„Óbudáról, a Belvárosból, Hidegkútról is Csepelre kell majd menni a családnak sírt ásni, halottat öltöztetni, és iparilag megalázkodni. ….És nem sül ki a szeme a rezsicsökkentési polgármesternek, hogy kerületét a megbélyegző kódisparcella okán azonosítsák. …Ha én csepeli lennék, furkósbottal kergetném Németh Szilárdot, egészen addig, amíg a Váci út felel neki...” – írja a Népszavában Veres Jenő Csepel, a kódisparcella címmel. Miért jutott erre a következtetésre? Erre ad választ a publicista cikke:

 Anyád hol van eltemetve? Csepelen? No, hát igen… Akkor annyit is érsz. Ez lesz a fővárosi jövő egyik mérőköve. És annak is szégyenkeznie kell majd, aki a "munkáskerület" temetőjében akár díszkriptát építtetett. Mert (a vörös) Csepelt - aligha politikai céloktól mentesen - a szegénység deklarált szinonimájává teszi Orbán Viktor halottgyalázás-ügyi csürhéje.

 És nem sül ki a szeme a szégyentől a rezsicsökkentési polgármesternek, hogy kerületét a megbélyegző kódisparcella okán azonosítsák? Sőt, elsőként ugrabugrál, hogy a főnök észrevegye, mennyire jó csávó ő, aki - ni mán! - személyesen Németh Szilárd! (Társasjáték szerint soron kívül léphet Felcsútra, és kétszer dobhat.)

 Miféle irgalom, kegyelet nélküli habókos szervilizmus visz rá valakit arra, hogy szűkebb pátriája nevét a - ma még - legocsmányabb kormányzati intézkedéséhez adja? A "temesd magad édes szülődet, gyermekedet!" mozgalomnál embertelenebb, szégyenteljesebb intézkedést egyébként sem látott a világ - de még láthat mifelénk!

 Korábban azt is gondolhattuk, hogy a keresztény kormány (hitvallása: ima és munka) minden temetőbe, akár a temetőárokba, de befogadja az általa kitaszított szegényeket, még ha orcátlan is a rendelete. De nem! Óbudáról, a Belvárosból, Hidegkútról is Csepelre kell majd menni a családnak sírt ásni, halottat öltöztetni, és iparilag megalázkodni. A temetősöknek pedig még van arcuk százmilliós jóvátételt kérni a kényszerhantolások miatt. (Ők, akik - megírtuk, nem cáfolták - cipőpucoló gépet vettek ajándékba a rendőrségnek!) Virtigli NER-történet.

 Tudom, rossz a példa, de a nem visszakívánt, viszont visszakapott államszocializmus idején politikai szégyen volt, ha valakinek szerette a 301-es parcellában nyugodott. Most nem politikai, hanem össztársadalmi szégyen lesz Csepelen pihenni. Ha valakiben egy csepp jóérzés és pici energia van még, akkor Csepelre megy, és segít temetni. Lehetne ez egy hatalmas, spontán kormányellenes demonstráció. Vélem: az elhunyt sem tiltakozna ellene.

 Mindenesetre, ha én csepeli lennék, furkósbottal kergetném Németh Szilárdot, egészen addig, amíg a Váci út felel neki...

 Veress Jenő

veressj@nepszava.hu

Forrás: NÉPSZAVA

Fotó: Demokrata, Képaláírás: CSÚ