Bárány Tibor, a 21. kerületi Hírhatár főszerkesztője Hogyan csatlakozzunk? címmel készített tudósítást. A minden részletre kiterjedő, alapos beszámolót változtatás nélkül közöljük:
A Királyerdei Művelődési Ház volt a helyszíne a november 22-én délután tartott lakossági fórumnak, melyet az önkormányzat hívott össze a kerületi szennyvízcsatornázás ügyében, s amelyen a termet hézagosan megtöltő közönség mellett az önkormányzat tisztségviselői, fideszes önkormányzati képviselők, a Csepeli Városgazda Zrt, az érintett közműcégek és a kivitelezők képviselői vettek részt. (A korábbi fórumon elhangzottak megtekinthetők itt: I. rész, II. rész.) A fórum a szokásos módon zajlott, három órás időtartamának kétharmadát előadások tették ki, s a végén szakítottak időt az írásban feltett lakossági kérdések megválaszolására. Németh Szilárd polgármester (és az őt követő előadók is) vetített prezentációval kísérte mondandóját. (A rendezvény képeit megtekinthetik a 21. kerületi Hírhatár fotógalériájában)
48 kilométer már kész
Komoly ütemű munkát végeztek a kivitelezők: júniusban még csak 1 kilométernyi csatorna volt a föld alatt, szeptemberben már 27 kilométeren jutottak túl, s mostanra, novemberre, 48 kilométernyi csatornát építettek meg a tervezett 54 kilométernyiből. Ezzel Hároson 100 százalékos, a Királyerdőben 95 százalékos a szennyvízcsatorna-építés készültségi foka.
Túl vagyunk a nehezén - jegyezte meg a polgármester – a csatornafektetés hamarosan befejeződik és kezdődik a vezeték ellenőrzése, majd az utak ideiglenes helyreállítása (a végleges helyreállítás a projekt teljes befejezése után várható). Rendkívül fontos fejlesztés végéhez közeledünk amelyre (ez a ma átadott Gerincút első szakaszára is igaz) a csepeliek évtizedek óta vártak.
A Fővárosi Önkormányzat e kiemelt beruházását – a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep alprojektjét – 65 százalékban az (Európai Unió, 20 százalékban a Magyar Állam, 15 százalékban a Fővárosi Önkormányzat finanszírozza.
(A Fővárosi Önkormányzat már hosszú évek óta – a fejlesztésre hivatkozva – magasabb csatornadíjat állapított meg, így ehhez a részhez valamennyi budapesti háztartás hozzájárult… - a szerkesztő megjegyzése.)
Csepel polgármestere büszkén hangsúlyozta, ezért a szennyvízcsatorna-építésért nem kell közműfejlesztési hozzájárulást fizetnie a csepelieknek, ez számukra ingyenes. A 4000 kerületi családot érintő fővárosi projekt megvalósításához a kerületi önkormányzat segítő szerepével járul hozzá: az információáramlás elősegítését, a lakosság érdekeinek képviseletét és a gyors kivitelezés segítését, a munka felügyeletét vállalta. Az eddig eltelt időszakban 1500 ügyfélszolgálati megkeresést regisztráltak, s az önkormányzati kommunikációs csatornákon (újság, honlap) folyamatosan tájékoztatták a lakosságot az időszerű tudnivalókról.
Csepel teljes körű szennyvíz-csatornázottsága azonban még a projekt végeztével is csak álom marad: 90 háztartás továbbra is csatorna nélkül marad – az önkormányzat nem mond le róluk, ők majd egy következő beruházás keretében juthatnak csatornához…
Pedig az önkormányzat rettenetesen igyekszik: egyeztetés-sorozat eredményeképpen megoldást találtak az ikerházak gondjára, s 248 család kap plusz bekötést (további 99 ilyen kérelmet viszont elutasítottak). Az eredeti tervekből kimaradt ingatlanok is bekerülhetnek a hálózatba: önkormányzati forrásból plusz 2,7 kilométer vezeték épül meg számukra a projekt keretében (200 család kap új szennyvízcsatornát) és az eddig csatorna nélkül működött Királyerdei Művelődési Házat is bekötik a hálózatba.
Németh Szilárd elmondta: segítenek a rákötésben is, teljes körű szolgáltatást kínál garanciával a Csepeli Városgazda Zrt, a rászorulóknak támogatási programot indít az önkormányzat a rákötés segítéséhez, és önkormányzat rendelet módosításával enyhítik a talajterhelési díj fizetési terheket. 2013-ban az újonnan csatlakozóknak nem kell talajterhelési díjat fizetniük, és szociális alapon is kaphatnak felmentést. A mentesség 1150 családot érint majd.
A házi rákötésben is támogatja a rászorultakat az önkormányzat (mert mint kiderült a bankokra nem számíthatnak).
„Az előző önkormányzat két bőröndöt hagyott ránk, az egyik üres, a másikban váltók vannak” – ezzel a gondolattal indokolta a polgármester az önkormányzat nehéz anyagi helyzetét két évvel a választás után. „Mégis tudunk segíteni a rászorulókon!”
Mint kiderült, erre a célra az önkormányzat környezetvédelmi alapjának mintegy 50-60 millió forintos összegét veszik majd igénybe. A szociálisan rászorultak feltehetően a házi rákötés költségeinek felét kaphatják meg támogatásként.
Cél, hogy senki ne maradjon csatorna nélkül (távlatokban az a 90 család sem, aki most kimarad), ezért az önkormányzat erején felül vállal támogatást – zárta előadását a polgármester.
Kétlépcsős engedélyezési folyamat
A Fővárosi Csatornázási Művek osztályvezetője, Hornyák István a csatlakozás folyamatát ismertette. Elmondta, 3500 feletti háztartás esete náluk kétszer 3500 (azaz 7000) elintézendő ügyként jelenik meg. Bevezetőben a jogszabályi hátteret vázolta fel, majd rátért a kétlépcsős engedélyezési folyamat bemutatására.
Először a szolgáltatói hozzájárulás igényléséhez szükséges dokumentumokról esett szó, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a kérelmeket ott lehet beadni, ahol a közcsatornák kamerás vizsgálata és geodéziai bemérése már megtörtént.
A cég a rákötési hozzájárulásokat (és a közüzemi szolgáltatói szerződés tervezetét) majd csak a rendszer sikeres próbaüzemének lezárását követő üzembe helyezés után, 2013 első negyedévében adja ki. A telken belüli csatornaszakaszt meg lehet terveztetni, de a kivitelezést csak a szolgáltatói hozzájárulás kiadása után lehet megkezdeni.
Ha elkészült a házi csatornaszakasz, a közműcégtől használatbavételi hozzájárulást kell kérni az ingatlantulajdonosnak (ehhez kell a közüzemi szolgáltatói szerződés aláírt, két példánya). A hozzájárulás megadása után indul a számlázás (érdemes pontos rákötés dátumát rögzíteni!).
A csatornázási művek kedvezményeket is ad. Lehetséges 10 százalékos locsolási kedvezmény igénybevétele, vagy locsolási mellékvízmérő felszereltetése. Ahol fúrt kútból vételezett vizet (is) használnak a háztartásban, egyedi mennyiségi megállapodást kell kötni a közműcéggel.
Németh Szilárd kérte és megkapta a Fővárosi Csatornázási Művek hozzájárulását, hogy önkormányzati ügyfélszolgálati pontokon (a Csepeli Piacon szerdán és szombaton, a Városgazda Zrt-nél ügyfélfogadási időben és a Királyerdei Művelődési házban szerda délutánonként) segíthessenek a lakosságnak a dokumentumok kitöltésében.
A Városgazda munkát vállal
Werner Péter, a Csepeli Városgazda Zrt. vezérigazgatója is arról beszélt, mivel segíthetik a csepelieket? Az önkormányzat vállalkozása vállalja a telken belüli csatornaszakasz tervezését (díja 20 ezer forint) és engedélyeztetését, vállalja a kivitelezést – átlagosan 5-10 méternyi csatornaszakaszról van szó háztartásonként (itt a díj felét szerződéskötéskor, másik felét a munka megkezdésekor kell fizetni számukra)
Válaszok a kérdésekre
Süle László önkormányzati megbízott már az írásban beérkezett kérdésekre adott válaszokat. A kérdések egy része olyan információkra vonatkozott, amelyek az előadásokban már elhangzottak. Az egyedi, speciális ügyeket pedig – a polgármesteri ösztönzés is indokolja – a helyszín bejárása után, egyedi megállapodásokkal zárják majd le.
A hiteles tervezői névjegyzéket a Magyar Mérnöki Kamara internetes honlapján lehet megtalálni – itt a vizes tervezői jogosultakat kell keresni – mmk.hu
Süle László is azt tanácsolta, hogy a biztonság és a korrekt munkavégzés érdekében érdemes megállapodni a Csepeli Városgazda Zrt-vel.
A munkanélküliek is csak a költségek felét kaphatják meg támogatásként, ha szerepelnek az önkormányzat szociálisan rászorultakat tartalmazó listáján.
A jelen projektből kimaradtakat majd egy következő beruházás keretében juttatják csatornához.
Ahol a szintkülönbség miatt nem megoldható a gravitációs rákötés, ott – az ingatlantulajdonos költségére (támogatás ehhez is igényelhető) – házi átemelőt kell beépíteni.
A második rákötést október 1-ig lehetett kérni, most már nem tudnak fogadni többlet-bekötés igényt.
A tulajdonosok, vagy családtagok közötti vitákban az önkormányzat nem tud igazságot tenni – itt hasznosabb az egymás közötti megállapodás elérése.
A Fővárosi Csatornázási Művek nem emel kifogást a házi csatornaszakaszok saját kivitelezése ellen, ha az szakszerűen, az engedélezett terveknek megfelelően történik.
Az egész, újjonnan megépített szennyvízcsatorna rendszer műszaki átadása egyszerre, 2013 áprilisában várható.
Az elutasított ikerházas második rákötési kérelmek ügyében nincs lehetőség többlet-rákötésre.
A Strabag képviselője, Héczei Miklós és Lakos Lajos is lakossági kérdésekre válaszoltak. Az esetleg hiányzó fedeleket pótolják, ahol a kocsibejáró helyreállítása szükséges, elvégzik.
A Bokros utcában nem lesz magasabb az utcaszint, a vízelfolyást az árokba lehetővé teszik.
A Gyimesi utcában kivitelező-csere vált szükségessé, ezért átmenetileg leállt az útburkolat-helyreállítás.
A Penta Kft. nevében Hanga Mátyás válaszolt. Némi vitába keveredett a Csepeli Mátyás utca egyik lakójával, aki az egyeztetést hiányolta, illetve egy átemelő szükségességét vitatta – a polgármester közbeszólt: a helyszínen fogják megvizsgálni a körülményeket.
A Mária Királyné útján egy lejtős telek tulajdonosa nehezményezte, hogy szuterénjén keresztül nem javasolják a szennyvíz-kivezetést, elöntés-veszélyre hivatkozva. Kérte, hogy az illetékesek menjenek ki a helyszínre. A jövő héten ez bekövetkezik.
Az önkormányzathoz is érkeztek további kérdések.
Horváth Istvánnak (Bokros utca) szólt a válasz: a vízfogyasztás alapján kell szennyvízdíjat fizetnie annak, aki nem választotta a régebbi elszámolási módot.
Felkai Péternek: a csatornázási művek küld lakásonkénti értesítést, a Városgazda nem. November 20-tól lehet jelentkezni az önkormányzati cégnél.
Balázs Sándornak: a Városgazda megtervezi, saját maga kivitelezheti a tervek alapján a házi csatornát.
Veres Attilának: a hosszú kérdés miatt személyes egyeztetés lesz.
Palásti Istvánnak a temetőnél van kőfeldolgozó üzeme. Az éves 1500 köbméteres vízfogyasztásból (szakértői vizsgálat és vélemény is alátámasztja) a technológia miatt mintegy 1450-1480 köbméter a gépek vízhűtése miatt elpárolog. A kommunális szennyvíz mindössze évi 20 köbméter. Az önkormányzati adóhatóság most 2007-ig visszamenőleg bevallást kért tőle, majd az abban foglaltakat elutasítva, öt évre szóló, összesen 2,5 millió forintos talajterhelési díjat akar behajtani a vállalkozón (az ötször 1500 köbméteres vízfogyasztásra alapozva), aki ezt a határozatot megfellebbezte. Kérte, hogy az adóhatóság döntését vizsgálják felül. Megjegyezte, hogy a csatorna-bekötéshez mintegy 70 méternyi házi csatornaszakaszt kellene megépítenie, de erre nem futja.
A neki szólóválaszból kiderült, a gazdálkodó szervezetekkel egyedi megállapodást köthet a csatornázási művek. Lehetőség van alvízmérő felszerelésével mérni a 20 köbméternyi kommunális szennyvizet, sőt a technológiai vízfelhasználást is lehet külön mérni. A lényeg: ismerni kell a fővárosi rendeleteket!
Palásti István szerint az önkormányzat a meglévő, kommunális szennyvizet mérő alvízmérő adatait, sőt a szakértői véleményt sem fogadta el… Nem tartja igazságosnak, hogy évi 20 köbméteres kommunális szennyvíz mellett évi 1500 köbméteres mennyiség után kérik 2007-ig visszamenően a 2,37 millió forintot Tőle.
Németh Szilárd vette át a szót: a két éves hivatali ideje alatt mindig belebotlik valamibe, amibe nem kéne – mondta. Példaként említette, hogy a Királyerdei Művelődési Ház 1974-ben épült, s azóta nincs csatornázva – most száll be az önkormányzat és 8 millió forintért elkészítteti a hiányzó csatorna-bekötést. Ez a helyzet - mondta.
Az öt évre visszamenően, az adójogszabályok alapján behajtandó összeg nem félreértés. Ennek ellenére megért volna egy helyszíni szemlét az ügy, hogy az adóügyintéző ne csak papírból dolgozzon, lássa is, miről van szó? Le fognak ülni a jegyzővel, az önkormányzati biztossal és az adóirodával megbeszélni, hogyan legyen?!
Majd visszatérve kedvenc vesszőparipájához, keményen ostorozta az előző rendszert, amely eltűrte, hogy ne kelljen talajterhelési díjat fizetni azoknak, akik előtt ott volt a csatorna, de takarékossági okokból nem kötöttek rá. Ez szerinte a közhatalom bűne, hogy ezt eltűrte.
Most pedig, aki rendet akar csinálni, szembekerül az emberekkel, akik viselik a korábbi elnéző magatartás kárát.
Az egyedi ügyeket a hatóság bírálja el, mondta a polgármester. Az önkormányzat csak rendeletalkotással tud módosítani a körülményeken. A 4000 érintett háztartásból csak 7 esetben jegyeztem fel gondot – tehát nagyon alacsony a problémás esetek száma.
Ez is azt bizonyítja, hogy európai színvonalú munkát tettünk le az asztalra. Az adott lehetőségeken is tudtunk bővíteni, európai módon.
Erre a csatornázási projektre közösen lehetünk büszkék – 21. századi körülményeket teremtünk a csepelieknek.
Majd a polgármester megköszönte a megjelenést és a véleményeket és bezárta a fórumot.
Eredetiben: HOGYAN CSATLAKOZZUNK? (21. kerületi Hírhatár)
