Hozzátette: a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap tavalyi beszámolója szerint a vagyonkezelés során az értékesített részvények és más értékpapírok eladásakor 18,4 milliárd forintnyi vagyoni hátrány érte az alapot, és azon keresztül minden magyar állampolgárt.

Mint mondta, a beszámolóból kiderül, hogy 607,6 milliárd forintnyi értékpapírt értékesítettek, és ebből 589,2 milliárd forintnyi bevétel keletkezett. A különbség szerinte abból adódhat, ha nem túl körültekintően, hanyagul vagy akár szándékosan árfolyamon alul értékesítették a vagyonelemeket.

A képviselő beszámolt arról is, hogy a pénzeszközök átutalása a költségvetésbe és a nyugdíjalaphoz több részletben történt, az utolsót 2011. december 23-án utalta át az adósságkezelő. December 30-án a nyugdíjalap ebből több mint 70 milliárd forintot túlfizetés címén visszautalt az adósságcsökkentőnek, vagyis ezen pénzeszközökre nem volt szükség a törvény végrehajtásához. Szerinte emiatt még inkább gyanút vet föl, miért akkor értékesítették az értékpapírokat, amikor még a névérték szerinti árat sem kapták meg értük.

Hangsúlyozta, az adósságkezelő alap létrehozásáról szóló törvény kimondja, hogy az alapkezelő elsődleges feladata a vagyon megvédése, megőrzése, gyarapítása. Az MSZP ezért arra vár választ a rendőrségtől, kik hozták meg az értékpapírok értékesítéséről szóló döntést, és ennek előkészítése során létezett-e olyan dokumentum, amiből előrevetíthető volt a vagyonvesztés.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az elvesztett összeg mintegy nyolcszorosa annak, amit idén a kormány kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére fordít.