"A Széchenyi tervben benne is van az ígért egymillió új munkahely.
Az a baj hogy tíz év múlva....Tíz év múlva már hol lesznek a mai ígérgetők? Annak az embernek, akinek ma vannak megélhetési gondjai, a tíz év múlva aktuakizálódó lehetőség semmilyen megoldást nem jelent. Még reménynek is harmat gyenge." Horváth Gyula, Csepel korábbi alpolgármestere írja ezt többek között saját blogján abban a cikkében, amit most a Csepel újság is megismertet az olvasókkal:

 Nesze semmi.

Nagy csinnadrattával bejelentette a kormány, hogy elkészült a Széchenyi Terv!
Igen sokan nagy érdeklődéssel vártuk, hogy végre írásban is rögzítésre kerüljenek azok a dolgok, amiket korábban megígértek. Elsősorban az egymillió új munkahely megteremtésének elképzelései keltettek különösen nagy várakozást. Azért ez a tétel a kiemelkedő, mert a dolgozó ember úgy gondolja, ha egészsége, meg munkája van, akkor már képes maga megoldani a gondjait.
A Széchenyi tervben benne is van az ígért egymillió új munkahely.
Az a baj hogy tíz év múlva.

Na ezzel meg mit lehet tenni?
Hát olyan nagyon sokat mégsem. Pestiesen szólva "el lehet sétálni a f.ba!"
Nem tudom, hogy miért tesznek ilyen dolgokat, magukat komolynak képzelő emberek?
Tíz év múlva már hol lesznek a mai ígérgetők?

Annak az embernek, akinek ma vannak megélhetési gondjai, a tíz év múlva aktuakizálódó lehetőség semmilyen megoldást nem jelent. Még reménynek is harmat gyenge. A tíz év egy dolgozó ember életének közel a negyedét teszi ki. Ilyen intervallumra ígérni, nem csupán felelőtlenség, hanem kőkemény átverés.
Úgy tudom, hogy egy ember hat napig bírja, étlen szomjan. Ennek az elcsigázott embernek megígérni, hogy fél év múlva bőven lesz élelme meg vize, és ennek örüljön, nagy marhaság! Több mint marhaság! Embertelen kínzás!
Ilyen esetben többet ért volna, ha nem mondanak semmi!