Tavaly év végén felröppent a hír, hogy a Csepeli temető tartalék területén alakítanák ki a fővárosi halottak szegényparcelláját. Akkor a Népszavától átvett cikkünkben ezt olvashatták: ,,És nem sül ki a szeme a rezsicsökkentési polgármesternek, hogy kerületét a megbélyegző kódisparcella okán azonosítsák. Sőt, elsőként ugrabugrál, hogy a főnök észrevegye, mennyire jó csávó ő, aki – ni mán! – személyesen Németh Szilárd! (Társasjáték szerint soron kívül léphet Felcsútra, és kétszer dobhat.)

Miféle irgalom, kegyelet nélküli, habókos szervilizmus visz rá valakit arra, hogy szűkebb pátriája nevét a – ma még – legocsmányabb kormányzati intézkedéséhez adja? A 'temesd magad édes szülődet, gyermekedet!' mozgalomnál embertelenebb, szégyenteljesebb intézkedést egyébként sem látott a világ – de még láthat mifelénk!

Korábban azt is gondolhattuk, hogy a keresztény kormány (hitvallása: ima és munka) minden temetőbe, akár a temetőárokba, de befogadja az általa kitaszított szegényeket, még ha orcátlan is a rendelete. De nem! Óbudáról, a Belvárosból, Hidegkútról is Csepelre kell majd menni a családnak sírt ásni, halottat öltöztetni, és iparilag megalázkodni”. Ma már tudjuk, nem Csepelre kell jönni, de ettől sem a csepelieknek nem lett könnyebb a végső kegyelet, ha szegények. Mi változik?

Karácsony előtt egy lépést hátrált a Fidesz

A fejlesztéspolitikai törvénycsomagba elrejtve, félig-meddig titokban halasztaná el egy évvel a szociális temetés bevezetésének határidejét a kormány. Az ellenzék szerint így a választások évének kommunikációját nem zavarnák meg a kézzel ásott sírokról készült hangulatromboló fényképek – írtuk akkor, és idéztük Lendvai Ildikó közleményét: ,,A kormány cinikus módon a fejlesztéspolitikával foglalkozó törvényjavaslatba dugta bele azt a paragrafust, amelyben a szociális temetés bevezetésének határidejét 2014. január elsejéről 2015. január elsejére tolják. A Fidesz megijedt attól, hogy a kampányban kelljen szembesülnie a saját rokonuk sírját ásó gyászolók látványával. Korábban elutasították a civil szervezetek, ellenzéki pártok, egyházi személyiségek és minden jóérzésű ember kritikáját, és ragaszkodtak a szociális temetés törvénybe foglalásához. Megkövetelték, hogy a szociális temetésre szoruló hozzátartozó maga ásson sírt párjának, szülőjének, gyermekének.

A választási kampány telén ugyan még nem kell az özvegynek, árvának a fagyott földben két méter mélyre ásnia, majd elföldelnie a törvény szerint a temetőben gépjármű nélkül, saját kezűleg végigvonszolt koporsót, de 2015 januárjában a Fidesz győzelme esetén már ezt kellene tennie. Ezt nevezi a kormány „fejlesztéspolitikának”. Akinek tehát az emberség és az irgalom nevében megszólal a lelkiismerete a szociális temetés ellen, az ne szavazzon a Fideszre!” 

A 168 Óra 2014. szeptember 3-ai cikkéből kiderül: mégsem Csepelen, hanem Rákoskeresztúron alakítják ki a „kódisparcellát”. Csak a helyszín változik, a törvény embertelensége nem. 

Elméleti oktatás lesz sírásásból

A földomlás veszélye miatt egyedül senki sem áshat sírt, télen és nyáron eltérő viszonyokra kell számítani – ezt is megtanulják azok a gyászoló rokonok, akik szerény anyagi forrásaik miatt a szociális temetést kérik elhunyt hozzátartozójuknak. A temetés napján a saját vállukon viszik ki a rákoskeresztúri Új köztemetőben kialakítandó szegénytemetőben az általuk megásott sírgödörhöz a börtönökben készült koporsót – írja a 168 Óra.

Szeptember közepén zárul le az a közbeszerzési eljárás, ahol eldől, melyik cég végezheti a szociális parcellák létesítésére kijelölt terület rendezését a rákoskeresztúri Új köztemetőben. A mintegy 12 ezer négyzetméteres erdős-fás részről el kell távolítani az élő növényzetet, majd a talaj másfél méteres rétegét. A terület ugyanis egyelőre több mint kétezer ember földi maradványait rejti. 1942-ben temettek ide utoljára, 1978-ban lejárt az összes sírhely rendelkezési joga – tudta meg a lap Tóth Gábortól, a Budapesti Temetkezési Intézet szolgáltatási igazgatójától. Az exhumálás és a parcellák kialakítása október végére, november elejére lezárul. Az idő szorít: a jogszabály szerint január elsejétől az elhunytak hozzátartozói már választhatják a szociális temetést.

A szerény anyagi lehetőségekkel bíró gyászoló rokonok eddig is kérhettek és ezután is kérhetnek az önkormányzattól köztemetést. Hogy mikor jogosultak a köztemetés kérésére, a települések helyi rendelettel szabályozzák, a családban egy főre jutó jövedelem függvényében. Van, ahol a köztemetés árát később hagyatéki teherként kiszámlázzák a rokonoknak, egy összegben vagy részletekben vissza kell fizetniük. A szociális temetést kérőnek szintén az önkormányzatot kell felkeresnie. A hivatalnak értesítési kötelezettsége van egyrészt a temetkezési szolgáltató felé, másrészt a büntetés-végrehajtás felé, mert a bv. egyik üzeme gyártja a kellékeket (például a koporsót), amelyeket a temetéshez ingyen bocsátanak a gyászoló rendelkezésére.

Az önkormányzattól kapott dokumentumokkal az igénybe vevő felkeresi az Új köztemetőt, ahol munkavédelmi oktatásban részesül. Elméleti szinten ismerkedik meg a sírásással, megkapja a sírhely mélységével kapcsolatos instrukciókat. A baleseti kockázati tényezőkre is felhívják a figyelmet: a földomlás veszélye miatt egyedül senki sem áshat sírt, illetve télen és nyáron eltérő viszonyokra kell számítani. Ezután megkapja a szerszámokat, majd ő vagy egy ingyenesen közreműködő önkéntes megássák a sírgödröt. A sírhelyek ki vannak jelölve, a négy sarok ki is van karózva számukra. Ha elkészültek, leadják a szerszámokat, másnap pedig megtörténhet a temetés.

A törvény szerint a halott rokona maga mosdatja, öltözteti az elhunytat – erre Tóth Gábor szerint a kórházban kerül sor. Ravatalozás nincs. Mivel a szociális temetésre kijelölt terület a halottas háztól két kilométerre van, a Budapesti Temetkezési Intézet a szociális parcellák közelében kialakít egy halottátadó épületet, ahová kiszállítja a koporsót vagy urnát. Innen „csak” száz métert kell a hozzátartozóknak vinniük a halottat.

A Belügyminisztérium évi 14 ezer szociális temetéssel számol országosan. A mortalitási adatok alapján a minisztériumi becslést leosztva Budapesten körülbelül 2380 ilyen temetés lesz. Ha ez így van, az az évente mintegy 18 ezer temetést lebonyolító intézet számításai szerint a „fizetős" temetések számának 15-20 százalékos visszaesését jelenti.

Nyílt nap a hamvasztóüzemben

A Budapesti Temetkezési Intézet ismét megnyitja kapuit a lakosság előtt. A szeptember 20-ai nyílt nap keretében reggel kilenc órától kora délutánig a krematórium vezetője mutatja meg a Csömöri hamvasztóüzem működését. Most betekintést nyerhet a kulisszák mögé és szabadon besétálhat a hamvasztóba, mely egyébként nem látogatható. Megnézheti a szolgáltatás mögött rejlő igen bonyolult és biztonságos infrastruktúrát. Az ingyenes program keretében szakemberektől kaphat választ kérdéseire.

Az Intézet nem titkolt célja: eloszlatni a lakosság körében a félelmeket a hamvasztással kapcsolatban, és bemutatni a modern, európai színvonalú hamvasztó-üzemet. A látogatók megtekinthetik a Csömöri sírkertben található hamvasztó részlegét, pontos felvilágosítást kapnak arról, hogy mi történik a hamvasztás percei alatt, hogyan azonosítják összetéveszthetetlenül a hamvakat, és milyen körülmények között vehetnek végső búcsút a hozzátartozók, vagy milyen körülmények között várakozhatnak az urna lezárásáig.

Csömöri Hamvasztó Üzem
2141 Csömör Főnix u. 1.
GPS koordináták: 47.540113,19.235062

hK

Forrás: Hírkomp és 168 óra