Balog Zoltán, aki  ismét az Orbán-kormány társadalompolitikáját kiteljesíteni és fenntartani hivatott, szép nevű Emberi Erőforrások Minisztériumának a vezetője, a kulturális bizottságban kifejtette: ő sosem állította, hogy a (szintén szép nevű) Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működése sikeres lett volna, de hát – tette hozzá megengedően – egy ekkora átalakítás során van kísérleti fázis is. Elárulta azt is, hogy a hibákról azért nem beszéltek nyilvánosan, mert a kommunikációs tanácsadóik ezt nem ajánlották.

Rögzítsük a pillanatot: figyelemre méltó fordulatról van szó ugyanis, mert igazolja, hogy a buzgó ájtatosság rávezeti olykor az arra hivatottakat a helyes ösvényre, a belátáséra, és ezzel együtt annak elismerésére, hogy volt olyan pillanat az életünkben, amikor az általunk ismert tényeket tudatosan ferdítettük el, vagyis hazudtunk.

Jó, jó, nem reggel, éjjel meg este, ennek kiváltsága csak keveseknek adatik meg, de azért elő-előfordult már miniszteriális életünkben.

Balog Zoltán kijelentéseiből ugyanis az következik, hogy 1. a humántárca vezetése pontosan tudta, hogy a Klik rettenetesen működik, 2. ezt elfogadva, kísérleti fázissá nyilvánították az elmúlt két évet, ami azt jelenti, hogy körülbelül egymillió gyereket, százötvenezer pedagógust és iskolai dolgozót minősítettek át kísérleti tereppé, laborrá, kémcsővé, amelybe belegyömöszöltek mindent és mindenkit, s addig rázogatták, amíg elő nem állt az az ideológiai és szakmai katyvasz, amelyet ma köznevelés címszóval illetünk, 3. a Balog Zoltán vezetése alatt álló tárca, amely szakmányban gyártotta a Klik munkáját magasztaló közleményeket, tudatosan megtévesztette az embereket, tehát Balog Zoltán református lelkész, humánminiszter hazudott, 4. Balog Zoltán református lelkész, humánminiszter épp ebből következően nem szokott le a hazudozásról, hiszen bizottsági meghallgatásán azt állította, hogy ő sosem nevezte sikeresnek a Klik működését.

Ennyi hazugság így, egyszerre, reggelre, délre és estére is elegendő volna, de vessük bizakodó tekintetünket inkább a jövőbe, hiszen Balog Zoltán is ezt teszi, amikor iskolai uszodaépítési programot vizionál. Mégpedig azért, hogy egyetlen gyerek se kerüljön ki az iskolából úgy, hogy nem tud úszni, vagyis az úszás „ne csak a középosztály kiváltsága legyen”.

Na most, ami a középosztály kiváltságait illeti, könnyen eszünkbe juthat egypár dolog, már csak úgy az esélyegyenlőség vagy mifene nevében is, középosztályilag, ami Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki tanácsadó szerint nem is létező fogalom, de erről majd nyilván egyeztet Balog miniszter úrral is.

Ám ha esetleg mégis létező, akkor bizony a középosztályi kiváltságokban fürdőző csemeték nagy valószínűséggel nem a Klik-uszodákban tanulnak meg úszni, mert inkább magán- és alapítványi iskolákba járnak majd, a középosztály ugyanis a szemének hitt és nem Balog miniszternek, és már megkezdte gyermekeinek kimentését a Klik-rendszerből.

Meg akarják úszni.

Tóth Ákos

Forrás: NOL.HU