"A Fidesz hatalom megbukott minden értelemben, de a Fideszesektől nehéz lesz megszabadulni, mert senki nem olyan veszedelmes, mint egy bukott eszme haszonélvezője, aki már nem az eszmét védi, hanem a meztelen életét és a zsákmányt."
A fenti mondatot egy ember mondta az Imre téren, azért, mert úgy vélte, hogy ennek a kommunistát Fideszre módosított mondatnak, sokkal nagyobb a mai aktualitása, mint annak a Márai idézetnek, amit az író életművéből kiragadva, az ötvenes évek terrorjára vonatkoztatva írt, és a mai vezetők a csepeli polgármesteri hivatal egyik erkélyt tartó oszlopára erősíttettek. 

Az emberek haragját megint sikerült ennek az érzéketlen vezetésnek kivívnia maga ellen! 
No, nem azzal, hogy Márait idézték, hanem azzal, hogy lelepleződött igazi szándékuk. Ez pedig arra vonatkozott, hogy a kommunizmus gyűjtőszava alá bevonják mindazt, ami a felszabadulás óta Magyarországon a 89-es rendszerváltásig történt, meg azt is, ami az után, de nélkülük valósult meg. Ezen a szándékukon aztán rajtakapták őket! 

Nevezetesen, hogy már megint kommunistázik a csepeli Fidesz! Úgy, hogy a terminológiát meghamisítja, és (amit hallott róla gyermekkorában otthon, meg a KISZ-ben) a maga számára nem tartja kötelezőnek. Azt vallja, hogy övé a jog és a veleszületett felkentség arra, hogy megállapítsa az igazat. Ebbe, természetesen beleérti azt is, hogy megmondja, hogy ki a kommunista, és ki nem! Ezeket pedig, nem tudományos diszciplínák, objektív determinációk, eltelt évek tapasztalata alapján, hanem saját érdeke szerint teszi. Nem zavarja, hogy a szocialisták (és a többi demokratikus párt) már a múlt század elején feladták - azt, amitől a ma Fideszes urai a lelkük mélyén a leginkább félnek - hogy a társadalmi rend forradalmi úton is megdönthető. 

Bizonyítékát is adták annak, hogy komoly az ez irányú elhatározásuk, mert a rendszerváltás idején a hatalomátadás békés módon, a civilizált európai szellem keretei között működött. De ha csupán a Fidesz agresszivitását vizsgálnánk, úgy tűnne, hogy 2006-os "produkciójával", meg a "fülkeforradalmi" szólamokkal, sokkal inkább kivívta magának a "kommunista" módszert alkalmazók jelzőjét, mint akármelyik másik magyarországi demokratikus párt. 

Az írás elején megfogalmazott mondat azért lehet olyan maró számukra, mert a most az országra kényszerített állapotokra reflektál, vele szembe állít tükröt.
Az pedig, aki emlékezik 2002-re láthatja, hogyan adja át a hatalmat vereség esetén a magát oly demokratikusnak mondó Fidesz. "A haza nem lehet ellenzékben" azt jelentette, hogy sem a hatalom, sem a zsíros állások, sem a lenyúlt jószágok, jószerivel nem visszaadhatók! A zsír pedig a Fideszeseken azóta, (de 2010-től exponenciálisan) csak nőtt. Elképzelhető, hogy milyen nyögvenyelősen mondanának le a zsákmányról! Birtokról, gyárról, házról, kocsiról, kabinetről, pénzről! Hát, ez nem adható, nem a haza! 

Arról már ne is beszéljünk, hogy centrista politikai törekvései, az államosítás imperialista hagyományainak felélesztése és az egyéni és kollektív jog konfliktusba állítása, milyen hagyományok emlékét idézik fel az emberek emlékezetében. Ebből következően az az állítás: hogy mindenki, aki nem ért egyet velük kommunista, az igazság teljes elferdítését jelenti. 
Ezért gondolják úgy a csepeliek, hogy csak azért nem pirul el szégyenében az a tábla a vörös téglás falon, mert az élettelen bádog mindent kibír. Arra már senki nem tudja a választ, hogy az az ember, vagy vezető közösség miért nem pirul el szégyenében, akik szemet hunynak egy ilyen tábla kihelyezésével? 
Ez nyílt provokáció, az itt élő nép, a történelmi tudattal rendelkező egyének ellen! 

Provokáció, a normális emberrel szemben épp úgy, mint a művészi érzelmekkel megáldott író emlékével szemben. 
Márai gondolatvilágát és munkásságát ismerve nagy biztonsággal elmondható, hogy soha nem fogott volna kezet a rezsi biztossal! 
De nagyon kevesen lennének azok is, akiknek a mostani Fideszben egyáltalán fogadná a köszönését. 
Márai lenne a leginkább felháborodva azért, hogy gondolatát így kifordítva kívánják abba az ordas eszmeáramlatba vonni, ami a demokrácia megkurtítása, a jogállamiság leépítése, a sajtószabadság visszafejlesztése, a gyűlölet-irodalom térhódítása és a félelem irányába hat. 
A fent elmondottakon kívül is kikérné magának, hogy a mondat, amit tőle ragadtak el, egy irredenta emlékművel szemben, a nagy Magyarország virágágyás közelében, a hatvanhat vármegye giccs kavalkádjába züllött félbevágott oszlopok tetejének világában éktelenkedjen.

HORVÁTH GYULA

Forrás: hgyula.blog.hu (A szerző blogja)