„Kardinális kérdés például a közbiztonság ügye…” Ezt Borbély Lénárd polgármester jelentette ki abban a CSH-s interjúban, amelyben főként saját egy évnyi munkáját minősítette, leginkább dicsérte.
Tavaly ősszel az új csepeli képviselő-testület, átszervezte a témával foglalkozó egységeket, növelte létszámukat. A lakosság biztonságérzetének jelenlegi helyzete azonban egyelőre nem ad okot a polgármesteri szövegből kiolvasható elégedettségre. Sőt, idézve
Történelmet írt Menczer Tamás (képünkön): alighanem ő az első kormánypárti politikus, akit saját körzetének településéről, Pilisborosjenőről eltanácsoltak, hogy mindenkinek jobb, ha inkább nem tart beszédet egy nemzeti ünnepen. Ami eleve mélyütés, mivel a „béke” szót napi ötszázszor emlegető Menczer Tamásról látta úgy a polgármester, hogy „megosztottság-növelő hatású”.
Ráadásul duplán fáj a pofon, ha az embernek az övéi adják: Pilisborosjenő - németül „Weindorf” - kifejezetten büszke a sváb hagyományaira, a szintén sváb származású Menczer pedig a magyar-német társadalmi kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkár.
Menczer válaszából kiderül, hogy a weindorfiak (pilisborosjenőiek) jól ítélték meg őt.
Menczer ugyanis előbb igazi fideszes-döbrögista lendülettel előadta, hogy minden fejlesztést ő, a környék Isten által rendelt kegyura adta a községnek, majd valamivel később egy magához képest is ziláltabb videójában megígérte a jenőieknek: leshetik, hogy ezután egy petákot is kapnak. Ami persze a
Ingyen és bérmentve lemondott az önkormányzat az Ady Endre u.- és Jókai u. által határolt nagyobb építési telekről, illetve az azon létesülő ingatlanok elővásárlási jogáról a legutóbbi képviselő-testületi ülésen.
A 8. napirend, 94. számú előterjesztése szerint a vállalkozó 223 lakásos társasházat kíván létesíteni, ami jelentősen befolyásolja majd az ottani városképet, a parkolási, közlekedési, infrastrukturális körülményeket.
A kérdés csak az, hogy
A közbeszéd orvlövészei eddig csak a közoktatás proletárjaira alkalmazták a maradékelvet, miszerint csak abból lett tanár, aki magasabb beosztásban nem felelt volna meg – hiszen a pedagógusokkal ellentétben a most megsértett háziorvosok alkalomadtán érzékeny pontjukon markolhatták volna meg azokat, akik ily módon rágalmazták meg őket.
Állami minimum volt mindeddig, hogy a közoktatás munkavállalóit képzettségüknek, felelősségüknek, munkaterhelésüknek megfelelő díjazás és tisztességes munkakörülmények híján az erkölcsi megbecsülés hangzatos szóvirágözönével fizették ki.
A pedagógusokra éppen azért lehet szép szavakkal hatni, mert
Véget ér a nyári időszámítás, holnap, október 26-án, vasárnap hajnali 3-ról 2-re kell visszaállítani az órákat.
Míg tavasszal előre, addig ősszel visszafelé állítjuk az óramutatókat, ezért egy óra alvást ajándékba kapunk. Kevésbé örömteli azonban, hogy hamarabb kezd majd sötétedni.
Évek óta vita tárgya, hogy az energiamegtakarítás szempontjából számít-e egyáltalán az óraátállítás, de eddig nem történt érdemi változás – most azonban újra azt ígéri az Európai Bizottság, hogy eltörlik a nyári időszámítást.
Vagyis esélyes, hogy a tagállamok nyomására 2026-ban vagy a következő évben végre már elmarad a
Megállnék Orbán Balázs gondolatánál, miszerint Hatvanpuszta ügye lezárult. Vagyis, nincs Hatvanpuszta ügy. Nono. A Schadl-ügy sem zárult le, a Pegazus-ügy sem, most meg sötét fellegek gyülekeznek, pedofil-ügyben semmi előrelépés.
Tartalmilag, stílusában is Zuschlag János ötlik emlékeztebe, akit azzal vádoltak, hogy civil szervezetek közbeiktatásával szabálytalanul használt fel a költségvetéstől, a Fővárosi Önkormányzattól, a Táncsics Alapítványtól és az Európai Uniótól pályázatokon elnyert támogatásokat.
A gyanúsított az újságíróknak az első meghallgatást követően azt mondta, „Nincs Zuschlag-ügy!”. Aztán először tizenegy év börtönbüntetésre ítélték, amit a
Az önkormányzatinak nevezett 21. kerületi lap 15 éve következetesen nem ír arról, hogy mi a véleménye az itt élőknek napjaink társadalmi, politikai eseményeiről, a megélhetésüket befolyásoló gazdasági helyzetről vagy az inflációról és arról sem, hogy mi foglalkoztatja a csepeli közéletet.
Ami a Csepeli Hírmondó október 22-én megjelent idei 20. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket.
Október 12-én volt 15 éve, hogy az önkormányzat újonnan megválasztott képviselő-testülete Borbély Lénárd frakcióvezető javaslatára, megszüntette a Csepp TV Kft. által hetente kiadott CSEPEL c. kerületi közéleti lapot. A következő testületi ülésen pedig, Ábel Attila alpolgármester előterjesztését elfogadva, döntött a Csepeli Hírmondó c. önkormányzati lap létrehozásáról.
A következő, a 2011-es évben már csak
Negyvenmillió forintért vásárolt háromezer-háromszáz bértapsolót a közmédia. Erről jut eszembe: ha én lennék a felcsúti Puskás Akadémia elnöke, igencsak kapaszkodnék a székembe. Most elmondom, hogy miért.
Nincs új a Nap alatt.
Amikor valaha Franciaországban dolgoztam, éppen az idő tájt érkezett új elnök a Strasbourgi Futballklub élére. A derék honfi egészen addig sportminiszter volt Párizsban, amíg ki nem derült, hogy a francia köztársasági elnök egy stadionban tartandó beszéde nagyjából a kutyát se érdekli.
A miniszter úr a kínos helyzetet akként oldotta meg, hogy megtöltötte a széksorokat közpénzen felfogadott bértapsolókkal. Simán megúszta volna a dolgot, ha
Az első csepeli áldozatokat itt érték a halálos lövések. A kerület történelmi terei, utcái, üzemei az itt élt és a ma is itt élő csepeliekkel együtt sokat tudnának mesélni 1956 októberi, novemberi napjairól. Az archív felvételen a 69 évvel ezelőtti Tanácsház (korábban és ma is Szent Imre) téri ostromállapot egyik pillanata látható a volt pártháznál és a vele egy épülettömben lévő hadkiegészítő parancsnokságnál (ma a kormányablak székhelye).
A következőkben változtatás nélkül közlünk részletet Dr. Bolla Dezső csepeli helytörténész mai napig egyedülálló tanulmányából.
A helyszín Csepel, egykori község, nagyközség, város, hat éve Budapest XXI. kerülete. Az időpont: 1956. október 23., 24. és 25.
Dr. Bolla Dezső így idézte fel a 68 évvel ezelőtti napok történéseit:
1956. október 23-án hat órakor a csepeli gyárban a reggeli műszak megszokottan kezdődött.
Délelőtt azonban az Eötvös Lóránd Tudományegyetem és a Műszaki Egyetem hallgatóinak küldöttsége jelent meg a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságán. A gyári munkás ifjúsággal kívánták felvenni a kapcsolatot az összefogás és a
Így kezdődött Budapesten 1956. október 23-án, azon a kedd délutánon: békésen, bizakodva, bátran, szervezetten, kart, karba öltve...
Tamási Lajos (1923.01.01., Nagykónyi - 1992.11.26., Budapest) József Attila-díjas költő, a Csepeli Munkásotthon legendás Olvasó Munkás Klubjának egykori vezetője, későbbi névadója, a Csepel újság irodalmi mellékletének szerkesztője. Ő írta az 1956-os forradalom egyik legismertebb versét:
Ne szépítsük: október 23-a ma csak hivatalosan nemzeti ünnep Magyarországon, de valójában nem az, mert csupán a nemzet egyik fele ünnepli tiszta szívvel. Abban, amit az Orbán-rezsim hangadói és véleményformálói gondolnak meg időnként mondanak is róla, nincs, és soha nem is lesz nemzeti konszenzus - márpedig nemzetként ünnepelni csak azt lehet, amiről azonosan gondolkodunk. Arra, hogy a forradalom évfordulója újra a szabad, a gyarmati igát nem tűrő Magyarország születésnapja lehessen, még egy kicsit várni kell: talán a 70. évfordulót már közösen ünnepelhetjük.
Melyik az igazi? „Emlékezzünk együtt 1956 hőseire, akik példát mutattak bátorságból és hazaszeretetből” – ezt mondja a kormány a 69 évvel ezelőtti forradalomról. Pontosabban: ez az az álláspont, amit az évforduló napján mindig elővesznek és gondosan leporolnak, majd az ünnep elmúltával visszarakják a naftalinba a díszmagyar mellé.
Év közben ugyanis az a másik, Orbán Balázs-féle hitvallás
Büntetés jár a szabálytalannak minősített kukatárolásért január 1-től - adta hírül a kerületvezetők egyesített sajtó szakasza. A csepeli közösségi médiában sok dühös bírálatot kapott ez az intézkedés, mondván, választott vezetőink nem voltak hajlandók egyeztetni a lakosokkal és nem is vették figyelembe az évtizedekkel ezelőtt épült lakótelepi házak sajátos helyzetét, és nem válaszolnak a lakossági kritikákra, javaslatokra sem.
A hivatalos felhívásban olvasható szöveg nem egyértelmű, nem tisztázza pl. a zárt tároló, valamint a tároló kialakításának fogalmát, formáit, illetve a közterület-használati hozzájárulás feltételeit: „A hulladékgyűjtő edények állandó közterületi elhelyezése díjmentesen akkor lesz lehetséges, ha azokat
Most bepillanthatunk műhelytitkaikba is. Egy különösen riasztó családi drámát készülnek színre vinni. Visszahoznák az épp általuk kinyírt, ki tudja, ki helyett bűnbaknak kiszemelt Varga Juditot, legalábbis erős nyomást fejtenek ki rá ennek érdekében. Az csak mellékhaszon, hogy a Vargát kritizáló Lázárt pukkaszthatják vele (a fák nem nőnek az égig, ugyebár, mindig jön egy lombkoronasétányos vállalkozó, baltával). Az is, hogy újra lenne okos, szép nő a vezérkarban, Szentkirályi Alexandra eszerint kiesett a szereplőválogatón.
Ha lúd, legyen kövér! Annyira jó érzés volt, hogy mind együtt örültünk Krasznahorkai László nagyon is megérdemelt Nobel-díjának. A kormánynak is elhittem, hogy örül, akkor is, ha Krasznahorkai sötét világa nem felel meg igazán a hivatalos irodalmi kánonnak, mely szerint, mint a legilletékesebb, a kulturális miniszter, leszögezte: „A világ legjobb dolga magyarnak lenni”. Új Nobel-díjasunknál ez azért nem maradéktalanul igaz minden pillanatra, hogy enyhén fogalmazzak.
Krasznahorkai mondatai meglehetősen távol állnak a „Piros lett a paradicsom, nem sárga” világképétől. Ez természetesen nem baj, ízlések különböznek, kinek Krasznahorkai vagy más írótársa, kinek a paradicsom, attól még a kormányszívek is megdobogtak. Kicsinyes dolog volna ezt kétségbe vonni, az
Ezzel a képpel büszkélkedett saját fb-oldalán a kerületvezető néhány éve. Hamarosan újabb hasonló fotóval gazdagodhat az albuma.
Október utolsó szombatján Csepel többpontján ismét ingyen krumplit és hagymát osztogat a „független” Borbély Lénárd polgármester és „független” csapata Most hét helyszínen jelenhet meg a valószínűleg több ezer sorban álló csepeli rászoruló előtt, mosolyogva, két, felemelt kezében, egy-egy zsák krumplit és hagymát tartva.
Megértjük azokat, akik valóban rászorulnak a két zsák tartalmára, megértjük, mert tudjuk, a 15 éve hatalmon lévők gazdasági politikája eredményeként jelentősen megnőtt a különbség a társadalom gazdag, luxizó része és szegénységbe sodródott honfitársaink életszínvonala között. A legfrissebb kimutatás szerint a szegénységgel és társadalmi kirekesztettséggel sújtott lakosság aránya már 20 százalék, ami majdnem kétmilliós
Ha meg kellene tippelnem, a futballközvetítések mellett mi lehetett Orbán Viktor kedvenc műsora gyermek- és ifjúkorában, elsőként a szovjet Mindent tudni akarok! című alkotást jelölném meg. Negyven felett bizonyára sokan emlékeznek még a szovjet ismeretterjesztő sorozatra, melynek főcímében egy úttörő fiúcska érkezett egy rakétával, s egy bazi nagyot rásózott egy dióra, azt kiabálva: Ja hácsu vszjo znaty! Azaz: mindent tudni akarok!
A kölyök kíváncsiságának hamar meg is lett a böjtje, ugyanis, bár a dió elméletben a tudást szimbolizálta, a valóságban a szerkesztők úgy vélték, a gyerekek olthatatlan tudásszomja kielégíthető a Szovjetunió emberi távlatban kurta történelmének részletes, elsősorban a háborúkra fókuszáló bemutatásával, legalábbis erre utalt a piros nyakkendős kiscsávó katonai harsonás és zordon arcú, sarló-kalapácsos zászlót lengető társa.
Namármost Orbán rendre bizonyítja, az egyre leharcoltabb fiatal demokrata külcsíne mögött a kis diótörő pionír bújik meg, legalábbis erre utal, hogy
Van egy kép, ami nemrég Csepelen, egy jedlikes ünnepségen készült, de ezt hiába is keresnék a kerületvezető fb-oldalán. A polgármester által közölt 25 fotóba ugyanis csak olyan lett beválogatva, amelyen a rezsibiztos nem szerepelt. Az utóbbi hetekben már-már úgy tűnt, hogy valami biztató fejlemény történt a tanító és tanítványa, vagyis az évek óta egymásra acsarkodó Németh Szilárd és Borbély Lénárd viszonyában, de lám ez csak hiú ábránd.
A két főember többször közösen vett részt egy-egy programon, és már kézfogásra is sor került. Borbély úr mintha kibékült volna a Dél-Pesti Tankerületi Központ Németh által favorizált vezetőjével, s pl. a Kölcsey felújítása kapcsán még el is ismerte munkájukat. Ráadásul a polgármester rendre népszerűsíti, elsősorban a Csepeli Hírmondóban a Fidesz és Németh Szilárd országgyűlési képviselőjelöltjét, Király Nórát.
A Fidesz országgyűlési képviselője, a Fiatal Családosok Klubja alapítója, kétszeres miniszteri biztos, a XI. kerület volt fideszes alpolgármestere, tehát élvezi Borbély támogatását, annyira, hogy
Milyen jól hangzik majd, ha megvalósítják a javaslatot: "Mészáros Lőrinc a Duna gyöngyszeme". "Mészáros Lőrinc 5. kerületében élek." "Mészáros Lőrincre remek kilátás nyílik a Várból." "Mészáros Lőrinc sokszínű és fejlődőképes, kulturális élete gazdag."
Két hír.
Az újabb 4,5 milliárd elkobzása veszélybe sodorja Budapest működését.
Szerintem van megoldás! Mostantól
Talányos fotó készült csütörtökön a Szent Imre téri hivatal tanácstermében. Ha valaki nem ismerte az előzményeket, akkor zord és kínos vallatásnak, kihallgatásnak vélhette a látványt. Valójában azonban sajátságos fogadó órát tartott Borbély Lénárd polgármester. Miért nem kaptunk részletesebb tájékoztatást a fogadóórán megjelentek számáról, a közérdeklődésre számot tartó kérdésekről és válaszokról azóta sem?
> A lakosságot a tervezett eseményről először Borbély úr október 9-én tájékoztatta, fb oldalán, majd 15-én a csepel.info is megjelentette a hírt, a Csepeli vagyok nyilvános csoport fb oldalán. Elhallgatta viszont az önkormányzat két hivatalos fóruma, a csepel.hu és a Csepeli Hírmondó. Miért? Lehet, valamiért nem akarták, hogy a hír több érdeklődőhöz is eljusson?
> Az október 9-i tájékoztatót a polgármester az őt jelölő civil szervezet emblémájának a kép jobb sarkában elhelyezésével reklámozta. Ezek szerint úgy érzi, hogy pártonkívüliségét szükséges folyamatosan hangsúlyozni? Önmagának vagy a csepelieknek?
> A közölteket olvasva kérdezzük,
Festetics Tasziló hercegnek Keszthelyen eszébe sem jutott azt állítani, hogy ez nem kastély, pláne hogy nem az övé, hanem az édesapja mezőgazdasági üzeme lenne. A hercegék a kastély, a fenékpusztai majorságok és üzemek mellett iskolákat is alapítottak, és fenn is tartották azokat. Előbb egy elemit, majd egy gimnáziumot is, hogy a végén létrehozzák a Georgikont.
Pusztán jártunk a héten. No nem Hatvan-, hanem Fenékpusztán. Láss csodát, nem találtunk ott orangerie-t, se elmélkedősétányt. Nem volt ott se könyvtár, se steak-előkészítő konyha. Nemhogy tucatnyit, de egyet sem láttunk díszes kádakból, és fürdőmedence se volt az udvaron.
Ellenben láttunk mintaszerű istállókat lovaknak, borjaknak, ökröknek. Volt ott
Molnár Rudolf, a Csepel Művek Transzformátor Gyárnak volt évtizedeken keresztül legendás igazgatója. Sokan emlékeznek rá úgy, hogy akinek tudott, segített. Ezt folytatta nyugdíjasként is. Ő azon kevesek közé tartozik, akiktől a mese is igazság! Ezért mindenkinek érdemes figyelni rá
Rudi bácsi mesél. Szeretné ugyanis, ha az emberek Csepelen is örülnének és tanulnának verseléséből. Azért, mert Rudi bácsi közel a kilencvenhez, egész életében azért dolgozott, hogy az emberek örüljenek és tanuljanak!
Korábban Rudi bácsi nem volt ám Rudi bácsi! Igazgató úr volt, vagy
A kocsmárosok józan paraszti ésszel mindenre találnak megoldást
Magyarország Kormánya (pontosabban Orbán Viktor) küldött a nyugdíjasoknak 30 000 forint értékű vásárlási utalványt, amit kizárólag hideg élelemre lehet beváltani. Cserébe nyilván sok-sok szavazatot vár idős honfitársaitól.
Csak hát a miniszterelnök kissé elszámította magát. Sokkal nagyobb lehetőség volt ebben az akcióban, de
