Egy volt rab nyert pert a magyar állammal szemben Strasbourgban
Nem kevesebb mint hárommillió hatszázezer forintot nyert a magyar állammal szemben egy volt elítélt Strasbourgban, mert évekig túlzsúfolt cellákban tartották fogva - tudta meg lapunk. A férfire majdnem hétéves börtönbüntetése alatt átlagosan két szabad négyzetméter jutott a 10-14 fős zárkákban, ám az Európai Tanács előírása szerint ennek legalább a dupláját kellett volna biztosítani.
"Strasbourgban jól ismerik a hazai börtönviszonyokat, egy kis papírmunka, és bármelyik elítélt ezer eurókat nyerhet" - mondta lapunknak Magyar Gábor ügyvéd az emberi jogi bíróság tegnapi döntésével kapcsolatban, amellyel 12 ezer euró megfizetésére kötelezték a magyar államot a hazai börtönök túlzsúfoltsága miatt. Magyarországnak a perköltséget is meg kell fizetnie, ami pontosan kétezer euró, vagyis nagyjából hatszázezer forint.
Az ügyvéd által képviselt egykori elítéltet, Fehér Sándort 2009-ben hat év nyolc hónap börtönbüntetésre ítélték, amelyet mások mellett Állampusztán, Szolnokon és a Budapesti Fegyház és Börtön celláiban töltött. Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint fogva tartásának körülményei nem feleltek meg az emberi jogok követelményeinek, miután átlagosan csak két négyzetméter jutott rá a különböző büntetés-végrehajtási intézmények celláiban. Ítéletükben az Európai Tanács elvárására hivatkoznak, amely szerint egy fogvatartottra legalább négy négyzetméter kell hogy jusson.
Ehhez képest Fehért Szolnokon több mint két és fél évig mindössze 6-7 négyzetméteres négyfős zárkákban tartották fogva, ami azt jelenti, hogy a férfi csak kicsivel több mint másfél négyzetméterrel gazdálkodhatott. A bíróság azt is hangsúlyozta, hogy a megyei börtönben csupán egy órára hagyhatják el cellájukat a fogvatartottak, vagyis 23 órán keresztül egymás közvetlen közelségében vannak, ami bár kínzásnak nem, de embertelen és megalázó bánásmódnak minősül. Tételes felsorolásukból az is kiderül, hogy nem volt jobb a helyzet a fővárosban sem, ahol egy cellában tíz elítélt jutott 25 négyzetméterre.
"Nem ez az első eset, hogy egy magyar rab a fogva tartás embertelen körülményei miatt pert nyer Strasbourgban" - jegyezte meg Magyar, kiemelve: a bíróság most egy felhívást is intézett a magyar államhoz, hogy minél hamarabb vezessék be a szükséges adminisztratív és gyakorlati intézkedéseket a helyzet érdemi javítása érdekében. Az ügyvéd szerint a börtönök kibővítése most azért is fontos lenne, mert az új, szigorított büntetőtörvénykönyv miatt a börtönnépesség száma nagyon gyorsan megugorhat a közeljövőben.
"Ha mondjuk az előzetes letartóztatásban lévőket nem zárnák rács mögé, hanem házi őrizetben hagynák őket, egy nyomkövető karpereccel, már azzal is több ezerrel csökkenne a börtönben eltartottak száma" - emelt ki egy megoldási lehetőséget Magyar. "Aki most pert indít az emberi jogi egyezmény megsértése miatt, az nagy valószínűséggel nyerni fog, így az állam dönthet, vagy börtönöket épít, vagy egymás után fizeti ki a többmilliós büntetéseket" - zárta gondolatait az ügyvéd, hangsúlyozva: már kialakult az általános ítélkezési gyakorlat Strasbourgban, így perre sincs feltétlenül szükség. A bíróság szerinte egyetlen esetben sem fog másként dönteni, az Európai Tanács négy négyzetméter per fős előírásához ragaszkodnak, és minden börtönről megvannak a pontos adatok, amelyeket nem lehet különbözőképpen magyarázni. A tanács kínzás elleni bizottsága rendszeresen ellenőrzi a különböző országok börtönviszonyait, és országjelentésekben számol be tapasztalatairól.
A börtönök zsúfoltsága nem új keletű probléma, évek óta súlyos gondot jelent, 2012-ben több mint 17 ezer fogvatartott volt a 12 ezer fős kapacitású büntetés-végrehajtási rendszerben. A legrosszabb helyzet a megyei börtönökben van, különösen Baranyában, de a fővárosban is túl sok rabot zsúfolnak a cellákba. A telítettség komoly probléma a börtönök nevelő feladatait tekintve is, miután a zárkákban az egymás nyakán-hátán elhelyezett rabok között rengeteg a súrlódás és a konfliktushelyzet, és az elítéltek nagy része állandó fenyegetésben él. Ugyanakkor a túl sok rab a börtönökben dolgozókat is megterheli, hiszen évről évre több emberre kell felügyelniük.
Legutóbb Hagyó Miklós nyert pert az emberi jogok bíróságán, a volt főpolgármester-helyettes panasza miatt hárommillió hétszázötvenezer forint büntetésre ítélték a magyar államot. A Népszava megkereste a Belügyminisztériumot és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát is, mit gondolnak a strasbourgi döntésről, és hogyan értékelik a hazai börtönviszonyokat. Ám lapzártánkig egyetlen kérdésre sem kaptunk választ
F-Cs. J. / Népszava
