Hó volt, hó nem volt...

A március 14-16-i havas katasztrófahelyzet kezeléséről tárgyalt április 9-én az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága. A Népszava április 10-i számában megjelent „Csak Holle anyó a felelős" című írás, rövid tájékoztatást adott az ülésen történtekről, amelyből az alábbiakban csak néhány mondatot idézek:

„…kiválónak nevezte Pintér Sándor a március 14-16-i katasztrófahelyzet kezelését”.

„Végül is nem atomcsapás érte az országot, egyszerű hóvihar érkezett, amely szokatlan magasságú hótorlaszokat emelt”. /Pintér Sándor belügyminiszter/

„Pintér Sándor szerint a katasztrófavédelem jól vizsgázott, és aki mást mond róla, az „bírálja felül az elképzelését”.

„…akik a saját bőrükön érezték a katasztrófát,  jónak vagy kiválónak értékelték a mentést”/Pintér Sándor belügyminiszter, az általa végzett közvélemény-kutatásra hivatkozva/.

 

„A belügyminiszter büszkén jegyezte meg, hogy szinte valamennyi önkéntesnek jutott lapát”.

 

„A Jóisten akarja úgy, hogy a polgári kormányok idején történjenek a katasztrófák”/Kocsis Máté Fidesz-szóvivő,  országgyűlési képviselő/.

 

„Holle anyót is a helyére kéne  tenni, hogy nem vette figyelembe a naptárt” /Menczer Erzsébet fideszes országgyűlési képviselő/.

Megdöbbenve olvastam a tudósítást. Hiányzott a belügyminiszter úr és a hozzászóló fideszes képviselők részéről, hogy a kommunisták, a balliberális ellenzék, a korábbi szoci miniszterelnökök, Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon együttesen és külön-külön is felelősek a március idusán bekövetkezett teljesen váratlan havazásért. Felelősek, mert magukat felelős politikusoknak tartva elintézték, hogy a Jóisten és Holle anyó csak a fülkeforradalmi kormányt és ez által Kedves Vezetőjét, illetve leghűségesebb munkatársait sodorták váratlan és teljesen kiszámíthatatlan katasztrófákba. Elintézték, hogy a hóban rekedt közel 15.000 felelőtlen ember miatt még az éppen Brüsszelből, a magyar nép érdekiért folytatott európai méretű szabadságharcának fontos állomásáról, hazatérő Kedves Vezető se élvezhesse a megérdemelt pihenést.

Nem olvastam a tudósításban azt sem, hogy derék, szerény nyugdíja mellett még dolgozni kényszerülő belügyminiszterünk, Pintér úr, amikor irodájából kinézve látta a bajt, azt csökkentendő, beszélt-e a Jóistennel közvetlen kapcsolatban álló kereszténydemokratákkal, vagy felhívta-e a tündérmesék és Holle anyó jó ismerőjét, nagy szakértőjét, Matolcsy urat. Kár. Mert ezek az információk még jobban segítették volna tisztánlátásunkat, annak megértését, hogy szerencsés helyzetben vagyunk: nagyszerű vezetőink, a kiváló munkát végző katasztrófavédelmi erőkkel egyesülve, úgy eltakarították a március közepén leesett hatalmas mennyiségű havat, mintha ott sem lett volna.

Idáig értem az írásban, amikor felocsúdtam a döbbenetből. Rögtön meg is kérdeztem magamtól: lehet, hogy ezek, ott fenn, lenéznek minket? A válaszom: igen! Elhiszik, hogy mi el hisszük? A válaszom: nem érdekli őket.

V O X