Lopás miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz Gyurcsány Ferenc, amiért eltűnt 1984-ben írt szakdolgozata a Pécsi Tudományegyetemről (PTE). A volt miniszterelnök szerint ellenfelei el akarják távolítani a politikából, ezért vádolják plágiummal. (A legfrissebb információk itt.) Cikkünk végén közöljük a plagizálás cáfoló egyetemi tanár levelét.
Az mno.hu írja: Gyurcsány Ferenc szakdolgozati bírálatának és volt sógora diplomamunkájának összevetéséből a Magyar Nemzet nevet viselő lap szerint "egyértelműen kiderült, a szocialista exkormányfő plagizált". A Demokratikus Koalíció elnöke ellentmondások sorozatába bonyolódott. A Fidesz, a KDNP és a Jobbik arra szólította fel Gyurcsány Ferencet, hogy távozzon a politikai életből.
Gyurcsány Ferenc 1984-ben leadott tanárszakos diplomamunkája szinte minden ponton egyezik a volt sógorának, Rozs Szabolcsnak négy évvel korábbi dolgozatával – derült ki a Hír TV Célpont című műsorának extra, vasárnapi kiadásából, miután összevetették az exsógor diplomamunkáját és a volt MSZP-s kormányfő eltűnt szakdolgozatának bírálatát. A két dokumentum között csak annyi lehet a különbség, hogy Gyurcsány dolgozata rövidebb, mindössze 35 oldal, és leginkább csak a szőlészetről szól. Rozs Szabolcs pedig a 60 oldalas munkájában éppen a 35. oldaltól foglalkozik tételesen a borászattal.
A bíráló annak idején fel is rótta Gyurcsánynak, hogy a címválasztás ellenére a borászat kimaradt a dolgozatból: „…egységekbe foglalt résztémák sok szempontú elemzésen keresztül alkotják a tartalmában egésszé összeállt dolgozatot, amelyből azonban a címre vonatkozóan csak a szőlészetre nézve értékes, a borászatra kevés helyen és csak másodlagos utalásokat találunk”. Ami a hasonlóságokat illeti, a bírálat szerint Gyurcsány lírai bevezetéssel indít, ahogy a volt sógor is.
A bírálatot megfogalmazó adjunktus azt is kifogásolta, hogy az 1984-es gyurcsányi dolgozat csak 1978-ig tartalmazza a különféle termelési korszakok adatait. Nem csoda, miután Rozs Szabolcs 1980-ban diplomázott, és az ő munkájában épp 1978-ig szerepelnek konkrét adatok. Gyurcsány bírálata pontos oldalszám-hivatkozásokat is tartalmaz, amely szerint „a 11. és 12. oldalon ellentmondásosan ír a Balaton vizének mikroklímát befolyásoló hatásáról.” Érdekes, hogy Rozs Szabolcs dolgozatának a 11. és 12. oldalán is pontosan erről van szó, az ellentmondások pedig onnan származnak, hogy a volt sógor több szakértőtől is idéz a dolgozatban. A 13. oldalon a bíráló azt hiányolta, hogy Gyurcsány nem adott teljes képet a nyári csapadékmennyiségről. Az sem lehet véletlen, hogy Rozs Szabolcs a diplomamunkájában, pontosan a 13. oldalon ugyanazt a hibát követte el: csak a téli, tavaszi és őszi csapadék mennyiségét írta le, a nyári kimaradt. A bíráló felrótta azt is, hogy Gyurcsány nem ír arról, hogy az erősen lejtős területeken miként oldják meg vagy tervezik megoldani a talajvédelmet az erózió pusztító erejétől. Erre is megvan a magyarázat, hiszen Rozs Szabolcs sem fejtette ki ennek részleteit saját munkájában. Végül a volt sógor diplomamunkájának 29. oldalán a rezisztens fajták telepítésének tervéről van szó, és ám hiányoznak nála az adatok. Ez volt a gond a Demokratikus Koalíció elnökének dolgozatával is, a bírálat szerint ugyanis Gyurcsány a „Rezisztens fajták telepítésének tervét említi, csak arra nem utal / 29.old./, hogy mire lesznek rezisztensek ezek a fajták. /lisztharmat, peronoszpóra, filoxéra, stb./.” Nem csak Gyurcsány Ferenc bírálat által rekonstruált szakdolgozata és Rozs Szabolcs diplomamunkájának egyezése erősíti a plágiumgyanút a volt szocialista miniszterelnökkel szemben, meghazudtolta őt közben a volt sógor is.
Gyurcsány ugyanis a vasárnap megjelent Vasárnapi Hírekben úgy emlékezett a szakdolgozat készítésének körülményeire, hogy akkori felesége családjának balatonfüredi házában készült a szakdolgozatra, és ott a nyaralóban sok könyvet, prospektust és mindenféle anyagot talált a szőlészet-borászat témakörében. – Ezért választottam ezt a témát – tette hozzá. A Célpontnak Rozs Szabolcs azonban hangsúlyozta, a család sohasem foglalkozott sem szőlészettel, sem borászattal, ezért soha nem volt a házban semmilyen – Gyurcsány Ferenc által említett – prospektus vagy beszámoló. – Hazugság az egész, mert nem voltak szakkönyvek, nem volt se szőlőnk, semmink. Az, hogy én ebből írtam, az egy dolog. De hogy ott egy darab szakanyagot nem talált hozzá, az biztos. Sem szőlészettel, sem borászattal kapcsolatban – szögezte le Rozs Szabolcs a Hír TV-nek, hozzátéve, hogy a dolgozatot sem otthon írta, nem is lakott már ott. Csak a diplomamunka egy példányát adta az anyjának, az volt a polcon, ahol Gyurcsány Ferenc is elérhette a saját dolgozata elkészítése előtt.
A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke még a vasárnap esti Célpont Extra előtt, ahol a plágiumgyanú további bizonyítékairól számoltak be, politikai támadás áldozatának érezte magát. – A karaktergyilkossági kísérletekhez hozzászoktatott már a Fidesz az elmúlt tíz évben, voltam én már gyilkos, csalfa férj, de tolvajozták már a fiamat is. Az kívánják, védjem magam. Én bizonyítsam ártatlanságomat? Na, ezt a szívességet nem teszem meg vádlóimnak. Aki vádol, bizonyítson. Ha meg nem tud, akkor hulljon rá vissza a vád – nyilatkozta a Vasárnapi Híreknek a volt miniszterelnök, amikor még nem tudta, hogy dolgozatának bírálata és volt sógorának diplomamunkája a Hír TV birtokába került. Szerinte azért támadják, mert „Orbán bajban van, jönnek a brutális megszorítások és az új adók, azt hiszik, rátakarhatnak erre a már megszokott gyurcsányozással”. – Ez van, mindenesetre ez a lopáson kapott volt államfő megítélésén jottányit sem változtat. Miként az Orbán-rendszer elleni küzdelmemben sem fog vissza – fogalmazott Gyurcsány. További részletek az mno.hu oldalain
A Demokratikus Koalíció facebook oldalán egy pécsi egyetemi tanár nyílt levelét tette közzé. E szerint kizárt, hogy Gyurcsány Ferenc plagizált a szakdolgozat írásánál. A bejegyzés a következőket tartalmazza:
Én 1974 óta tanítok itt az egyetemen, illetve annak jogelődjénél a Tanárképző Főiskola Állattani Tanszékén. Abban biztos vagyok, hogy Gyurcsány Ferencnek volt szakdolgozata. Az is biztos, hogy nem másolhatta sehonnan, mert akkoriban ez nem fordulhatott elő. A természettudományi területen a témavezetővel együtt dolgozott a hallgató, így az szinte kizárt, hogy másoljon.
Az alábbiakban Majer József egyetemi tanár nyílt levelét közöljük.
“Mint magánember tanárképzős Gyurcsány Ferenc szakdolgozatával kapcsolatban hangsúlyozom, mint magán ember a következőket írhatom: Dr. Gersedi István dékánunk tévedett, mert ahogy látom Gyurcsány Ferenc nem biológiából, hanem technikából írta a szakdolgozatát. A témavezetője (dr. Rizner Dezső) ugyan is a Technika Tanszék vezetője volt. A Dékán úr, jóval később került hozzánk, így az adott ügyben nem is lehet tájékozott. Jól ismertem a kollégát. Egyébként, amikor a fent nevezett hallgató nálunk tanult, akkor nem is volt Biológia Tanszék, hanem Növénytani és Állattani Tanszéken oktatták a biológiát. Én 1974 óta tanítok itt az egyetemen, illetve annak jogelődjénél a Tanárképző Főiskola Állattani Tanszékén. Abban biztos vagyok, hogy Gyurcsány Ferencnek volt szakdolgozata. Az is biztos, hogy nem másolhatta sehonnan, mert akkoriban ez nem fordulhatott elő. A természettudományi területen a témavezetővel együtt dolgozott a hallgató, így az szinte kizárt, hogy másoljon. Ahogy a téma címét látom, valószínűleg nem kísérletes témája volt a tanárjelöltnek, hanem szakirodalmi feldolgozást, esetleg helyszíni adatgyűjtést végzett. A feleségem is tanította. Szorgalmas és ambiciózus hallgató volt, és az átlagnál érdeklődőbb.
A Technika Tanszéken lehet, hogy meglesz a szakdolgozat, bár azóta immár 3. szervezeti felállásban vagyunk (1. Tanárképző Főiskola, majd ebből a Janus Pannonius Tudományegyetem, majd az Pécsi Tud. Egyetem). A szakdolgozatokat akkor a tanszékek könyvtárában helyezték el, de nem kellett nyilvántartásba venni! Így azon sem csodálkoznék, hogy a többszöri átalakulás során selejtezték volna, vagy egyszerűen elkallódott. Mint párton kívüli oktató kijelentem, hogy rám soha senki, semmilyen nyomást sem gyakorolt annak idején bárkinek a jegye ügyében, de még csak célzást sem tettek erre. Ilyet a feleségem sem tapasztalt.
Szíves tájékoztatásul
Dr. Majer József
egyetemi tanár,
PTE TTK Környezettudományi Intézet
Ökológiai és Hidrobiológiai Tanszék”
