Sértegetett, gyalázkodott, mellébeszélt a polgármester – Kilógott a lóláb – Lebecsült sportolók – Gyarapodó kabinet – Cselsorozat a Csepel SC Alapítvány elleni rögeszméhez – Csúcsra járatva – Közpénzszórás – Városgazda a hentesüzletben – Szórakozás a kitüntetésekkel – Lenyomat a lenyomókról
Több egybehangzó értesülés szerint ismét elvesztette a fejét Csepel fideszes polgármestere a legutóbbi, a március 4-i képviselő-testületi ülésen. Németh Szilárd szokásához híven kommunistázott, „kedves elvtársak”-nak nevezte a részvevők nem tudni melyik részét. Dobi Istvánnak, az egykori elnöki tanács elnökének szellemét és a Hazafias Népfrontot idézte meg az ülésre és zagyválta össze szerepüket. Talán sajátjainak, az ellenzéknek, köztük a Jobbik képviselőjének is, netán a hallgatóságnak szólt a megtiszteltetés? A részvevők sem tudták. Németh Szilárd és a Fidesz által halálra ítélt helyi televízió hiánya teljesen gátlástalanná tette az ülésvezetőt. Részletek:
Az egyszerű, konkrét válaszok helyett időnként összevissza beszélt. Évekkel ezelőtti, oda nem illő ügyeket hozott fel, a tények ismerete nélkül, sértegette a képviselőket, gyalázkodott, ahelyett, hogy a kérdésekre válaszolt volna. Lehet, hogy az utóbbi években a Fidesz által átvett, a Rákosi évekre emlékeztető politikai, gazdasági, kommunikációs eszköztár és stílus hatása most csapódott le Németh Szilárdnál? Nem hiszem. Korábban is előfordult már nála hasonló kirohanás egy-egy testületi ülésen. Vagy a választási kampány gondjai gyötrik? Netán érzi, hogy vesztésre áll? Lehet, hogy csak ilyen? Fideszes ismerőseim szerint ilyen. Vagy mindez együtt? Nem tudom. Tény, hogy többen felháborodva távoztak a testületi ülésről. Volt, aki menet közben hagyta ott az egészet. Néhányan, akikkel másnap, harmadnap sikerült beszélnem, már lehiggadtak, mégis dühösen emlékeztek a történtekre.
A továbbiakban inkább a napirenddel kapcsolatban fejteném ki véleményemet. Az is adott bőven okot a bosszankodásra. Amikor a csepel.hu-n megjelent a „rendes” testületi ülés meghívója, „mindössze” 27 napirendet jelölt meg a polgármester. A végén 42-rő döntött a testület, voltak olyanok, amelyek percekkel a kezdés előtt kerültek fel a listára. A közérthetőség kedvéért pontokba szedtem megjegyzéseimet:
1) Németh Szilárd javasolta a testületnek a Csepeli Birkózó Club három edzője idei bérének finanszírozásához való hozzájárulást, összesen 5,3 millió forintos nagyságrendben. A csepeliek.blog.hu március 6-án már foglalkozott a témával, „Csepel sportja soha nem látott mélységekig süllyedt” címmel. Egy megjegyzésem van még a témához: a polgármesterben fel sem merült, hogy kezdeményezése tisztességtelen a többi, szintén sok eredménnyel büszkélkedhető, de hasonló nehézségekkel küszködő egyesülettel szemben?!
2) A költségvetési rendelet-tervezettel kapcsolatban: a jegyzőkönyvek tanúsága és a korábbi testületi tagok véleménye szerint az előző önkormányzati vezetés időszakában Németh Szilárd és akkori frakciója keményen bírálta az előző polgármestert a nem alapfeladatok csökkentésének elmaradása miatt. Most, szemrebbenés nélkül, az önként vállalt feladatok 170 %-os növelésre tett javaslatot. Miközben a működési célú pénzeszköz-átadások, támogatások összege például 2013-ban meghaladta a 2 milliárd forintot.
3) A Polgármesteri Hivatal létszámának 10 százalékos növelését Németh Szilárd javasolta. Arról viszont nem írt, hogy közben az oktatás irányítása az államhoz került, számtalan feladatot a Csepeli Városgazda Zrt. és a Csepeli Városkép Kft. hatáskörébe utaltak át, tehát csökkentek a feladatok. Arról is mélyen hallgat polgármester úr, hogy kabinetjének létszáma, amelyet egyébként tovább javasolt növelni, már jóval nagyobb az előző polgármester és a két alpolgármester közvetlen munkatársi létszámánál. Hiába, a rezsiháború ügyei, az országgyűlési képviselői és a fővárosi közgyűlési feladatok, a közelgő választások miatt kellenek emberek, akik elvégzik a polgármester és a három alpolgármester munkáját, sőt besegítenek a választás kampányfeladatainak elvégzésébe is.
4) Csak a helyszínen ismerhették meg a képviselők, hogy a polgármester ismét nem csak a csepeliek részére osztogatja a köz pénzét. Konkrétan: 500.000 forintot hagyatott jóvá Csúcs László „Pénz és média” című könyve kiadásának támogatására. A mellékelt kérelem szerint a hiánypótló művet az indokolja, hogy a rendszerváltás médiaproblémáinak helyes megismerését gátolja, hogy „túlsúlyban csak a balliberális szemléletű helyzetfelismerés van forgalomban”. Tetszenek érteni? Továbbá, hogy Csúcs úr, aki annak idején (Gombár Csaba elhallgattatása után) a Magyar Rádió elnöki jogkörrel felruházott ügyvezető alelnöke volt, s ebbéli funkciójában 129 munkatársát rúgta ki munkahelyéről, „mint nyugdíjas, ezt az összeget előteremteni” nem tudja. Csak azt nem értem, hogy mi köze van ehhez a csepelieknek?! Miért nem a saját pénzéből, vagy a helyi Fidesz kasszájából ad Csúcs úrnak támogatást Németh Szilárd?
5) Bennem megdöbbenést váltott ki Németh Szilárdnak, a Csepel Sport Club Alapítvánnyal tervezett együttműködési megállapodás megkötését javasló előterjesztése is. Nem azért, mert csak a helyszínen osztotta ki és nem biztosította a képviselőknek a kezdeményezés átgondolását. Ők ennek tárgyalását elfogadták, a felelősség innentől kezdve az övék is. Szerintem blöff az egész! Blöff, mert eddigi tevékenységét ismerve, semmi sem állt és áll a polgármestertől távolabb, mint az együttműködés a Csepel SC Alapítvány vezetőivel. Úgy tudjuk, még jogi úton is meg akarta szerezni az alapítvány teljes vagyonát. Ha csak meghallotta az alapítvány gondját, volt és jelenlegi vezetőinek nevét, már kiborult, demonstrációs táblákat hozatott be, offshorozott, kommunistázott. Porhintés az előterjesztés, mert szerintem a javaslatot az alapítvány vezetői sem ismerték a testületi ülés előtt. A csepeliek becsapása, eddigi ígéreteinek semmibevétele, mert a javaslat szembemegy a polgármester azon korábbi, sokszor hangoztatott szándékával, hogy mindenáron megszerzi a Csepel SC Alapítványt. Nagyotmondás, mert tudja, hogy a javaslat nem elfogadható. És tévedés, mert négyévi teljes konfrontálódás után, már senki nem hisz neki.
6) Borbély alpolgármester úr javasolta, hogy az önkormányzat vegye meg „tulajdonosától” a Kondor u. 49. sz. alatti volt hentesüzletet. A javaslatot Werner Péter, a Csepeli Városgazda Zrt. vezérigazgatója készítette elő, s őt nem érdekelte, hogy javaslata nem tartalmaz független értékbecslői véleményt, az ingatlan gazdája közel 2,5 millió forinttal tartozik az önkormányzatnak. A fideszes többséget sem érdekelték az előterjesztés hiányosságai, esetleges buktatói, működött a szavazógépezet.
7) Egy millióért vesz fotógyűjteményt a Fidesz csepeli vezetése Székelyudvarhelyről. Hogy miért pont onnan? Csak. Hogy mi köze van a gyűjtemény tulajdonosainak Csepelhez? Semmi. Viszont a csepeli önkormányzat megveszi a gyűjteményt. Hogy miért nem csepeli gyűjtőktől vásárolnak hasonló anyagokat? Csak. Bár állítólag a képekből tervezett kiállítást maga Kövér László fogja megnyitni. Lehet, hogy ő javasolta a csepeli vezetésnek a 100 darabos gyűjtemény felvásárlását?
8) A testület ismét tárgyalt az egészségügyi szolgálat kapacitás-átcsoportosításáról. A szocialista frakcióból Dobák István megkérdezte: mi lesz, ha az OEP nem támogatja anyagilag az átcsoportosítást? Egyesek szerint a polgármester azt válaszolta: akkor majd az intézményvezető kifizeti. Erre az intézményvezető – hasonló szellemben – azt mondta Németh Szilárd felvetésére, hogy „igyekszem majd meggazdagodni”. Jellemző párbeszéd a felelős hozzáállására. Azonban nem ez a lényeg. Az, hogy a sokadik kapacitás-átcsoportosítás annak szakmai bizonyítéka, hogy az elmúlt három évben az intézmény költségvetéséből kivont 260 milliós önkormányzati támogatás súlyos következménye: a folyamatos működés érdekében belső átcsoportosításokra van és lesz még szükség.
9) A szociális és egészségügyi ágazat stratégiai tervének tavalyi tapasztalatairól is tárgyalt a testület. Morovik Attila alpolgármester aláírásával szentesítette a beszámoló alábbi mondatát:
„Az utóbbi években változott az állami finanszírozás, azonban kerületünk vezetése az ellátás színvonalának változatlanul tartása mellett biztosította, biztosítja továbbra is az ellátásokat.”
Érdekes. Az egészségügyi szakma sok képviselője például így értelmezi a mondatban foglaltakat:
„…változott az állami finanszírozás” – ezalatt azt kell érteni, hogy az Orbán-rezsim három éven át több mint 300 milliárd forintot vont ki például az egészségügyből;
„”kerületünk vezetése az ellátás színvonalának változatlanul tartása mellett” – ez a mondatrész pedig annak elfedése, hogy a helyi vezetés az „állami finanszírozás” változására még rátett egy lapáttal (lásd a 8. pontban leírtakat).
10) Érdemes megnézni a kitüntetési címek adományozásával foglalkozó napirend hátterét is. A testület 2011 júliusában megváltoztatta az önkormányzat korábbi kitüntetési rendeletét. Azóta négyszer(!) módosították. Így például a július 18-án átadható Csepel Díszpolgára címet, az október 23-ára jóváhagyott Csepel Örökség kitüntetést akkor adják át, amikor akarják. Most akarták. Gondolom a választás miatt kellett most 5 főnek Csepel Díszpolgára, 5 szervezetnek, illetve személynek Csepel Örökség díjat adományozni.
A díjazottak biztos megérdemlik az elismerést. Ettől azonban még kilóg az a bizonyos lóláb.
Mindez csak egyik lenyomata a csepeli önkormányzati vezetés demokrácia felfogásának. Semmire sem becsülik a képviselő-testületet. A dolgok ugyanis nem a testületi üléseken dőlnek el. Minden a Kedves Vezetőn és helyi vazallusán múlik, a valóban demokratikusan működő önkormányzati képviselő-testület meg csak teher, kipipálandó feladat. Ahogy Németh Szilárd kezeli az egészet, nagyképűen levezényli az ülést, ő maga válaszol mindenre, frakciótársai parírozása, gúnyos nevetése mellett „leveri” az ellenzéki véleményeket, esetenként, úgy ahogy a bevezetőben írtam, bizonyítja előző mondataimat. A csepelieket meg úgy sem ez érdekli – gondolják és mondják. Valóban nem érdekli?
V O X
