„Elfogyott a pénz”, „előbb látni akarja a kormány a féléves hiányadatot”, „nincs kidolgozva részleteiben az életpálya, most ébredtek csak rá az elmaradásokra”, „talán későbbi elbocsátásokat készítenek elő ezzel” – a hvg.hu által utolért fideszes oktatáspolitikusok is csak találgatni tudtak Balog Zoltán bejelentéséről, mely szerint a pedagógus életpályához tartozó béremelést 2017-ig kitolják.

Ugyan „sikerként” próbálta eladni Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, az érintetteknek mégis egyértelmű csalódást jelent, hogy a Pedagógus Életpálya részeként beígért béremelés teljes összegét nem január 1-től, hanem csak 2017-től kapják majd meg a szakma képviselői. Balog bejelentése alapján a kormány második lépését teszi visszafelé az eredeti ígéretektől. A modell kidolgozása idején, amikor kiderült, hogy kötelezően emelkedni fog az intézményben eltöltendő órák száma, a kormány azzal nyugtatta a bércsökkenéstől tartó pedagógusokat (hiszen a módosítással az eddigi túlórapótlékok elvesznek): a tervezett béremelés ezt bőven kompenzálja majd. (Balog bejelentése egyébként teljesen ellentmond a korábban a parlament által már elfogadott köznevelési törvénynek.)

Csakhogy az akkori ígéretek még bruttó 70-80 ezer forintos emelésről szóltak. Hoffmann Rózsa például egy alkalommal azt mondta, egy most bruttó 128 ezer forintos kezdőbérrel rendelkező, főiskolai végzettségű tanár fizetése a 98 ezres minimálbér kétszeresére ugrik majd. Ehhez képest a most Balog Zoltán által nagy sikerként bejelentett átlag bruttó 34 százalékos emelés esetünkben 171 ezer forintos bruttó fizetést jelent majd, ami jelentősen elmarad a beígért 196 ezerhez képest. És – ne feledjük – az emelés összegéből le kell vonni azt a pénzt, amit a példánkban szereplő tanerő a túlórákkal megkeresett. (Mivel ez mindenkinél más és más, nem lehet átlag összeget meghatározni.)

A fejlemény azért is kudarc a Fidesz számára, mert így szeptembertől a teljes munkateher növekedést a nyakukba kapják a pedagógusok, míg ennek kompenzálására 2017-ig kell várniuk. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke ezért azt mondta a hvg.hu-nak, módosítani kell a köznevelési törvényt Balog Zoltán miniszter bejelentése alapján, hiszen a július 6-án életbe lépett jogszabály szerint a pedagógusi életpálya-modellt szeptember elsejétől a száz százalékos keresetnövekedéssel együtt vezetik be. Az érdekképviseleti vezető szerint „várhatóan ez a nyáron meg is történik”. (Ehhez azonban szeptember 1-e előtt egy rendkívüli parlamenti ülést kellene összehívni.)

Utasítsák vissza?

Mint mondta, nagyon nehéz helyzetben van az érdekvédelem akkor, amikor az általa képviseltek 40, 50 vagy 60 ezer nettó keresetnövekedésre számíthatnak. „Mondjunk rá nemet? – kérdezte a PSZ elnöke, megjegyezve: az érdemi béremelésre eleve csak 2014 január 1-től számítottak. (Mint ismert, a PSZ nem csatlakozott tavasszal a másik érdekképviseleti szervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete sztrájkfelhívásához a béremeléssel kapcsolatban. Igaz, végül a PDSZ sem tudott élni a munkabeszüntetéssel, mert a bíróság megtiltotta nekik az új Munka Törvénykönyve alapján.)

„A négy évre kitolt fizetésemelést úgy tudjuk egyébként elfogadni, hogy a jelenlegi túlórákat, amelyekért ellentételezés jár, a száz százalékos bérnövekedés eléréséig fokozatosan vezessék ki.” Galló Istvánné aggályosnak tartja, hogy nem tudni, az emelésekre honnan lesz fedezet, illetve, hogy az alapítványi magániskolákban, illetve az egyházi iskolákban dolgozó pedagógusokkal mi lesz. Az elnök úgy véli, a bevezetésre kerülő rendszerből elveszik a motiváló lényeg. „Azt szerettük volna, ha egy tisztességes alapbérhez egy pótlékrendszer kapcsolódik, illetve a fizetés mintegy harminc százaléka egy olyan mozgó bér lett volna, amely révén a pedagógus minőségi munkáját ismerik el.”

A fedezet egyébként valóban a leglényegesebb kérdés, és valószínűleg a 3 százalékos hiánycél tartása miatt aggódó Nemzetgazdasági Minisztérium ellenállásán bukott meg az Emmi eredeti elképzelése. Ugyanezt mondták a hvg.hu-nak nyilatkozó fideszes szakpolitikusok is, akik egyébként ugyanúgy Balog Zoltán bejelentéséből értesültek az emelés kitolásáról 2017-ig. A kormány láthatóan sem a Fidesz oktatási szakértőit, sem a képviselőket nem vonta be az „apró” módosításba. „Én azt is el tudom képzelni, hogy a januártól Klebersberg Központ elbocsátásokat kezdeményez majd, és akkor az egyelőre alacsonyabb szintű béremelés után kell majd végkielégítéseket fizetniük, amivel sokat spórolhatnak; az emelés többi részét pedig részben a megspórolt fizetésekből fedezhetik. Lehet, hogy csak így ment át az NGM-en a terv” – mondta egy kormánypárti oktatáspolitikus.

A parlament oktatási bizottságának egyik fideszes tagja szintén „csak két dologra tudott gondolni” az őt egyébként „meglepő” („Megígérte nekünk a frakcióülésen a kormányfő és a miniszter is, hogy csak úgy lesz óraszám emelés, ha a teljes fizetésemelés is jár mellé.”) bejelentéssel kapcsolatban. Szerinte lehet, hogy „az NGM meg akarta várni az első félév gazdasági eredményeit”. A másik ok az lehet, hogy az a minőségbiztosítási rendszer, amiről egyébként Balog Zoltán most is beszélt, még egyáltalán nincs kidolgozva, addig pedig a teljes béremelést is el akarták halasztani. Ugyanerről a problémáról a már idézett másik szakpolitikus is beszélt. Szerinte a jelenlegi helyzettel éppen az a baj, hogy „minőségbiztosítási rendszer híján pont az lesz a helyzet, mint a Medgyessy-kormány ötven százalékos emelésével, amit előszeretettel szidunk, mert a pénzt megkapták ugyan a tanárok, de nem történt semmi egyéb, csöppet sem emelkedett a színvonal”.

Kis ígérettörténet

Aki a béremelésekkel kapcsolatos kormányzati ígéreteket követte, csak kapkodhatta a fejét az elmúlt években. A választási kampányban Hoffmann Rózsa még „azonnali és jelentős mértékű” béremelésről beszélt, hogy aztán alig pár héttel a második Orbán-kabinet megalakulása után, 2010 nyarán már azt mondja: „Amennyiben meg tudja teremteni az ország az egymillió munkahelyet, és azt értelmes munkával be tudják tölteni, akkor akár kétszáz százalékkal is lehet emelni. De ez nem négy év múlva fog megtörténni.” Hoffmann szerint ebben a ciklusban marad a „jelképes” emelés.

A kitörő felháborodás hatására az államtitkár később a „jelképest” már „gesztusértékűvé” változtatta, de a tanárokat így sem nyugtatta meg, és innentől kezdve érezhetően bizalomvesztés állapotába került. 2010 szeptemberében a Nemzeti erőforrás-minisztérium illetékesei még azt mondták, legkorábban a 2011/12-es tanévben lesz mód a pedagógusok fizetésének (meg nem határozott mértékű) emelésére. Hoffmann később, 2011. november 27-én beszélt a béremelésről, miután a kormány elfogadta a közoktatás teljes átalakítását célzó törvény tervezetét, ekkor már ismét előjött a duplázás, igaz, ekkor a mézesmadzag mellett már a „virgács” is előkerült. Az államtitkár akkor azt mondta, egy kezdő tanár fizetése a minimálbér kétszerese lehet majd

„Erőteljesebb béremelésekről” beszélt tavaly július 13-án Orbán Viktor kormányfő a HírTV-nek a költségvetés főszámainak parlamenti elfogadása után. Azt akkor nem árulta el a miniszterelnök, hogy ez az időszak mikor köszönt be. Azt viszont hangsúlyozta, hogy a kabinet célja a közalkalmazottak bérezésének rendbe tétele. Közülük is kiemelte a pedagógusokat és az orvosokat, és azt mondta, „tudni fogjuk, hogy a következő tíz évben hány tanárra van szükségünk. Mint most kiderült, az általános közalkalmazotti bérrendezés is elmarad, Orbán Viktor utolsó tavaszi rádióinterjújában „hírlapi kacsának” minősítette az erről szóló értesüléseket. (Vagyis saját korábbi szavait is.)

2012. október 12-én a miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: küzd azért, és lát is esélyt rá, hogy 2013 első félévében úgy alakuljanak a számok, hogy 2013. szeptemberben a tanárok életpályamodellje bevezethető legyen. Érdekes ugyanakkor, hogy Orbán Viktor nyilatkozata idején Giró-Szász András kormányszóvivő már belengette az idei szeptemberi dátum elhalasztását. A Magyar Televízió Az Este című műsorában 2012. október 7-én közvetve elismerte, hogy „a pedagógus-életpályamodell a jövő évi költségvetésben tátongó 300-350 milliárdos lyuk miatt szükséges megszorításnak esett áldozatul. „A pedagógusi életpályamodell esetében könnyen elképzelhető, amennyiben az európai gazdasági helyzet úgy kívánja, hogy a pedagógus életpályamodellt 2013. szeptember elsejéről 2014. január elsejére tolják el” – fogalmazott. Most pedig jött Balog Zoltán és 2017.

Ez van a törvényben - de nem ezt jelentette be Balog Zoltán

Érdekes helyzet állt elő, a jelenleg elfogadott törvény ugyanis nem az, amiről Balog Zoltán beszélt. A törvény szerint a pedagógusok illetményalapja főiskolai végzettség esetén a minimálbér 180 százaléka, vagyis jelenleg 176 400 forint, egyetemi végzettség esetén a minimálbér kétszerese, vagyis jelenleg 196 000 forint. A törvény szerint ezt kapnák szeptembertől a "gyakornok" kategóriába sorolt kezdő pedagógusok. Ha a gyakornok leteszi az úgynevezett minősítő vizsgát, akkor a "pedagógus I." kategóriába kerül, így 120 százalékos szorzót kapna, vagyis (főiskolai végzettség esetén) bruttó 211 860 forint lenne a bére.

A köznevelési törvény szeptember 1-től hatályos rendelkezései szerint a kategóriákon belül is háromévente ugrik egy fokozatot a pedagógusok bére. Egy főiskolai végzettségű, "pedagógus I." kategóriába tartozó, 15 éve a pályán lévő tanár szorzója 145 százalékos, vagyis a bruttó bére 255 780 forint lenne. Ha ugyanez a pedagógus már átlépett a "pedagógus II." kategóriába, akkor a szorzója 160 százalékos lenne, fizetése pedig bruttó 282 240 forint.

A törvény lehetőséget ad arra, hogy különböző pótlékokat kapjanak az intézményvezetők, az osztályfőnökök vagy a több szakon tanító tanárok, de ennek feltételeiről még meg kell születnie egy kormányrendeletnek. Egy iskolaigazgató-helyettes például az illetményalap 20-40 százalékát kaphatná, ami (maradva a főiskolai végzettségnél) 35-70 ezer forint pluszt jelentene, míg egy osztályfőnök 10-30 százalékot, vagyis 17-52 ezer forintot kaphatna.

forrás: HVG.HU