyarország első köztársasági elnöke. Manapság a politikusok többségéről – a megveszekedett rajongókon túl – inkább rosszakat gondolunk. Néha túlzunk is ebben. Talán, mert kevés a jó példa. Éppen ezért kell Göncz Árpádra és az ő életművére büszkének lennünk, felidéznünk: Lehet így is.
„Nemsokára újra lesz Csepp TV - többek között erről is döntöttünk a legutóbbi rendkívüli testületi ülésen” Ezt maga Borbély Lénárd fideszes polgármester jelentette be még 2018. július 14-én a helyi internetes közösségi oldalon. Azt már mi jelentjük olvasóinknak, hogy a televíziós műsorsugárzást azóta sem oldották meg az időközben „függetlenné vált” kerületvezetők.
Semjén Zsolt kérdezze csak meg Donáth Annát és a volt képviselő több társát, milyen könnyű is az ilyen karaktergyilkos mocskot levakarni. Őket pont önök rágalmazták meg a legocsmányabb, legszemetebb módon, a képviselő úr pedig finom mosolyával tapsikolt hozzá. Szóval öt-hat év, és már nem fogják az utcán a háta mögött suttogni, hogy a Nemzet Zsolti Bácsija. Fogja fel úgy, hogy a vártnál kissé korábban, már ideát elkezdődött a purgatórium.
A 2010-ben bekövetkezett vezetőváltás egyben szemléletváltást is jelentett Csepel kapcsolati politikájában. A kormányzat által erőltetett határon túli magyarlakta területekkel való kapcsolatfelvétel eleinte visszaszorította, majd megszüntetett több sikeres külföldi kapcsolatot is. A korábbi két erdélyi testvérvárosi együttműködés helyett székelyföldi testvérvárosokat kerestek, favorizáltak, miközben a finnt, a németet, a horvátot és az EU-t leépítették.
A Fidesznek elég volt bő fél nap arra, hogy felépítse az államellenes összeesküvés drámáját. Semjén Zsolt nemkívánatos parlamenti megszólalása kényszerpályára helyezte a kormányzatot: a Finkelstein-labor ennek megfelelően munkába lendült. Hiszen ennek már fele sem tréfa; Semjén magára és hatalomra borította a Szőlő utca-ügyét – vajh hogyan lehet ebből kimenekülni.
Nagy csata van kialakulóban az MLSZ és a szurkolók között, miután a szövetség bejelentette, hogy keményen büntetni fogja a pályára nem illő rasszizmust és verbális durvaságot.
A Szabadság-szobor talapzatára került kereszt – ahogy az lenni szokott – pár hétre felkavarta az állóvizet, de mára csak a nagy csönd maradt.
Csepelen már régóta utca, tér vagy iskola viselhetné Zsurzs Éva nevét. De ha eddig elmulasztották valamelyik közintézmény, közterület átnevezését a kerület vezetői, ha valamikor, akkor ezt az idén pótolhatták volna, hiszen néhány nappal ezelőtt, szeptember 29-én volt száz éve annak, hogy megszületett Zsurzs Éva (1925-1997) Kossuth-díjas magyar filmrendező, érdemes
Azt állította Orbán Viktor, hogy „ha a politikusok azért akarnak fegyverrel járni, mert fenyegetik őket, akkor nekem például ágyúval kéne járni”.
Feledékenység vagy valami más? A köszönet a fejlesztési lehetőségért elsősorban nem az Orbán- kormánynak járt volna. A kerületvezetők mégis neki hálálkodtak, pedig mások is megtették a magukét a csepeliek érdekében
Azt az ötletüket, hogy kopottas szekrényét mostantól vonszolná már el mindenki a „közeli” hulladékudvarba, még épp sikerült kisiklatni. Ám most itt volt az abszolút borítékolható sztrájk és újra utcán a szemét.
Mármint a gyilkossághoz nem kell sem kés, sem pisztoly. Az egészségügyi intézményekben – rendelőkben, kórházakban, kórtermekben –, amelyekben jártam az elmúlt években, nemigen volt kézfertőtlenítő folyadék a folyosókon, vécépapír, folyékony szappan, törlőpapír vagy kézszárító a mellékhelyiségekben. Kórházi fertőzés?