Fogadások főszereplője lett Horváth András: vajon egy fejlett igazságérzettel bíró, magányos kamikaze vagy érdekcsoportok által mozgatott marionettfigura az a férfi, aki minap feljelentést tett az ügyészségen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellen? Szerinte ugyanis egykori munkaadója elnéző a legnagyobb magyar cégekkel és a multikkal az adócsalások ügyében. A „magyar Snowdenként” emlegetett adóellenőrrel a korrupció természetéről is beszélgettek a Vasárnapi Hírek munkatársai.
– Legyünk őszinték: nem túl sűrűn megy neki valaki egyenesen az adóhivatalnak. Ön miért?
– Nem volt más választásom. Adórevizorként dolgoztam ott több mint egy évtizede, főként a határon átnyúló áfacsalásokat vizsgáltam, az élelmiszeripar hálózatait próbáltam felderíteni. Az utóbbi években több ügyről leállítottak a feletteseim. Volt olyan adónyomozás is, amiből kizártak, miután nagyon komoly visszaélésre utaló nyomra bukkantam – majd nem történt semmi a nagy cégekkel szemben. Nem rúgtak ki, de ezután nem kaptam érdemi munkát. Pár napja felmondtam, majd feljelentettem a NAV-ot.
– A személyes sértettség munkál önben?
– Szó sincs róla! Manapság annyira közömbösek lettek az emberek a korrupció iránt, hogy nehéz elképzelniük: egy kötelességtudó adóellenőr nem tud szemet hunyni a visszaélések felett. Ezenkívül nem akarom veszni hagyni azt az évtizedes elemzőfeltáró munkát sem, amit a hivatalban végeztem.
– Mégis, mire jött rá, amire eddig senki sem?
– Nem vagyok én fehér holló, sok alkalmazott tudja, mi zajlik, ráadásul az ilyen „drága alkuk” vezetői szinten születnek. Vagyis elsősorban a NAV-vezetők felelőssége, hogy elnézőek a komoly gazdasági érdekérvényesítő képességű magyar és multicégekkel szemben.
– Milyen alkukra céloz?
– Ott kezdődik, hogy a NAV minden évben megállapodik a kiemelt adózókkal, hogy mennyi az elvárt adó, amit be kell fizessenek, és akkor békén hagyják őket. Az esetek java részében azonban nemcsak arról van szó, hogy a cégek nem fizetik meg az adót, hanem arról, hogy olyan áfát is visszaigényelnek, amit be sem fizettek. Vagyis először megrövidítik, majd meglopják az államot.
– Azt állítja, hogy ezt tétlenül elnézi az adóhatóság?! A NAV közleménye szerint a kiemelt adózók száma 2013-ban meghaladja az ezret, s náluk évente átlagosan 1700 ellenőrzést végeznek.
– Legtöbbször csupán „előszoba-ellenőrzés” történik, azaz a világon semmi! Arról viszont pontosan nem szól a fáma, hogy az 1700-ból mennyi a legnagyobb visszaélésekre lehetőséget adó áfa és a fiktív számlák ellenőrzése. Azt nyilatkozta a hivatal, hogy „a kiemelt adózói körben tett adóhatósági megállapítások összege évente 70 milliárdra tehető” – érdemes ilyenkor visszakérdezni, hogy adóhiányt vagy adókülönbözetet írtak elő a cégek számára, merthogy a második után nincs befizetési kötelezettség. Mindeközben becslésem szerint évente 1700 milliárd forint kár éri a magyar költségvetést…
– Tudja, hogy pontosan kikkel szállt szembe?
– Tudom, hogy komoly érdekeket sértek. Természetesen nevesíteni tudnék hivatali személyeket, üzletembereket, cégeket, de nem tehetem önnek. Amíg a NAV alkalmazásában álltam, az adótitok kötött, és a közszereplés összeférhetetlen lett volna a kormánytisztviselői feladatkörömmel. Hiába mondtam fel, az üzleti titok most is megköti a kezem. Ha csak azt elárulnám, mely hatalmas világcégek ellen folyik majd vizsgálat, joggal perelnének be és mindenemet elveszíteném. A feljelentésemben minden tényszerűen, névvel szerepel, remélhetőleg az ügyészség utánajár majd az állításaimnak.
– Az ön pénteki sajtótájékoztatóján elhangzott vádak után a nemzetgazdasági miniszter azonnali átvilágítást rendelt el a NAV-nál, és – idézem a közleményüket – a „hétvégén lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy az intézmény jogszabályoknak megfelelően járt el az adózók ellenőrzésénél, mindenfajta részrehajlás vagy indokolatlan előny biztosítása nélkül”…
– Ne menjünk el a példátlanul bravúros teljesítmény mellett! A NAV több mint 20 ezer embert foglalkoztató országos intézmény, tanácsadók tucatjaival is legalább fél évbe telt volna átvilágítani. Nyilvánvalóan ez nem történt meg egy hétvége alatt. Én három szektor adócsalási teljesítményeit vizsgáltam és átfogó bizonyítékokat bocsátottam az ügyészség számára – ehhez képest feljelentéskiegészítést kértek tőlem…
– Attól tart, hogy esetleg igyekeznek eltussolni az ügyet?
– Ezt már nem lehet. Schiffer András LMP-s és Ángyán József független országgyűlési képviselő parlamenti bizottság összehívását szorgalmazta – márpedig ha ezt bármelyik párt nem támogatja, elvben a korrupció mellett voksol. Komoly jogvédő szervezetek álltak mögém: a Levegő Munkacsoport, a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége, a Transparency International és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). Ez utóbbi felajánlotta az ingyenes jogi segítségét az esetleges büntetőeljárásban. Merthogy az adóhatóság feljelentést fontolgat ellenem rágalmazás és becsületsértés miatt.
– Jövő év január 1-jén lép hatályba a közérdekű bejelentőket védő törvény, amely szerint az illető kérheti, hogy személyes adatai kizárólag az alapvető jogok biztosa és hivatala számára legyenek hozzáférhetőek. Nem akart várni addig, és utána szép csendben megtenni a feljelentését?
– A TASZ szerint sem lett volna értelme várni addig, ez itt nálunk nem jelentett volna komoly védelmet. Egyes országokban valóban jól működik a rendszer, például az Egyesült Királyságban a bejelentőket tilos elbocsátani vagy más módon ellehetetleníteni. Nekem meg sem fordult a fejemben, hogy az adóhatóságnál maradjak tovább.
– Csupán véletlen, hogy a választások előtt pár hónappal állítja pellengérre az adóhatóságot?
– Igen. Nincs semmiféle kormánybuktatási szándékom, nem tündöklöm ellenzéki szerepben. Annál is inkább, mert a feljelentésemben 2007-ig visszamenőleg szerepelnek ügyek, vagyis kormányokon átívelők a visszaélések, senki sem szüntette meg ezeket.
– Ön 1990 és ’94 között Kőbányán önkormányzati képviselő volt, a Fidesz színeiben indult. Nem érzett most valamiféle lojalitást egykori pártjával?
– Miért kellett volna?! Én 1993-ban kiléptem a pártból, nem való nekem a politikai diplomácia, azóta nem vállalok közéleti szerepet, megcsömörlöttem tőle. Visszatérve egy pillanatra a választásokra: ha feláll a parlamenti vizsgálóbizottság, a kormány akár még jól is kijöhet a korrupció elleni harcból, azt a maga javára fordíthatja! Mert mi van, ha épp szabadulnának bizonyos megörökölt alkuktól?!
– Próbálták bármikor elhallgattatni, megfenyegetni vagy legalábbis jobb belátásra bírni?
– Nem. Sem korábban, sem a feljelentés óta. Őszintén szólva nem is értem: kellett, hogy megfigyeljenek, mégsem léptek semmit.
– Nocsak, üldözési mániája van!
– Nem – mint a viccben – engem tényleg üldöznek. Az elmúlt két évben nemcsak a hivatali vezetőimnek jeleztem a fellelt visszaéléseket, hanem – amikor náluk süket fülekre találtam – a legmagasabb kormányzati körökig elmentem. Hiába. Aztán ez év elején írtam a tapasztalataimról az Európai Bizottság és az Európai Parlament adócsalásos ügyekben illetékes szerveinek – ők felszólították a magyar vezetést a korrupcióellenes harcra. El tudja képzelni, hogy titokban maradhatott a kilétem?! Biztosan megfigyelnek, nincs kétségem. De vajon miért nem akadályozták meg a NAV-nál, hogy a kilépésem pillanatáig hozzáférjek olyan adatokhoz, amikkel nem is volt dolgom?! Mit csinált a biztonsági szolgálat?! Csak akkor van értelme ennek, ha az érintettek biztosak abban, hogy úgysem tudok érdemben mit kezdeni a tudásommal.
– Nem ez lenne az első olyan korrupciós ügy, amely az első felzúdulás után lassan elcsendesül…
– Nem akarok erre gondolni. Ez nem történhet meg.
– Jól alszik? Nem riad fel éjjel, hogy úristen, mibe kevertem magam?!
– Ma éjjel egy percet se bírtam pihenni. Jár az agyam. Mindenen.
– Mit szólt a családja, a környezete a fellépéséhez?
– Inkább ne beszéljünk a feleségem reakciójáról! Félti a családunkat. Hálás vagyok az elmúlt napok minden támogatásáért, biztatásáért, de legfőképp azoknak a kollégáimnak az együttműködéséért, akik koronatanúként, bizonyítékokkal is kiállnak majd az állításaim mellett.
– És ha visszalépnek?
– Nem fognak.
– Feladta az állását az ügy érdekében. Miből fognak megélni a jövőben? Netán a háttérből anyagilag is támogatják?
– Nincs titkos támogatóm. Igaz, nekiugrottam a falnak, de okosan! Vannak tartalékaim, azok egy ideig elegendők. Azt remélem, ha ez az egész „bejön”, nem kerülök feketelistára, lesz újra munkám és egzisztenciám.
– Nem fél?
– A génhibám elnyomja a veszélyérzetemet.
Forrás: Vasárnapi Hírek
