A Fidesz 1998 óta a leggyengébb támogatottság mellett, a választásra jogosultak mintegy huszonöt százalékának szavazatával győzött, a kétharmados többség ebben a helyzetben pedig nem tekinthető legitimnek – állítja az Eötvös Károly Intézet.
Hamis az az állítás, amely szerint az április 6-i választás eredménye legitimálja az elmúlt és az elkövetkező évek alkotmányos dúlásait – hangsúlyozza közleményében az Eötvös Károly Intézet. A választás eredménye a jogvédő szervezet szerint akkor sem igazolhatná az alkotmányosság szétzilálását, ha méltányos versenyben született volna.
A kormányzó párt 1998 óta a leggyengébb támogatottság mellett győzött: a választásra jogosult polgárok szavazatainak mintegy huszonöt százalékát szerezte meg. Az intézet álláspontja szerint az eredmény nem szabad és tisztességes választásokon, hanem súlyosan sportszerűtlen szabályok és feltételek mellett született meg.
A kormányoldal kétharmados többsége ebben a helyzetben – akár a még össze nem számolt szavazatok, akár egy-két ellenzéki képviselő „kivásárlása" útján jön létre – nem tekinthető majd legitimnek – állítják. A jogvédők figyelmeztetnek ugyanakkor arra, hogy az alkotmányosság érvényesülése tekintetében az országgyűlési választás új, a korábbinál is kritikusabb helyzetet teremtett.
Az európai Magyarországon mindezek ellenére sem szűnt meg az alkotmányos kultúra – fogalmaznak –, mert bármi történhet az elkövetkező hónapokban vagy években, az idő az alkotmánynak dolgozik. A jogvédők szerint az olyan rendszer, amely a kormány kritikusainak egyáltalán nem nyújt azonosulási lehetőséget, nem lehet tartós. Az alkotmányosság hiányát előbb-utóbb mindenki a bőrén érzi - állítják.
Az Eötvös Károly Intézet évek óta képviselt álláspontja szerint csak az a rendszer lehet szilárd, amely a különböző politikai meggyőződésű és életfelfogású polgárainak egyformán otthona tud lenni, és ezért az alkotmányos helyreállítás is csak a jobb- és baloldali demokraták közös műve lehet.
A választási kampánynak azonban sem az alaptörvény védelme, sem az alkotmányosság helyreállítása nem volt tárgya – figyelmeztet a közlemény. A kormánypárt a szavazóitól nem az alaptörvényhez kért támogatást, s az ellenzék is inkább hallgatott az alkotmányosság helyreállításáról.
Amíg az egyik oldalon a miniszterelnök jobbkeze, Lázár János halálbüntetést, addig az MSZP pártigazgatója, Velez Árpád a nyilvánosságra került beszédében a sajtószabadság helyett saját médiabirodalmat követelt. Mintha a vita nem a szabadság hiányáról, hanem arról folyna, hogy kit kell elnyomni – olvasható a közleményben.
A választók így a jogvédők szerint nem az alkotmányosságról, hanem valami másról mondtak ítéletet. Magyarország azonban korszakhatáron áll, s dühös, de még nem fogalmazta meg dühének sem tartalmát, sem célpontjait. A választók tehát nem az alkotmányosságot temették el – vélik –, arról ugyanis most dönteni sem lehetett.
Egyébként akár kinyilvánítja a magyar állam a hatalmi ágak függetlenségét, akár nem – amit mellesleg az alaptörvény deklarál –, sem a parlamentnek, sem a kormányzatnak nincs felhatalmazása az autonómiák megszüntetésére – figyelmeztet az intézet. Ezzel kapcsolatban emlékeztetnek rá, hogy az Európai Unió Bírósága éppen most mondta ki, hogy a magyar állam, akár kedveli a független adatvédelmi hatóságot, akár nem, azt nem szüntetheti meg.
Akár elismeri a magyar állam az egyházak szabadságát, a vallásszabadságot, a hívők és nem hívők lelkiismereti szabadságát, akár nem, azt nem szolgáltathatja ki a parlamenti többségnek, amint azt az Emberi Jogok Európai Bírósága most megállapította – folytatódik a közlemény.
Akár megrendszabályozná a szegényeket, akár nem, a magyar állam nem jogosult sem a hajléktalanság alaptörvénybe foglalt büntetésével, sem a szociális temetéssel az elnyomott és megalázott szegények emberi méltóságát megtaposni – emelik ki a jogvédők. Szerintük akár „szeretetteljes" a szegregáció, akár nem, a magyar állam nem különítheti el a romákat, s akár fél tőle, akár nem, a sajtószabadságot sem szüntetheti meg.
Akár fél a szabad vitától, akár nem, a magyar állam az ilyen kérdésekről szóló vitát nem tilthatja be. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet pedig, akár tetszik ez a magyar államnak, akár nem, az elkövetkező időben is minden hazai és nemzetközi fórumon képviselni és érvényesíteni kívánja az alkotmányosság értékeit. (NOL)
Kalocsai Imre karikaturája
