Jól jegyezzük meg Ábel Attila (Fidesz-KDNP) csepeli alpolgármester első mondatát az általa jegyzett, november 4-én sürgősségi indítványként benyújtott pár soros előterjesztésből: „A kerületben élők pontos tájékoztatása, informálása elengedhetetlen.”
Ez egy kulcsmondat. Nem csak azért, mert ezzel vezeti fel azt, amiről az önkormányzat hivatalos honlapja így számolt be: „Csepeli Hírmondó címmel, havonta 32.000 példányban megjelenő lapot alapított a testület. A 19 igennel, 1 tartózkodással elfogadott javaslat eredményeképpen már december hónap során a postaládákba kerülhet a Csepeli Hírmondó”
Az alpolgármesteri kulcsmondat azért fontos igazán, mert
árulkodó. Árulkodik szerzője kapkodásáról, zavartságáról. Kapkodó, mint a megalakult fideszes testület egyik első intézkedése, a korábbi önkormányzati lap, a Csepel újság megszűntetése. Zavart, mert érzi, hogy saját korábbi kijelentéseit kellene cáfolni. A nagy kapkodásban Ábel Attila nem veszi észre, hogy elárulja saját törekvéseit és a Fidesz csepeli szándékait. Neki(k) nem elengedhetetlen feladat a csepeliek tájékoztatása, csak egyszerűen, pőrén ELENGEDHETETLEN. Október 12. óta, ezt persze tudjuk, a Csú megszüntetése világosan megmutatta: bizony-bizony tényleg nem engedik (el) a pontos tájékoztatást. Oly annyira nem engedik (el), hogy azt sem lehet tudni, mi történik a Szent Imre téri polgármesteri hivatalban. Vasmarokkal őrzik az információkat. Ábel Attila szavaival élve az ő kezükben az információ, a hír ELENGEDHETETLEN. Nem is engedik, hogy az önkormányzati munkáról szóló hír a csepeliek közé jusson, még valamit megtudnak a végén…
Ábel Attilának azonban nyilván a saját korábbi hazugságaival a legnehezebb szembesülni. Október 12-én ő is megszavazta Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP) frakcióvezető javaslatát, amely szerint
„Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a Csepel Újság kiadását megszünteti.” Ez tehát Ábel Attila döntése (is). Ugyanez az Ábel Attila egy-két órával később:
„Döntés született: ideiglenesen megszüntetjük a Csepel újság kiadását.” -írta a kivégzésre ítélt újság utolsó számához leadott cikkében. A várható és be is következett felháborodásra számítva ugyanennek a cikknek a végén Ábel Attila így ígérget: „Gazdasági okokból, sok más kiadáscsökkentő intézkedéssel együtt, ideiglenesen megszűnt a Csepel újság. Amint lesz rá pénz, nem hetilapként, hanem ritkább megjelenéssel, nem pártpropaganda újság formájában, hanem valódi közéleti lapként vissza fog térni.” Még egy hónapot sem bírt ki ez az ígéret.
A magunk részéről azt már a Csepel újság megszüntetésekor sem vettük komolyan, amit a Fidesz határozott. E szerint:
A Csepp-TV Kft. a költségvetésében az újság kiadására elkülönített pénzeszközt az önkormányzat részére köteles visszautalni. A visszautalt összeggel a hiányt kell csökkenteni.
A saját döntésüket – hagyományaiknak és országos gyakorlatuknak megfelelően – a XXI. kerületi fideszesek egy hónapig sem vették komolyan, könnyedén átlépték azt november 4-én, a nemzeti gyásznapon. A képviselő-testület elé került előterjesztés szerint „Az első, decemberben megjelenő lap költségeit a Csepp TV Kft. a 2010. évi költségkeretéből biztosítja” Láthatjuk, szó sincs itt már hiánycsökkentésről vagy hasonlóról. Saját hazugságaikat pedig egy laza mozdulattal elintézik.
Az új önkormányzati lapot, a Csepeli Hírmondót ebben a hazugságfolyamban, a nemzeti gyásznapon hozták létre. Csak emlékeztetőül: a Csepel újság elődje, a Fogaskerék éppen 65 éve, a II. világháború okozta óriási károk helyreállítása, az ország és benne Csepel újjáépítése közben született meg. Hat és fél évtized alatt háromszor akarták megszüntetni, de mindig újjászületett a Csepel újság. A negyedik megszüntető dicstelen szerepére a Fidesz vállalkozott. A Csepeli Hírmondó az első, adventi számában szülőivel, olvasóival közölhet egy jó hírt:
a Csepel újság él.