Ami a Csepeli Hírmondóból kimaradt, mi közzé tesszük – 2013. 4. szám, február 28.
Rovatunk – a csepeliek teljes körű tájékoztatása érdekében –, lapszámról-lapszámra, sorra veszi azokat a híreket, eseményeket, amelyek a XXI. Kerületi Önkormányzat Csepeli Hírmondó c. lapjába nem fértek bele. Annak eldöntése, hogy miért nem fért bele a lap 24 oldalába egy-egy hír, esemény vagy ellenzéki vélemény, rendezvény, nem elsősorban szerkesztőségünk feladata. Döntsön az olvasó: miért maradtak ki az alábbiak a Csepeli Hírmondó, február 28-án megjelent 4. számából?
1) Csepeli konzultáció – Németh Szilárd levele /2. oldal/ – Kérdőív /3. oldal/
A polgármester úr levélben kér tanácsot a csepeli polgároktól, mert fülkeforradalmi többségével együtt – két és fél évvel az önkormányzati választások után –, még nem tudott dönteni: teljesítse-e választási ígéretét, miszerint 2012. december 31-ig, „Csepelen ismét lesz fedett uszoda”. A konzultációnak nevezett valamire 2012. november 29-én 5 millió forintot szavaztak meg, majd idén január 24-én ezt a nem kevés összeget megtoldották még 3 millióval. Indok: közel két nappal a „határozat végrehajtása” után „nyilvánvalóvá vált”, hogy ilyen kevés pénzből nem lehet a néppel konzultálni.
A „Kérdőív” 3 kérdéséből számunkra egyértelmű: Csepel vezetői az előző önkormányzati vezetéstől megörökölt milliárdokból mára megmaradt egy milliárd forintot, szilárd burkolatú utak építésére akarja fordítani. Ami egyébként rendben is lenne, csak azt nem értjük, hogy miért kell akkor nyolc millió forintot, egy demokráciát megcsúfoló „Konzultációra” költeni. Hamar rájöttünk. A „hamarosan kezdődő” „Csepeli Konzultáció” kérdőívén szereplő üres négyzetek valamelyikének beikszelésén túl még valamire szükségük van polgármester uraméknak: a válaszoló nevére és címére. Úgy látszik Csepelen még nem teljes a Kubatov-lista.
A konzultációt „beharangozó” lap címlapján és 2. oldalán új szlogen is olvasható: CSEPEL ÚJ UTAKON. Számunkra az eltelt több mint két év pont az ellenkezőjét bizonyítja. A II. világháború előtti irredenta országzászló újraépítése, a Nyirő József Kárpát-medencei irodalmi és műveltségi verseny meghirdetése, szélsőséges civil szervezetek támogatása, az önkormányzatiság felszámolása, az iskolák államosítása azt mutatja, hogy Németh Szilárd Csepelt a régi tévutakra szeretné vezetni.
2) A cikk címe: Kiemelt program a házi rákötések támogatására
A szennyvízcsatornázással foglalkozó lakossági fórumról szóló tájékoztató ismét felsorakoztatja a polgármester korábban már többször is idézett kijelentéseit. Mivel a cikket jegyző cs.a. ezeket minden kérdés, megjegyzés nélkül megismétli, nem tehetünk mást, mi is megismételjük állításainkat:
> Németh úr nem beszél arról, hogy a beruházásnak „2012. december 31-ig” be kellett volna fejeződnie, a felbontott utak helyreállításával együtt. Ez utóbbi vonatkozásban messze vagyunk még a „gyakorlatilag száz százalékos” teljesítéstől;
>”Csepel azon ritka települések egyike, ahol a lakosságnak nem kellett közműfejlesztési hozzájárulást fizetnie”. Az állítás nem igaz, e fórumon már többször tényekkel cáfoltuk. Egyrészt azért, mert az utcai szennyvízcsatorna megépítését az EU 60 %-ban, a kormány 25 %-ban, a Főváros 15 %-ban támogatta, így a lakosságtól nem is kérhettek közműfejlesztési hozzájárulást, másrészt, például a XVIII. kerületben sem fizettek a lakók hozzájárulást.
3) A cikk címe: A csepeli adósság 40 %-át vállalja át az állam
Valószínűleg a polgármester úr saját maga sem gondolta végig mondatait, mert a cikkben ellent mond korábbi kijelentéseinek. Azt állítja, hogy az önkormányzat adósságállománya 920 millió forint. Ezzel gyakorlatilag megdönti saját és vezetőtársai régebben imamalom szerűen szajkózott állításait, hogy a szocialisták kezelhetetlen adósság-állományt hagytak hátra, csőd közeli helyzetet hoztak létre. A testületi ülés költségvetési beszámolója szerint ugyanis a 2013-2022 közötti tíz esztendőre /az írás ezt is elhallgatja!/ mindössze 920 millió forint az önkormányzat pénzintézetekkel szembeni adóssága, ami persze nem kevés. Viszont Csepelen nemcsak ez a 920 milliós „örökség” maradt a helyi szocik után, hanem még 3,6 milliárd forint, rövid lejáratú banki betétben, az úgynevezett északi pénzekből.
A február 25-i testületi ülésen egyébként mindenki támogatta a 920 milliós adósságállomány 40 %-ának átadását az államnak. A döntés szerint az évenként esedékes adósság 40 %-át az állam fogja fizetni, a többit a csepeli önkormányzatnak kell kifizetnie – évente, egyre csökkenő mértékben, 2022-ig. Minden forint segíti a helyzetet, de biztos, hogy azok az önkormányzatok jártak igazán jól, amelyek az elmúlt években hitel milliárdokat vettek fel, a kormányzati figyelmeztetések, szakmai ellenérvek ellenére kötvényeket bocsátottak ki. A kerület szocialista vezetése nem vett fel milliárdokat, nem bocsátott ki kötvényt. Miközben tavaly, például az V. Kerület adóssága 15 milliárd, Hódmezővásárhelyé 20 milliárd, a Kósa Lajos vezette Debrecené 27,3 milliárd, míg Pécsé 38 milliárd forint volt. Esetükben nem igaz az állítás, hogy „az eladósodás az előző kormányok forráselvonásai miatt keletkezett”. Arra sem tért ki a kerület polgármestere, hogy az állami átvállalás a következő években rontja az ország költségvetését. Az állam bőkezűségének igazi vesztesei tehát az állampolgárok lesznek – mert valakinek, valamiből, valamikor vissza kell fizetni a felvett hiteleket.
A tájékoztató szűkszavúan említi meg, hogy a „képviselők négy, a kommunista rendszerhez köthető utcanév megváltoztatásáról is határoztak”. Lássuk akkor a tényeket:
>„A Gombos Ferencről elnevezett teret a javaslat szerint Dr. Koncz Jánosról neveznék el.” Ilyen nevű tér már évtizedek óta nem létezik Csepelen. Gombos tér van. Ez a név senkit nem emlékeztet már a kommunista rendszerre – csak a közterületek átnevezőit.
> „Bordás András nevét viselő utcát Kőrösi Sándor 1956-os csepeli mártírról neveznék el”. Bordás András utca 1990-es évek eleje óta nem létezik, az első, szabadon választott önkormányzat képviselő testülete változtatta Bordás utcára. Az erről szóló tájékoztató még a képviselő testületi előterjesztést is rosszul idézi, ahol „a Bordás Andrásról elnevezett Bordás utca” megfogalmazás szerepel.
> a volt Csepel Művekben található Láng Kálmán utca új neve pedig Magasházy utca lehet”.
Először is, a volt Csepel Művekben sosem volt Láng Kálmán utca. Másodszor: a gyáron kívüli Láng Kálmán utca gyár felöli része áldozata lett a csepeli gerincútnak. Harmadszor pedig Láng Kálmán 1915-ben meghalt, nem lehetett tehát tagja az 1918-ban megalakult Kommunisták Magyarországi Pártjának, így semmi köze sem volt a „kommunista rendszerhez”.
> „A gyár területén található Munkásőr utca pedig Hengerdomb utcára változik, amennyiben ezt a főváros is elfogadja”. Idézzük vox írását, amely február 26-án jelent meg blogunkon:
„2011. március 11-én, már a fideszes képviselő-testület, Németh Szilárd polgármester javaslatára – a jegyzőkönyv szerint – a következő határozatot hozta: … Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata képviselő-testülete megállapítja, hogy közigazgatási határain belül – földhivatali nyilvántartás alapján – legálisan nem létezik Munkásőr utca elnevezésű közterület”.
Egyébként kíváncsian várjuk a főváros döntését. Lehet, hogy már nem csak Csepelen fog „egy ország röhögni”?
Megjegyezzük még, hogy Németh Szilárd rendkívüli testületi-ülést hívott össze, a kora reggeli órákra, hogy a kommunizmus áldozatainak emléknapján hozhassák meg a közterületek átkeresztelésével kapcsolatos döntéseiket. Titokban tartotta elképzelését, a képviselők is csak pár perccel a döntés előtt, kapták meg a javaslatokat – nehogy az érintett utcák lakói tudomást szerezzenek utcáik átnevezéséről, mert még tiltakozásul tüntetést szerveznének, vagy megjelennének a testületi ülésen, netán aláírásokat gyűjtenének. De lehet, hogy csak meglepetést akart okozni. Sikerült. A csepelujsag.blog.hu-n egy Bordás utcai lakó a döntésről szóló hírt kommentálva fel is tette a kérdést: „Ki a fene engedte meg nekik, hogy a címeket csak úgy megváltoztassák?...Ezeknek elment az eszük!!!!!!...Aláírást gyűjtünk az egész utcában, ha kell!!!”
Végül: „A közterületek átnevezéséről szóló javaslatot – Tenk András (LMP) tartózkodása mellett, a szocialisták és egy független képviselő kivételével –, megszavazta a testület”. Tehát támogatta a javaslatot a Jobbik képviselője, míg az LMP képviselőjének csak tartózkodásra tellett. Vajon miért?
4) A cikk címe: Júliustól újabb rezsicsökkentés
A lap teljesen természetesen közli a rezsicsökkentési kommandó-parancsnok parlamenti hozzászólását. Németh Szilárd újabb rezsicsökkentő lépéseket jelentett be. Legutóbb, az előző lapszámban megjelent írást már kommentáltuk, a polgármester úrnak feltett kérdéseinkre azonban nem kaptunk választ. Mivel más kérdésekre sem szokása válaszolni, ezért inkább idézzük a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatóját, aki a Népszavának nyilatkozott a rezsicsökkentésről:
„A lakosság maga fizeti meg a rezsidíjak lefaragásának költségeit….Szakmai számítások szerint minden egyes család évente 100 ezer forint körüli összeget fizet be extra adóként az államkasszába. A rezsi mérséklése miatt azonban…mindössze 20-30 ezer forintot takaríthat meg egy átlagháztartás a közüzemi díjakon,….a rezsikiadások egységes csökkentése társadalmi szempontból is igazságtalan.”
5) A cikk címe: Társasházak: szigorú ellenőrzések
A riport szerzője, Cs. A., vajon miért nem kérdezte meg a „korábbi Csevak” vezetőjét, vagy az általánosságban bírált közös képviselők egyikét? Nem volt rá lehetősége, nem engedték meg neki, vagy nem is akarta?
6) A cikk címe: Klinghammer István ritkábban unokázhat
Ha már az újságíró nem kérdezte meg, akkor mi megkérdezzük, nem feltétlenül Klinghammer úrtól: hogyan lehetséges, hogy 72 évesen, nyugdíj mellett oktathat, sőt még államtitkárként dolgozhat? A nyugdíj vagy a munka kérdése számára miért nem kérdés? Ha neki lehet, másnak miért nem lehet nyugdíjasként oktatni, beteget ellátni?
7) A cikk címe: Irodalmi est zenével
Az írás az Erdei Éva Galériában február 16-án tartott irodalmi estről tudósít. A galéria vendégei Tormay Cécile műveiből adtak elő verseket – gitárkísérettel. Nem kívánunk az írónő irodalmi munkáságának megítélésével foglalkozni. Nem feltétlenül a mi dolgunk. Inkább idézzük a Wikipédiában – a közéleti szerepéről –, olvasottakat: „1919-ben létrehozta a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségét”, amely később „hivatalosan is támogatta a numerus clausus fenntartását, és 1932-ben,….személyesen köszöntötte Benito Mussolinit”.
8) A cikk címe: Csepelen adott tanácsokat Ron Werber
Azt, hogy ki a „gyűlölet karmestere”, ki törekedett „a pártok közötti feszültség, ellenségeskedés…” fokozására, ki folytat „gyűlöletkampányt”, nem a mi tisztünk megítélni. Reméljük a fenti idézetek sem a lap véleményét, hanem csak az írást jegyző -cz- magán véleményét tükrözik. Mi, inkább idézzük a Magyar Narancs cikkére hivatkozó hvg.hu-t:
„Több évtizedes rutinja van a negatív kampányok szervezésében Arthur J. Finkelsteinnek és George E. Birnbaumnak, a Fidesz kommunikációs stratégáinak”,….akik „rész vettek már a 2008-as népszavazási kampány, valamint az azóta lezajlott választások kampányainak kommunikációs előkészítésében is”. Az amerikai Finkelstein „általában a negatív attitűdöket vizsgálja az embereknél, az előítéletekre és a sztereotípiákra apellál.” és a „kilencvenes évek óta” dolgozik az „izraeli jobboldalnak”. Finkelstein „általában a homofób, rasszista és gyűlölet-kártyát játssza ki az általa segített kampányokban”.
9) Kimaradt témák, események:
Február
Február második hetében mérgezésveszélyes területekről adott hírt az ittlakunk.hu hírblog. A fórum szerint a Gyimesi utcában, A Rákóczi téren és a József Attila utcában találtak mérgezésben elpusztult macskákat.
Február közepén, rágalmazás miatt tett feljelentést az MSZP önkormányzati képviselője, Takács Krisztián. A képviselő az önkormányzat honlapján, a csepel.hu-n, február 12-én megjelent „rágalmazó” írás miatt tette meg ismeretlen tettes ellen a feljelentést.
13. A Kolonics szülők kapták meg, a 4 éve alapított Kolonics György Sport Érdemérmet. A díjat Angyal Zoltán, a Kolonics Alapítvány elnöke és Takács Krisztián a Csepel FC tulajdonosa adta át a meghatott szülőknek.
14. Lakossági fórumot tartott a Magyar Szolidaritás Mozgalom a Csepeli Munkásotthonban.
15. Varga László festőművész kiállítása nyílt meg a Kék Iskola Galériában.
Halálra égett egy férfi Csepelen, a Mária királyné út egyik házában.
18. Szatírt vett őrizetbe – állampolgári bejelentés alapján –, a csepeli rendőrség.
19. Az MSZP nyilvános lakossági fórumot tartott a Csepeli Munkásotthonban.
Szenteczky János az MSZP Csepeli Szervezetének elnöke és frakcióvezetője keresetet nyújtott be a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, „közérdekű adat szolgáltatására kötelezés ügyében”, mert az önkormányzat vezetése a határidő lejárta után sem válaszolt az írásban feltett kérdéseire.
21. Teltházas ismeretterjesztő előadás volt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Sétáló utcai Könyvtárában.
Az Anyanyelv Nemzetközi Napja
22. A Szivárvány óvoda szülői munkaközössége az óvoda facebook oldalán tiltakozott az intézmény más óvodákkal való összevonása ellen.
23. Farsangi Gyermek Parti volt a Csepeli Munkásotthonban. A három civil szervezet által rendezett vidám programon több mint 100 gyermek vett részt.
23. Kétnapos versenyen vett rész a Csepeli Freetime Táncegyesület. A Nyíradonyban megrendezett Kelet-Magyarországi táncbajnokságon , illetve a Budapest Bajnokságon résztvevő csepeli klub versenyzői szép eredményeket értek el.
25. Súlyos balesetet szenvedett egy tűzoltó a Szilvafa utcában keletkezett tűz oltása közben.
