Összeállította: Dr. SZABÓ SZABOLCS (Szolidaritás)

Csepel  Önkormányzata  2013. április  22-én bocsátotta társadalmi  vitára  a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Kft. által készített „A Csepeli Gyárváros fejlesztési stratégiája” c. tanulmányt. A Magyar Szolidaritás Mozgalom  (az Együtt 2014 Választói Mozgalom tagja), valamint a Párbeszéd Magyarországért Párt csepeli szervezetei fontosnak tartják a Csepel Művek egykori területének  jövőbeli fejlesztését, hiszen az a kerület múltjának fontos része, valamint bizonyos szempontból a város jövőjének a kulcsa is. Bízunk benne, hogy a csepeli lakosoktól, vállalkozóktól,  civil és politikai szervezetektől  beérkező véleményeket a tanulmány készítői érdemben figyelembe veszik, és így olyan fejlesztési stratégia születik, mely révén érdemi előrelépést sikerült majd elérni a Gyárváros fejlesztése terén. Részletesen:

A tanulmány értékelése

Helyzetértékelés

Az Ongjerth  Richárd  vezetésével készült  tanulmány  kétségtelenül  alapon munka, mely jól példázza  a témafelelős városfejlesztési területen  szerzett jelentős tapasztalatait. A Gyárváros gazdaságtörténeti hátterét, valamint a jelenlegi helyzetét feltáró részek alaposak és pontosak, bár a Csepel Művek történetével foglalkozó

2.1.  fejezet  aránytalanul  hosszú.  A  2.  fejezet  összességében jól  bemutatja   a Gyárváros társadalmi-gazdasági problémáit. Egyetértünk  a „Vezetői összefoglalóban” megfogalmazott   célkitűzéssel  is, mely  szerint  hosszú távú, társadalmi-gazdasági- környezeti szempontból  is fenntartható, az érintett szereplők bevonásával előkészített  és végrehajtott  komplex  fejlesztésre van szükség, melyben  az Önkormányzatnak fontos szerepet kell játszania.  A barnazónás területek rehabilitációja  kapcsán szerzett tapasztalatok  valóban  azt mutatják,  hogy  ehhez mindenképpen szükség van egy hatékony menedzsment felállítására, amely szervezi és  összefogja  a  Gyárváros  fejlesztését,  valamint  koordinálja  a  helyi,  a  térségi, valamint a kormányzati szervezetek munkáját.

Mindezek  alapján a helyzetértékeléssel  egyet értünk, így  csak a 2. fejezet  végén szereplő SWOT analízisben javaslunk szerepeltetni néhány kiegészítést:

-   Erősségek:

• Duna menti fekvés

• A lakófunkcióval jellemezhető városrészektől való elkülönülés

-   Gyengeségek: 

• A belső úthálózat rossz minősége, valamint esetenként az utak szűk keresztmetszete

• Zöldterületek elhanyagoltsága, valamint estenként azok hiánya

-   Lehetőségek:

• A  barnazónás  területek   felújítására,  azok  új  funkciókkal   történő megtöltésére számtalan példát találunk Európában. Az egykori ipari épületek mindenhol vonzzák a kulturális és szórakoztató funkciókat.

-   Veszélyek

• Ha   nem   sikerült   funkciót    találni   az   üresen   álló,   elhanyagolt épületeknek, akkor azok még inkább vonzzák majd a gyűjtögetőket, ami a közbiztonság romlását eredményezheti.

• A lakófunkció jövőbeli elterjedése a Gyárváros területén aránytalanul növelné az önkormányzati feladatait

Fejlesztési célok és eszközök

A Gyárváros  fejlesztésének cél- és eszközrendszerével  foglalkozó 3. fejezet érdemi  és  támogatható elképzeléseket  tartalmaz.  Kardinális  kérdés azonban  a Gyárváros   megközelíthetősége,   így  a  Gerincút  második  ütemének  megépítése nélkül  nem sok esély  van a terület  ipari hasznosításának  fellendülésére  (amit  a tanulmány nem túl hangsúlyosan, de ki is emel a 4. fejezetben). Ráadásul a potenciális beruházók jellemzően nem keresik a szanálásra váró, vagy éppen műemléki   védelem   alatt   álló  ingatlanokat.   Ennek  megfelelően   túlságosan   is

ambiciózusnak tartjuk a tanulmányban célként kitűzött növekedési számokat (mind a foglalkoztatottak száma, mind az adóbevételek tekintetében) Felhívjuk azonban a szerzők (és egyben az Önkormányzat)  figyelmét, hogy az ipari funkció mellett nagy hangsúly kellene helyezni a kulturális és szórakoztató funkciók megjelenésére is. Már a „Vezetői összefoglaló” is túlságosan  egyoldalúan hangsúlyozza  ki a munkahelyteremtés és munkahelymegtartás  fontosságát, miközben a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a Gyárvároshoz hasonlóan jó adottságú (tömegközlekedéssel  jól megközelíthető)  barnazónás területek kiválóan alkalmasak új funkciók befogadására is.

Egyrészt tehát a tanulmányban is szereplő módon nagy hangsúlyt kell helyezni arra, hogy az ingatlanok  tulajdonosai  vállaljanak felelősséget  ingatlanuk  állapotáért.  A még működő ipari üzemek esetében fontos a munkahelyek megtartása. Azonban számításba  kell venni – elsősorban a főbejárathoz  közeli, a Szent Imre térről jól megközelíthető utcák esetében – a kulturális és a szórakoztató funkciók is markánsan megjelenhetnének. Nem önmagában a bunkertúrák, retró túrák, üzemlátogatások szervezésére gondolunk, hanem a meglévő – és esetenként igen látványos – üzemépületek (esetenként komplett  kis utcák) felhasználásával kialakított állandóan üzemelő szórakoztató és kulturális intézményekre  is. A pesti belváros romkocsmáinak  koncepciója, vagy éppen a pécsi Zsolnay-negyed példája is mutatja,  hogy  megfelelő  tervezés után új funkciókkal  lehet  megtölteni  a romos, kihasználatlan épületeket.   Természetesen a konkrét funkció meghatározása során figyelembe kell venni  az ipari tevékenységgel járó zavaró hatásokat is (pl. zajszennyezés). Megfelelően szabályozott környezetben akár arra is lenne lehetőség, hogy a Gyárváros új funkcióval megtöltött részén szálláslehetőséget kínáló vállalkozások is megjelenjenek.

A 4. fejezetben szereplő célok kapcsán a következő javaslatokat tesszük.

•  Az Önkormányzatnak   törekedni  kell minél  több  ingatlan  megszerzésére, hogy minél nagyobb  hatást tudjon  gyakorolni a Gyárváros  fejlődésére. A lazább beépítettségű déli részen a tanulmányban is szereplő módon a szanált, ipari  beruházásra alkalmas  területeket  kell kialakítani,  míg  a főbejárathoz közeli részen olyan épületeket  kell megszerezni,  melyekben  az új szórakoztató és/vagy kulturális funkciók elhelyezhetők. Ezek üzemeltetésre a menedzsmentnek kapcsolatot  kell keresni  az ilyen  tevékenységben   jártas, vagy arra affinitást érző civilek szervezetekkel.  Mindez  a tanulmányban is jelzett, a terület hírnevét növelő városmarketingben is hatékonyan kihasználható beavatkozás lehetne, mert hatalmas ingyenes médiafelülethez juttathatná a kerületet. (Itt jegyezzük meg, hogy a tanulmányban hol 2-3 ha, hol  3-5 ha megvásárlását  javasolják  a szerzők az Önkormányzatnak.  Ezt kérjük pontosítani).

•  A  felálló  menedzsmentnek mindenképpen   ösztönöznie   kell  az  épületek homlokzatának  felújítását. Segíteni kell az épületek tulajdonosait abban, hogy ehhez megfelelő forrásokat tudjanak felkutatni. Jól érzékelhető ugyanis, hogy a Gyárváros  területén  található, csak részben (ritkábban  teljesen) felújított ipar épületek nagyon látványosak, így esztétikai szempontból  már relatíve kis beruházással is nagy változást lehetne elérni e téren.

• A Gyárváros területén már működő, valamint a jövőben ide telepedő vállalkozásokat  ösztönözni   kell az energiahatékonyság  fokozására, elő kell segíteni a megújuló energiaforrások hasznosítását.

•  A Gyárváros területén található nem túl nagy zöld területeket  sürgősen fel kell újítani. Ezeket lehetőség szerint a területen működő vállalkozások adományaiból,  vagy természetbeni   juttatásai  révén kell  megszervezni   (pl. örökbe fogadhatnának a cégek 1-2 utcát, parkot, virágágyást stb.)

•  A Gyárváros imázsát emelhetné, ha néhány termék/tevékenység kitüntetett szerepet kapna a gazdaságfejlesztési tervekben. Ez lehetne a fémmegmunkálás és a kerékpárgyártás. Ez utóbbi  kapcsán akár egy csepeli

központú kerékpáripari klaszter létrehozását is lehetne kezdeményezni.

Bízunk benne, hogy az általunk megfogalmazott javaslatokat támogathatónak találják, és beépítik azokat a fejlesztési stratégiába.

Budapest, 2013. május 15.