Miközben Kövér László, a parlament fideszes elnöke hidegháborút vizionál, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke péntek délután telefonon beszélt Orbán Viktor kormányfővel, és tájékoztatta őt aggodalmáról az alaptörvény-módosításnak a jogállamiság elvével való összeegyeztethetőségével kapcsolatban.  

A Népszabadság brüsszeli tudósítójának egy magát megnevezni nem kívánó bizottsági forrás elmondta, hogy a telefonhívás és az utána a magyar kormányfőnek elküldött levél időzítése nem volt véletlen. A kormánypárti többség jövő hétfőn készül – negyedszer – módosítani az úgynevezett alaptörvényt, és Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára szerdán levélben kérte a szavazás elhalasztását.

Ráadásul az Egyesült Államok is osztja az Európa Tanács aggodalmait – derül ki a magyar idő szerint péntekre virradóra ­kiadott amerikai külügyi közleményből. – A módosítások közelebbi vizsgálatot és tudatosabb megfontolást érdemelnek, mert veszélyeztethetik az intézményi függetlenséget, a fékeket és az ellensúlyokat, amelyek a demokratikus kormányzást fémjelzik – hangoztatja Victoria Nuland, a State Department szóvivője. Azzal folytatja: az Egyesült Államok arra ösztönzi Magyarország kormányát és parlamentjét, biztosítsa, hogy az alkotmánymódosítások mérlegelésének folya­mata tiszteletben tartsa a jogállamiságot és a bírósági felülvizsgálatot, nyitott legyen az egész magyar társadalom más érintettjeinek a nézeteire, és fogékony legyen az ­Európa Tanács ­velencei bizottságának szakértelmére.

Barroso az Orbánnal folytatott telefonbeszélgetés során nem kérte kifejezetten a hétfői szavazás elhalasztását, tekintettel arra, hogy egy szuverén tagállam szuverén parlament döntéséről van szó – de kifejezte egyetértését mindazzal, amit a Jagland-levél tartalmaz. A bizottsági elnök levele a problémák között említette a tervezett alaptörvény-módosítási passzust, amely szerint választási hirdetéseket csak a közszolgálati médiában lehet közzétenni. Ez szerinte – tekintettel az EP-választásokra – sérti az uniós jogot. Ugyancsak fentartásait fejezte ki azzal az elképzeléssel kapcsolatban, hogy ha valamilyen bíróság Magyarországot pénzbüntetésre ítéli, és arra nincs elkülönítve összeg a költségvetésben, akkor fedezetképpen külön „hozzájárulást”, lényegében adót vetnének ki.

Problémásnak minősítette Barroso a röghözkötés hétfői alaptörvénybe emelését, hiszen arról hónapok óta zajlanak az egyeztetések Brüsszellel, és még nem értek el megállapodást. A levél említette a bírók nyugdíjaztatásának ügyét is, amelyet a bizottság az Európai Bíróság elé vitt, és nyert is az ügyben. Jelezte, hogy a bíróság novemberi döntésének értelmében Magyarországnak meg kell változtatnia az ezzel kapcsolatos szabályozást, ám ez sem oldódott meg megnyugtatóan.

Viviane Reding igazságügyi EU-biztos tegnap szólt egy másik levélről is, amelyet Németország, Hollandia, Dánia és Finnország külügyminisztere küldött Barrosónak, és amelyben olyan mechanizmus kidolgozását kérték, amellyel biztosítani lehet az unió közös értékeinek betartását. 

Magyar kormánypárti politikusok pénteki nyilatkozatai azt valószínűsítették, hogy a hétfői szavazást nem halasztják el.

Forrás: nol.hu

.