Undorító mosdók, zsúfolt kórtermek, túlterhelt személyzet. Közöny, ingerültség, kiszolgáltatottság. Ezek a biztos alapok szinte mindenhol. Ennyire futotta a kormány erejéből. Megszüntették a betegjogokat számon kérő hatóságot. Semmilyen minőségjavító reformba nem kezdtek bele. Hagyták az egész rendszert összeroskadni.
Az emberek imádkoznak, nehogy az állami egészségügyre szoruljanak.
Kampány van, lehet nyomni, ami a csövön kifér. Azaz bármit. És mivel évek óta kampány van, évek óta lehet nyomni bármit. A Magyarország jobban teljesít szlogent sem most dobták be.
Miben teljesít jobban? Kinél teljesít jobban? Ezt eleinte nem mondták meg. A szomszédos országoknál? A gazdaságban? Az elüldözött fiatalok számában? A baltás gyilkosok kiadásában?
De a finisben vagyunk, most már a konkrétumok is jönnek.
Orbán Viktor a kanizsai kórház átadásán meg is mondta: Magyarország jobban teljesít az egészségügyben....
Mert a kormány az elmúlt négy évben megvédte a magyar embereket a bankokkal, a rezsicégekkel és a brüsszeli bürokratákkal szemben. Utóbbiban az a zseniális, hogy Brüsszel adta azt a pénzt, amelyből a kórház megújult.
Megdobnak vajas kenyérrel, dobj vissza kővel.
A kórházépítő a Brüsszelnek kiosztott sallerek után megemlékezett a saját érdemeiről is. „2010-ben azt vállaltuk, hogy az összeomlás szélére sodort magyar egészségügyet meg fogjuk menteni. (…) ennél többre futotta Magyarország erejéből. (...) A magyar egészségügyi rendszert biztos alapokra helyeztük”.
Ezt mondta. És közben nem röhögte vagy sírta el magát.
Mert a kórházak lejárt adóssága négy év alatt 37,5 milliárd forintról 50 milliárdra nőtt, ahogy azt Danó Anna megírta.
Az egészségügyből 2010 óta több pénzt vettek ki, mint a rendszerváltás óta összesen. Az orvosok változatlanul külföldön keresnek munkát, mert a hálapénz legalizálásából arra következtettek, hogy a kormány nem fogja a béreiket rendezni.
A kórházak jó része folyamatosan romlik, mind fizikailag, mind műszerezettségében. Járt a miniszterelnök a János kórházban? Mikor látott utoljára olyan kórtermet, ahova az egyszerű nép kerül?
A várólisták ma már gyilkolnak. Amikor egy frissen diagnosztizált rákos betegnél minden perc számít, akkor a diagnosztikai eljárásokra hónapokat kell várni. Mire sorra kerül, rég áttétes lesz, vagy már meg is halt. Kivéve, ha fizetni tud.
Ezres nagyságrendben halnak meg az emberek kórházi fertőzésekben. Bekerülnek egy közepesen súlyos problémával, de már nem kerülnek ki.
A miskolci kórházban bekövetkezett csecsemőtragédiákkal kapcsolatban megállapították, hogy nem szakmai okai voltak. Merthogy egy kórházban a csecsemőosztályon ilyen súlyos fertőzés előfordul, nekik nem szakmai kérdés.
Undorító mosdók, zsúfolt kórtermek, túlterhelt személyzet. Közöny, ingerültség, kiszolgáltatottság. Ezek a biztos alapok szinte mindenhol. Ennyire futotta a kormány erejéből. Megszüntették a betegjogokat számon kérő hatóságot. Semmilyen minőségjavító reformba nem kezdtek bele. Hagyták az egész rendszert összeroskadni.
Az emberek imádkoznak, nehogy az állami egészségügyre szoruljanak. A felmérések szerint a lakosság fele a magánegészségügyet választaná, ha lenne rá pénze. Azt, hogy az állami egészségügyben is legyen olyan minőség, mint a magánellátásban, éppen Orbán akadályozta meg.
Az ellenzék pártjai pedig úgy lebzselték végig ezt a négy évet, hogy az egészségügy témáját még csak elő sem vették.
Nagy a baj, és sehol egy mentőautó.
DANÓ ANNA
Forrás: nol.hu
