Minden kormány gazdasági hitelességének alapja az, hogy nem fogalmaz meg olyan állítást, ami gyökeresen szembemenne a valósággal. Ez axióma: GDP-ről, inflációról, belső fogyasztásról nem szabad lódítani. Mármint túl nagyot. A valóságot szebb színben lefesteni nem elegáns, de lehetséges. De csak addig, hogy a kincstári optimizmus ne legyen sima hazugság.

E vékony határt feszegette a kabinet az eltelt fél-egy évben azzal, hogy rendre mesés, rekordméretű belső fogyasztásnövekedésről számolt be, ezzel igazolva a rezsicsökkentés és az unortodox gazdaságpolitika sikerét. Úgy is, hogy az adminisztráció jól tudta: a kilencvenes évek kiskereskedelmi bummját idéző adatok egy statisztikai anomália miatt, időlegesen álltak elő. A trafikokban ugyanis megkezdték az online elszámolást.

A korrekt és pontos adatok nagyobb forgalmat mutattak, mint korábban gondolni lehetett. Nem volt trükk, csak jobb adatszolgáltatás meg némi fehéredés – ez jelent meg óriási bővülésként.

Mostanra szétpukkant a lufi. A kiskereskedelmi indexek immáron újra a valóságot tükrözik: a belső fogyasztás jobb esetben is csak stagnál. A probléma csak az, hogy a teljes kiskereskedelem online kasszásítása miatt ugyanez rövidesen nagyban is megismétlődhet. Ez már a GDP-adatot is jócskán torzíthatja. Ráadásul akkor majd jóval kevésbé lesz követhető, hogy ténylegesen mit tükröznek a forgalmi mutatók, miből adódik az eltérés.

Ekkor kiemelkedően fontos lesz/lenne a kormány szavahihetősége. A piacnak ugyanis el kell fogadnia, hogy tényleg bővült a gazdaság (amint azt állítani fogják).

Csakhogy valós veszély, hogy ezek után már azt sem hiszik el, ha tényleg lesz egy kis növekedés.

nol.hu