Elemzők szerint a korábbi évekhez nem hasonlítható forró ősz vár a kormányra. Az új alaptörvényhez kapcsolódó kéttucatnyi sarkalatos megalkotásán kívül ugyanis komoly ellenállásra számíthatnak a szakszervezetek, valamint az ellenzék részéről. Az önkormányzati törvény miatt ráadásul maguk a párttársak kezdhetik ki Orbán Viktort.
A Ház a január 1-jén életbe lépő új alaptörvényhez kapcsolódó mintegy harminc sarkalatos törvény közül eddig ötöt alkotott meg, azaz nagyjából kéttucatnyi még hátravan. A képviselőknek így az ősszel az új választási rendszer kialakítása mellett például az önkormányzati és az igazságszolgáltatási reformról is dönteniük kell, miközben az új munka törvénykönyvén kívül eléjük kerülnek majd az idei büdzsében keletkezett lyuk befoltozásához szükséges kormányzati intézkedések is.
A kabinet a tervek szerint a már említetteken kívül az ősszel terjeszti az Országgyűlés elé a közoktatási törvényt, a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló jogszabálytervezetet, és változhatnak a bírósági végrehajtással kapcsolatos előírások, a polgárőrségekre vonatkozó szabályok, a Széll Kálmánt Tervben és a Semmelweis Tervben foglaltak végrehajtása érdekében pedig az egészségügyi tárgyú törvények is.
A jövő évi költségvetésre vonatkozó törvényjavaslatot a kabinet október 14-én nyújtja be, a büdzséről a tervek szerint december 19-én dönt a parlament, míg az adótörvényekről november 7-én voksolhatnak a képviselők.
Gyömöre Máté a Magyar Progresszív Intézet elemzője szerint is kétségtelen, hogy az őszi parlamenti ülésszak lényegesen intenzívebb lesz a tavaszinál. Az új alkotmánynak köszönhetően számos sarkalatos törvényt kell elfogadni, de a Széll Kálmán-terv megvalósításához is sok döntés hiányzik még, nem beszélve a kisebb gazdasági növekedés okozta bevételkiesés pótlásáról.
"Ez utóbbi kettő (mivel elsősorban olyan intézkedéseket takar, amelyek közvetlenül is érinthetik az emberek pénztárcáját) alkalmas lehet arra, hogy a Fidesz népszerűségét kikezdje, míg a sarkalatos törvények, kiegészülve olyan kétharmados jogszabályokkal, mint az új önkormányzati törvény, vagy a köz- és felsőoktatás reformja inkább politikai viharokat kavarhatnak" - mondta.
Szerinte ugyanakkor kérdéses, hogy a feszes tempóban lesz-e idő arra, hogy egy-egy vitatott döntés elleni elégedetlenség "beérjen", ráadásul a figyelmet egy Gyurcsány Ferenc elleni eljárás is megoszthatja.
Gyömöre Máté szerint konfliktusokra a Fideszen belül is lehet számítani. Az önkormányzati reform például különösen érzékeny pont lehet, miután a legnagyobb kormánypárt képviselőcsoportjában számos polgármester helyet foglal, márpedig egyáltalán nem mindegy, hogy 2014-től, amikortól összeférhetetlen az országgyűlési képviselőség a polgármesterséggel (sőt, a kisebb parlamenti létszám miatt is sokan kiesnének a parlamentből) mekkora hatalommal rendelkezhetnek a településvezetők. Nem beszélve arról, hogy számos fideszes egyéni képviselő élhet majd át nehéz perceket akkor, amikor a megszorításokat kell elmagyaráznia választópolgárainak.
Ilyen helyzetben azt gondolhatnánk, hogy az ellenzék könnyű helyzetben van, azonban közjogi lehetőségeik továbbra is korlátozottak - húzta alá a Magyar Progresszív Intézet elemzője. Ráadásul egyelőre semmi jel nem utal arra sem, hogy e pártok közelednének egymáshoz, így a szétaprózottság továbbra is gátja az egységes fellépésnek. Ugyanakkor az új választási törvény - amennyiben valóban egyfordulós lesz, és a Fidesz nem hajlandó kompromisszumra - alkalmas lehet arra, hogy az MSZP-t és az LMP-t közelítse egymáshoz.
Az egyfordulós rendszer ugyanis azoknak a pártoknak kedvez, amelyeknek nincsen természetes szövetségese, mint a Fidesz, magyarul az ellenzék csak akkor lehet sikeres, ha már a voksolás előtt együttműködik, és erre választóikat is időben meg kell tanítani.
nepszava.hu
