- Apú-ú-ú! Mitől nő, tágul egyes vezetők háza egyik napról a másikra?
- Csak akarniuk kell!
- Akkor ez jó, mert ahogy nőnek a házak, úgy tágul a kerület is, ahogy duzzadnak a kerületek, úgy lesz nagyobb a főváros, a nagy gyarapodástól hazánk is Nagy Magyarországgá válik.
- Nem úgy van az, fiam. Ez nem egy lufi, amit addig lehet fújni, amíg bírjuk szuflával, és nem is egy vastagbőrű képviselő, aki addig dagad, amíg a bőre bírja. Határozott határok közt kell határozni fejlesztésről, beruházásról, a nemzeti jövedelem (GDP) elosztásáról, felhasználásáról.
- A nemzeti jövedelem is olyan, mint a Nemzeti Dohánybolt, átláthatatlan és csak a kegyelteknek jut?

- Most nem bagóról van szó! Stagnálás esetén, ha valakik többet markolnak, mások csak tarthatják a markukat. Ahogy egyeseknek több garázsa, fürdőszobája, nagyobb fürdőmedencéje „lesz” (közbevetve, ez ugyanolyan rejtélyes, mint a világ keletkezése, az is miből lett, hisz semmiből nem lesz semmi, mégis „van”) úgy lesz egyre több hajléktalan, vagy szerényebb hajlékba kényszerülő.
- Apú-ú-ú, akkor az akarnokok mér’ nem az ország gyarapodását akarják, hisz így ők is gyarapodnának?
- Nekik ez lassú, időigényes, körülményes és nagyon munkás! Nekik nincs erre idejük, ők fiatalon akarják előre élvezni, várhatóan hosszú életük előre érlelt gyümölcsét.
- Akkor még meddig nő, tágul egyes vezetők otthona?
- Végtelenül! Hisz támogatják őket a szorgos szülők, s ha nem elég a gondos közeli, majd távolabbi rokonok, beszállnak az osztály- majd iskolatársak, számíthatnak még a jól megválasztott szomszédokra, s végül de nem utolsó sorban rajongóikra, csodálóikra, híveikre, sőt a megingathatatlan ingatlantalanokra is.

Kalocsai Imre